Fiatal Kutatói Díj 2013: Novák Csaba Zoltán

Laudáció

 

Novák Csaba Zoltán Nyárádszeredában született, középiskoláit már a rendszerváltás után végezete a székelyudvarhelyi tanítóképzőben. Az érettségi (1996) után két évig Nyárádszeredában általános iskolában tanított, majd jelentkezett történelem szakra a kolozsvári BBTE-re. Már itt az államszocialista korszak története érdekelte, hiszen Nyárád-mente 1990 utáni helyzete számtalan ambivalens jelenséget hozott felszínre.  2002–2003-ban a marosvásárhelyi Bolyai Gimnáziumban tanított, majd innen került jelenlegi munkahelyére, a Román Tudományos Akadémia marosvásárhelyi fiókintézetébe tudományos kutatóként. Az előbbi helyen a város népszerű tanára lett, jelenlegi munkahelyén pedig sikerült Bukarestben megvédenie doktori disszertációját. Egyszerre lett a bukaresti és a budapesti jelenkorkutató hálózatok részese. Annak az új generációnak a tagja, amely számára a két országban található források együttes használata evidencia.

2004 óta több mint harminc tudományos tanulmányt és cikket publikált folyóiratokban és tanulmánykötetekben, magyar, román és angol nyelveken. Több kutatási programban vett részt, amelyekben folyamatosan, csoporton belüli közvetítő, önreflektáló szerepet töltött be. Ilyen volt a Magyar Autonóm Tartomány kutatása, ahol sokat tanult a KAM-ból jött társadalomtörténészektől (Gagyi Józseftől és Oláh Sándortól). A romániai 1956-os eseményeket feltáró munka során a forrásközlésben, a történeti dokumentumok fordításában mélyedt el. Mint szakértő részt vett a Románia államelnöke által összehívott Tişmaneanu Bizottság munkájában. Ott szembesült azzal, hogy a Magyarországon tapasztalt központi pártiratokhoz hasonló rendszert hiába keres, a legfelső vezetés stratégiai dokumentációját nagy expanzív forrásgyűjtés után a legkülönbözőbb forráslelőhelyekről mozaikként kell összerakni. Ezt folyamatosan végzi. A kolozsvári Kisebbségkutató Intézet Romániai rendszerváltás és a kisebbségek című kutatási projekt vezetője: 15 erdélyi város rendszerváltás történetének feltárást szervezte meg Gidó Attilával, a helyi nézőpontot alapul véve és nem az országos események adaptációjára koncentrálva. Részben ebből nőtt ki a Szabadság terhe című László Mártonnal közös kötete az 1990 márciusi marosvásárhelyi eseményekről, amely romániai magyar kisebbségi önszemlélet szempontjából alapvető munka. Denisa Bodeanuval közösen kiadott kötetében Pálfi Géza katolikus lelkész megfigyelés-történetét mintaadó módszerességgel dolgozta fel (Elnémult harang). Egyben egy történeti mítoszt (lelkészgyilkosság) is úgy rakott helyre, hogy nem a végső cáfolatra tört, hanem fragmentálta a történéseket.

Novák Csaba Zoltán eddigi legnagyobb szabású munkája az Aranykorszak? A Ceauşescu-rendszer magyarságpolitikája 1965–1974. 2010-ben jelent meg forráskiadványként, egy kismonográfiának is beillő bevezetővel. Ez a Ceauşescu-korszak első időszakát tárgyalja, a Bukarest központú új magyar kisebbségi intézményesülést és annak megtörését.

Novák ahhoz a kilencven után szocializálódott kutatói nemzedékhez tartozik, amelynél a szakmai munka az elsődleges és a közösségi szerepvállalás ettől elkülönülve jelenik meg. A fentebb lehatárolt szakmai szerepvállalás prioritást jelent és nem a közösségi problémáktól való elszakadást. Hasonlóan jelentős a Transindex portálon 2010-től felvállalt történeti tudománynépszerűsítő-szerkesztői munkája. Ma ez az erdélyi történeti ismeretterjesztésben a szakmailag legfontosabb vonatkoztatási pont. Hasonlóan jelentős a 2011-től a Cimbora gyereklap Időutazás az „átkosban” című rovata. 2013-tól a marosvásárhelyi Kommunizmus fogságában füzetsorozatot is írja és szerkeszti László Mártonnal együtt.

Tudományos kutatásaira alapozva dokumentumfilmek is készültek: a Kihelyezettek, A Filip dosszié Maksay Ágnes rendezésében. 

A fentiek nyomán a Történettudományi szakbizottság a Fiatal Kutatói Díjra javasolta dr. Novák Csaba Zoltánt.

 

Copyright 2018. Kolozsvári Akadémiai Bizottság | All Rights Reserved | Created by NeSoft