Laudáció

Murádin László élete és szakmai pályája talán leginkább abban kivételes, hogy a 20. század történelmi terelőfalai és akadályai ellenére szívósan haladt és megmaradt a maga által választott úton. Az pedig a sors és a történelem elégtétele, hogy a nagy munkái úgy valósultak meg az elmúlt negyedszázadban, ahogy korábban elképzelni sem lehetett volna, kisebb írásainak java része pedig szintén gyűjteményes kötetekbe kerülhetett. 1930. november 29-én született az aranyosszéki Harasztoson. Iskoláit szülőfalujában, majd a gyulafehérvári Majláth Gimnáziumban, a kolozsvári Piarista Főgimnáziumban és a marosvásárhelyi Bolyai Líceumban végezte. A Bolyai Egyetemen szerzett magyar nyelv és irodalom szakos tanári oklevelet 1954-ben. Már egyetemi hallgatóként gyakornoka, rövid ideig tanársegéde a Magyar Nyelvészeti Tanszéknek. 1957-ben került át a Román Akadémia kolozsvári Nyelvtudományi és Irodalomtörténeti Intézetébe.

Három területen végzett egészen kivételes munkát. Az erdélyi magyar nyelvi tájak terepmunkásaként 1959–1966 között egyedül gyűjtötte össze A romániai magyar nyelvjárások atlasza anyagát. A kutatásra kiválasztott falvak, a meglátogatott kutatópontok (136 település) átfogják a romániai magyarság egész lakóterületét, a mintegy 3400 kérdés pedig kiterjedt a hagyományos falusi élet teljes fogalomkörére, a szókészlet legfontosabb elemeire. A következő három évtizedben az anyag szerkesztésével foglalkozott (a kiadás reménye nélkül), és sorban közölte elemző tanulmányait, jórészt szintén az atlasz anyagából. A kiadás végül a Nyelvtudományi Társaság támogatásával, Juhász Dezső budapesti professzor és munkacsoportja közreműködésével vált lehetővé. A számítógépes technika órákra, napokra rövidítette le hónapok, évek munkáját. 1995-ben jelent meg az I. kötet, 2010-ben pedig az utolsó, a XI. Most már elmondható, és ezt elsősorban Murádin László nyugtázhatja nagy elégtétellel, hogy ez az atlasz egyedülálló a maga monumentalitásában, a kutatópontok számában, a nyelvi anyag egyöntetűségében és hitelességében. Méltó párja a 14 kötetes Erdélyi magyar szótörténeti tárnak.

Kivételes Murádin László folyóirat-szerkesztői tevékenysége is. A Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények, amely 1990 előtt az egyetlen romániai magyar nyelvészeti és irodalomtörténeti szakfolyóirat volt, a Román Akadémia égisze alatt jelenik meg 1957-től a Nyelvtudományi és Irodalomtörténeti Intézetben. 1968-tól Murádin László lett az örökös szerkesztőségi titkár, jelentős részben most is ő végzi ezt a munkát, miközben – 2007-től – a főszerkesztői tisztséget is ő tölti be. Ez is egyedülálló a magyar szakmai életben, kivételes vállalása és teljesítménye Murádin Lászlónak: élete, mindennapi munkája a folyóirat sorsával is összefonódik immár közel öt évtizede. Az előző nemzedék számára gyakorlatilag az egyetlen publikációs lehetőséget biztosította a folyóirat, háttérben a biztonságot és rangot jelentő Román Akadémiával.

A harmadik terület Murádin László nyelvművelő tevékenysége. Hat évtizede van jelen a romániai magyar sajtóban, kétezernél több nyelvművelő írása és hét kötete jelent meg, rendszeresen megjelenő rovatai voltak, a kolozsvári napilapban, a Szabadságban, most is heti rendszerességgel van jelen. Ma úgy gondoljuk, hogy nem a nyelvet, hanem a beszélő nyelvi tudását kell művelni, gazdagítani, és ezzel is bátorítani kell a nyelvhasználatot. Murádin László mintha ezt ösztönösen is tudná, érezné: az ő nyelvművelése anyanyelvi nevelés. Cikkeiben elsősorban szavak, szólások, nevek eredetét, jelentését elemzi, a nyelv rejtelmeit tárja az olvasó elé.

A Magyar Tudományos Akadémia Kolozsvári Területi Bizottság az általa alapított díjjal Murádin László kivételes szakmai pályáját és eredményeit kívánja elismerni „A tudomány erdélyi mestere” kategóriában. 

Péntek János, az MTA külső tagja

Kutatási területe főként a számítógépes grafika, ezen belül is a geometriai modellezés. Eredményeit a szakterület legrangosabb nemzetközi szakfolyóirataiban közölte, amelyek közül kiemelnénk a következőket: Computer Aided Geometric Design, Journal of Optimization Theory and Applications, Journal of Computational and Applied Mathematics, Computer-Aided Design.

Fiatal kora ellenére már 11 publikációját jegyzik a Thomson Reuters/Web of Science adatbázisban, további 5 közleménye jelent meg rangos nemzetközi konferenciák köteteiben.

Kutatási eredményeit az egyetemi oktatásba is beépíti, úgy az informatikus hallgatók számára tartott Számítógépes grafika előadásába, mint a Számítógépes matematika szakos mesteris diákok számára összeállított Speciális fejezetek a görbék és felületek modellezése című előadásába.

Eredményeinek igen magas színvonalát bizonyítja az is, hogy sikeresen pályázott különböző fiatal kutatói ösztöndíjakra, úgy Romániában a CNCS-UEFISCDI pályázati rendszerében, mint a magyarországi Neumann János ösztöndíj, illetve Domus Hungarica Scientiarium et Artium kutatói pályázati rendszere keretében.

A Magyar Tudomány Ünnepe keretében évente hagyományosan szervezett erdélyi tudományos konferenciákon is rendszeresen bemutatja magyar nyelven is friss kutatási eredményeit.

Dr. Róth Ágoston kiemelkedő kutatási eredményei mellett aktív szerepet vállal a Kolozsvári Akadémiai Bizottság szervezeti életében is, jelenleg ellátva a Matematikai, informatikai és csillagászati szakbizottságunk titkári teendőit is.

Összegzésként megállapítható. hogy a 34 éves dr. Róth Ágoston teljes mértékben megérdemli a Kolozsvári Akadémiai Bizottság 2015. évi Fiatal Kutatói Díját.

Szenkovits Ferenc

szakbizottsági elnök

Kolozsvár, 2015. okt. 19. 

2012 márciusától a Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Magyar Intézet vezetője, illetve 2014 áprilisától már egyetemi docensi fokozattal rendelkezik. Doktori tanulmányait 2005-2009 között végezte el a Babeş-Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karán, Pénzügy szakterületen. Már doktori tanulmányai alatt színvonalas kutatási eredményeket ért el. Kutatásai elsősorban a banki kockázatkezeléshez, a Román Nemzeti Bank monetáris politikájához, a román bankrendszer kihívásaihoz kapcsolódnak. E szakterület mellett kutatói munkásságával jelentős szerepet vállalt a Kolozsváron már hagyományosnak számító, a romániai vállalkozói aktivitást elemző kutatóműhely létrehozásában és eredményes működtetésében. E két kutatási terület harmonikusan kiegészíti egymást, hiszen a bankrendszer egészséges működésének fenntartásához elengedhetetlen az aktív, magas vállalkozási hajlandósággal jellemezhető gazdasági rendszer.

Kutatói munkásságának legfőbb eredményeit és azok színvonalát jelzik azok a publikációk, amelyek az elmúlt időszakban megjelentek. Lényeges ezen a ponton kiemelni azokat a tanulmányokat, amelyek a romániai magyar gazdaságtudományi kutatások területén egyelőre hiánycikknek számító ISI besorolású, impakt faktoros folyóiratokban jelentek meg. E publikációi közül két tanulmány a Romanian Journal of Economic Forecasting (a Román Tudományos Akadémia folyóirata), egy pedig az Acta Oeconomica (a Magyar Tudományos Akadémia folyóirata) szaklapokban jelent meg. A publikációk minőségét alátámasztja a több mint 40 független hivatkozás, amelyek közül több is ISI adatbázisban jegyzett folyóiratokban található meg (Small Business Economics, Expert Systems with Applications stb.).

Számos kutatási projektben vett részt vezetőként vagy a kutatási csoport tagjaként. A következő fontosabb kutatási projekteknek volt tagja: 2004-2006 között a CNCSIS által finanszírozott 401-es kutatási projekt, melynek témája a stratégiai leadership hatékonyságát befolyásoló tényezők összehasonlító elemzése a kkv-k esetén; CEEX, 3-as modul , CEEX-M3-136.01.08.2006-as számú kutatási projekt 2006-2008 közötti időszakban, amelynek témája a romániai vállalkozói aktivitás mérése. Annamária 2007-től aktív szerepet vállal a Globális Vállalkozói Monitor (GEM, Global Entrepreneurship Monitor) nemzetközi kutatásban, amely egy több mint 70 országra kiterjedő kutatási projekt. A Globális Vállalkozói Monitor (GEM) kutatás 1999. évi indulása óta a világ legnagyobb, vállalkozói adatokat tartalmazó információforrása lett. Románia 2007-től tagja ennek a nemzetközi kutatási hálózatnak. 2012-ben és 2015-ben a Romániát képviselő kutatócsoport vezetője Dézsi-Benyovszki Annamária volt. A GEM kutatási projekt eredményeként olyan tudományos tanulmányok jöttek létre, amelyek összehasonlíthatóvá teszik a gazdasági fejlődés szempontjából kiemelkedő szerepet betöltő romániai vállalkozói aktivitást a nemzetközi színvonallal.

A tudományos munka megalapozásában ugyanaz a következetes, a szakmai színvonalat előtérbe helyező munkásság érhető tetten: az elmúlt években színvonalas nemzetközi konferenciák és workshopok résztvevője volt. Ezek közül kiemelendő például a Global Entrepreneurship Research Association éves közgyűlésén való rendszeres részvétel Románia képviselőjeként (Santiago de Chile, Chile, 2014. január; Kuala Lumpur, Malajzia, 2013. január; San Francisco, AEÁ, 2012. január), részvétel a 11th EBES (Eurasia Business and Economics Society) konferencián (Ekaterinburg, Oroszország, 2013. szeptember 11-14), vagy a „Roundtable on Entrepreneurship Education” rendezvényen (Hong-Kong és Shenzen, Kína, 2009. október 21-23). Kutatói tevékenységének szintén fontos eleme, hogy a 2012-2014 közötti periódusban részt vett a Román Nemzeti Bank által szervezett „Academica BNR” programon, amelynek célja, hogy erősítse a párbeszédet a központi bank, az intézményi gazdasági környezet és a tudományos élet képviselői között a gazdasági és pénzügyi jelenségek és folyamatok jobb megértése érdekében.

Tudományos munkájának eredményeit már számos díjjal is elismerték: több évben elnyerte Az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Balassi Intézet által meghirdetett fiatal határon túli magyar oktatói ösztöndíjat (2012, 2013, 2014); emellett szerzőtársaival együtt többször is elnyerte a Közgazdász Fórum folyóirat fiatal szerző díját (2010, 2011, 2013).

A fent említett tevékenységek mellett Dézsi-Benyovszki Annamária aktív tevékenységet vállal a diákok tudományos fejlődését szolgáló tevékenységekben is. 2009 és 2013 között a Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Kar magyar tagozatán működő Közgazdasági Kutató Klub szakkollégium társkoordinátori tisztségét is betöltötte, ahol a hallgatók tanrenden kívüli szakmai fejlődésén dolgozott, bevezetve a hallgatókat a tudományos kutatás területére. Az évek során irányítása alatt több mint 20 hallgatót vezetett be az általa művelt kutatási területek rejtelmeibe, akikkel kimagasló eredményeket ért el az Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencián, valamint az Országos Tudományos Diákköri Konferencián.

Dr. Dézsi-Benyovszki Annamária fiatal kutató, egyetemi docens eddigi munkásságának eredményei kiemelkedőnek tekinthetők a teljes romániai magyar gazdaságtudományi kutatások területén – és nem csak a régiónkban tevékenykedő fiatal kutatók eredményeinek tekintetében. Az általa eddig elért eredmények alátámasztják azt a tényt, hogy az Erdélyben végzett, kimondottan gazdaságtudományi fókusszal rendelkező kutatásokban is olyan potenciál rejlik, amely nem csak a regionális, hanem a nemzetközi tudományos közösség számára is komoly hozzáadott értéket képes teremteni.

Dr. Szász Levente egyetemi docens

KAB, Közgazdaságtudományi szakbizottság, elnök

2015. nov. 9.

Laudáció

Nem gondoljuk azt, hogy Wanek Ferenc személye az erdélyi akadémiai körök számára bemutatásra szorulna, de hadd emeljük ki megannyi tevékenysége közül az erdélyi magyar tudományközvetítésben általunk legfontosabbnak ítélteket:

1. szakmai főszervezője már több mint tizenöt éve az EMT Bányászati, Kohászati és Földtani Konferenciájának, amelyen legtöbb tanítványa először mutatkozott be a tudományos világ előtt;

2. főszervezője és megálmodója annak a tudománytörténeti Emlékkonferencia sorozatnak, amelyet 2000-ben indított útjára, azzal a céllal, hogy az Erdélyben jeles tevékenységet kifejtett földtanászok (Balogh, Koch, Szádeczky, Szentpétery, Tulogdy, Török stb.) tevékenysége ne merüljön feledésbe, és azt a földtan- és földrajzszakos hallgatók minél jobban megismerjék;

3. közel 40 tudománynépszerűsítő írása, és legalább ugyanennyi előadása a tudomány egyik legismertebb erdélyi magyar népszerűsítőjévé emelték

4. az általa szervezett konferenciák előadás-kivonatokat tartalmazó köteteinek lektorálása mellett több folyóirat, így a Collegium Geologicum és a Collegium Georaphicum (egykori diákfolyóiratok), illetve a Műszaki Szemle szakmai bírálatában sok éven át részt vett. Ellenben sokkal fontosabbnak tartotta annak a megszámlálhatatlanul sok szak- és TDK-dolgozatnak a szakmai bírálatát, amelyet hozzá fogható alapossággal, kevesen végeztek.

Fentebb felsorolt nem csekély érdemei mellett kiemelendő az a tevékenysége, amelyet az erdélyi magyar felsőoktatásért, különösen a földtani oktatásért kifejtett. Wanek Ferenc nélkül ma nem beszélhetnénk erdélyi magyar geológiaoktatásról. Már az 1990-es évek elejétől folyamatosan szervezte azokat a speciális szemináriumokat, amelyeken magyarországi szakemberek tartottak előadásokat a BBTE magyar anyanyelvű geológia szakos diákjainak. 1997-től kezdve pedig, amikor végre elindult a magyar nyelvű geológia-földrajz szak a Babeș‒Bolyai Tudományegyetemen, Wanek Ferenc volt annak az iskolateremtője. Nélküle nem jött volna létre az EME égisze alatt a GEKKO, a földtani egyetemisták szervezete sem. Sajnos a szó szoros értelmében vett iskolát egyik egyetemen sem alakíthatott, ennek ellenére vagy éppen ezért az általa mentorált diákok a földtudományok igen széles skáláján találták meg a helyüket. Így nem túlzás azt állítani, hogy a fiatal erdélyi magyar geológusnemzedék zömének Wanek Ferenc volt az első mentora. De annak illusztrálásra, hogy Wanek Ferenc milyen szerepet tölt be az erdélyi magyar tudományos életben, illetve tanítványai számára, talán elégséges, ha beletekintünk abba a füzetbe, amelyet 70-ik születésnapja alkalmából szerkesztettek volt diákjai.

A KAB Földtani szakbizottságának nevében,

1. Márton István
2. Silye Lóránd
3. Szakács Sándor, szakbizottsági titkár