1990 októbere óta tanít a Babeş-Bolyai Tudományegyetemen, 2001 óta professzorként. Előadásokat Románián kívül alkalmanként magyarországi egyetemeken és kutatóhelyeken is tartott, illetőleg az udinei egyetemen, a bécsi egyetem Finnugor tanszékén, a nápolyi egyetemen, a tartui egyetemen, a nyitrai Konstantin egyetemen, a párizsi INALCO-n. Több nemzetközi konferenciát szervezett: 1999 – Álmodónk, Vörösmarty, 2001 – Az irodalom identitása?, 2002 – Kép és szöveg, 2005 – József Attila Napok, 2006 – Felvilágosodás, Erdély, 2009 – (Dráma)szövegek metamorfózisa. Kontaktustörténetek, 2011 – L’héritage de Jean-Jacques Rousseau – idées, effets, Mikes-napok, 2012 – Jean-Jacques Rousseau, penseur Européen, 2013 – Ars, cognitio. Hommage à Diderot címmel. Nemzetközi kongresszusokon önálló szekciókat szervezett: Graz (2011), Rotterdam (2015); Bécs (elfogadott szekció 2020-ra).
Egyed Emese 2003 óta doktori témavezető, ezáltal a kutatások továbbéltetője. A kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem Hungarológiai doktoriskolájában Egyed Emese irányításával 17 doktorandusz védte meg sikerrel disszertációját. Tanítványai közül többen lettek egyetemi oktatók, kutatók, középiskolai nyelv- és irodalomtanárok, írók, színészek. A középiskolai tanárok munkájában fokozati dolgozatok irányításával is részt vesz. Az új magyar nyelv és irodalom tanterv kidolgozásában csoportvezetőként vett részt 2016–17-ben a romániai Tanügyminisztérium megbízásából.
A Román Akadémia tudományos lapjának munkatársa, az Erdélyi Múzeumnak 1997 és 2017 között volt szerkesztője, a Nyelv és Irodalomtudományi Közleményeknek 1994 óta szerkesztője, 2017 óta főszerkesztője. Több szaktudományos lap szerkesztő bizottságának tagja: Philobiblon, Hungarian Studies, az Újvidéki Egyetem Évkönyve.
Az Erdélyi Múzeum-Egyesület Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi (I.) szakosztályának nyolc éve elnöke. Ebben a pozíciójában erősíti az egyetemi hallgatóság integrálását az EME munkájába, külföldi előadókat hív meg, a Szakosztály nevében szervezi a Magyar Tudomány Napja Erdélyben szakosztályi előadásait. Az ő kezdeményezésére jött létre a Certamen c. évkönyv, amely a tudomány napi előadások szerkesztett változatait.
Tagja továbbá az MTA külső köztestületének, a Kolozsvári Akadémiai Bizottság Irodalomtudományi Szakbizottságának (az Irodalomtudományi Szakbizottság titkára volt két cikluson át 2017 júniusáig), a Nemzetközi Összehasonlító Színház- Opera- és Balett-történeti Társaságnak (SIHCTOB), a Nemzetközi Magyarságtudományi Társaságnak, a XVIII. Századot Kutató Nemzetközi Társaságnak (SIEDS), a Michael Benedikt Közép- és Kelet-Európai Felvilágosodáskutató Társaságnak, a József Attila Körnek, a Magyar Írószövetségnek, a Romániai Írók Szövetségének, az Erdélyi Magyar Írók Ligájának. Megalakulása, 2007. óta elnöke a Bálint Tibor Baráti Társaságnak.
Egyed Emese alapította az EME keretein belül működő Aranka György kutatócsoportot is, amely a 18–19. század fordulójának kutatásaival foglalkozik. Saját ezirányú kutatómunkája mellett több generációnyi fiatal kutatót indított el ezen az úton. Aranka György kéziratos hagyatékának feldolgozása a 2002-es alapítás óta folyamatos, több doktori disszertáció született a témában, néhány könyv formátumban is megjelent.
Szintén alapítója a BBTE keretein belül működő Interkulturali-Thé kutatócsoportot, amely összehasonlító irodalom- és színháztörténeti kutatásokkal foglalkozik. Doktori disszertációk, hosszú távú kutatások indultak innen. Az egyetemi hallgatók a csoporton belül amatőr színjátszással is foglalkoznak.
18–19. századi kutatásai alapkutatásnak tekinthetők olyan értelemben, hogy több korabeli kéziratban maradt szöveget is megjelentetett. A legfontosabbak ezek közül Barcsay Ábrahám, S. Pataki Mózes, Lukáts István, Ujfalvi Krisztina versei, amelyek nélkül a korszak líratörténete nem képzelhető el. Legújabb kutatásai az erdélyi nemesi családok kultúrateremtő szerepével foglalkoznak, a nemesi életformához köthető szövegalkotási és életmódbeli szokások feltérképezésére vállalkoznak.
A kolozsvári Akadémiai Könyvtárban időszaki kiállításokat szervezett Kolozsvári színlapok (2015); A vándorszínészet nagy évtizede Kolozsváron 1838-1847 (2016); Aranka György és az Erdélyi Magyar Nyelvművelő Társaság (2017); Benedek Elek világa (2019).
Művészeti alkotói és a művészeti nevelésben végzett munkájáért 2012-ben a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem Doctor Honoris Causa címmel tüntetett ki, tudományos munkásságáért 2017-ben Arany János díjban részesítette az MTA Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki bizottsága.
Egyed Emese az erdélyi magyar irodalomtudomány terén kifejtett munkássága, irodalomtörténészi, -közvetítői, -szervezői szerepe, e téren kifejtett kiemelkedő teljesítménye miatt méltán megérdemli az elismerő szavakat és a Magyar Tudományos Akadémia Kolozsvári Bizottságának az Erdélyi Tudomány Mestere Díját.
Bányai Éva
egyetemi tanár
Kevesebb...