Kutatói érdemei mellett ugyanakkor ő az a közösségben gondolkodó, intézményépítő erdélyi magyar elit értelmiségi, aki kutatói-oktatói nemzedékeket nevelt és indított el a pályán (ehhez az intézményi feltételek megteremtésében is jelentőst szerepet vállalva), és aki a közös érdek és külön felelősség elvén mindig tevékeny részese volt a tudományszervezésnek és a közéletnek egyaránt, szép példáját adva egyebek mellett annak is, hogy adott történelmi helyzetekben váratlanul felbukkanó lehetőségekkel csakis akkor lehet élni, ha megfelelő emberek akadnak, akik meglátják és felvállalják ezeket. Összefügg ez azzal is, hogy nyelvészként is azt vallja: a kutatói és oktatói pályán dolgozó erdélyi magyar értelmiséginek a nyelv és a kultúra kapcsolatában nemcsak a szűkebb szakmában, hanem más területeken fölmerülő kérdésekre is tudnia kell felelni. Legszorosabban nyilván a nyelvi környezet sokféleségéből fakadó sajátos feladatok tartoznak ide, az anyanyelvi mozgalom szervezésétől és szakmai irányításától, valamint az ehhez kapcsolódó intézmények létrehozásától, a taneszköz-fejlesztésen és ennek intézményein, az oktatás szakmai kontrollján, tanárképzésen és az oktatáspolitika alakításán munkálkodáson át, el egészen a kisebbségi nyelvhasználat, a nyelvi kontaktológia és interferencia körében végzett kutatásokig, a nyelvstratégiai (nyelvpolitikai, nyelvi jogi) és nyelvi tervezési (korpusztervezési és nyelvrehabilitációs) programokban való részvételig, és az ezzel kapcsolatos (határokon át nyúló) intézmények és intézményi kapcsolatok létrehozásában játszott szerepig.

Ahogy ebből is látszik, Péntek János vállalásai jórészt szakmainak és közéletinek egyaránt tekinthető megbízással és tisztséggel járnak; a romániai magyar tudományosság képviseletét különféle bizottságokban ellátó, az oktatáspolitikát alakító szakember a tudományos és a kulturális közélet résztvevője, elnökségi és választmányi tag több hazai és magyarországi szervezetben, aktív tagja számos tudományos társaságnak és munkabizottságnak.

Szerteágazó tudományszervezői és a tudományos életet ösztönző tevékenységéből azt emelnénk ki, hogy a Kolozsvári Akadémiai Bizottság létrejötte és konszolidálása is az Ő nevéhez fűződik. Mint a KAB első elnöke, később elnökségi tagja, felügyelte és szakszerűen irányította az egyesület működését, és sikerrel harcolt azért, hogy a KAB a Magyar Tudományos Akadémia teljes jogú területi bizottságává váljon. A KAB keretében elindította és moderálta a Felsőoktatási Fórumot, ahol évi rendszerességgel találkozási és vitalehetőséget biztosított az erdélyi magyar felsőoktatásban érintett intézmények vezetőinek. Vezetése  alatt a KAB egy olyan szervezetté nőtte ki magát, amely összefogja a Magyar Tudományos Akadémia erdélyi köztestületi tagjait, és tudományos tevékenységüket anyagilag is segíti. Mindeközben végig szem előtt tartotta, hogy Kolozsvár mellett más erdélyi városokban is aktív kutatási élet folyjon.

Ha Őt kérdeznénk, mit tart pályája legkiemelkedőbb teljesítményének, vélhetően nem a felsoroltakból választana. Péntek János ugyanis megálmodta és megteremtette a Nyilas Misi tehetségtámogató egyesületet, amelynek a megalakulása óta elnöke és legfontosabb szervezője. A nehéz körülmények között élő, de jó tanulmányi eredményeket felmutató erdélyi diákoknak a felkutatását és anyagi támogatását felvállaló egyesület a megalakulása óta sok száz rászoruló tehetséges diáknak biztosított ösztöndíjat, ezáltal lehetővé téve a zökkenőmentes továbbtanulásukat. Megtalálta Magyarországon és Erdélyben is azokat az embereket, akik ezt a nemes célt magukénak tekintették, támogatókat és munkatársakat egyaránt. Adományozó személyek állandó felkutatásával, illetve magyarországi tehetségtámogató programokon való részvétellel, politikai elkötelezettség nélkül sikerült egy olyan stabilan működő programot létrehoznia, amely túlélt kormányváltást, gazdasági válságot, és remélhetőleg a jelenlegi járványhelyzetet is túl fogja. Emellett kiépítette az erdélyi tehetségtámogató szervezeteknek az utat a Magyarországon megalakult Tehetségtanács tehetségtámogató programjai felé, ezáltal megerősítve az erdélyi iskolákban zajló tehetségtámogatási programokat. Nemcsak egyetemi, hanem középiskolai körökben is a neve azonosult az erdélyi tehetségtámogatással és a magyar nyelvű oktatást segítő civil kezdeményezésekkel.

A fent felsorolt területeken Péntek Jánosnak a szakmaiság (és általában: a minőség) mint közérdek (mint egy kisebbség egyetlen esélye) a fő irányelve, ami felől jogos kritikával illet folyamatokat, intézményeket, döntéseket, ezen túlmenően pedig szakmailag és emberileg azon munkálkodik pályája kezdete óta, hogy a „szakértelem, közérdek, közértelem és közakarat érvényesüljön a cselekvésben, a mindennapi munkában”.

Kádár Edit – Néda Zoltán

(fénykép forrása: hargitanepe.eu)

2016-ban jelentkezett a BBTE Hungarológiai Tanulmányok doktori programba, témaválasztását tágabb szakmai érdeklődése, a 18. század tudományszervezése, művelődési programjai, a román–magyar kulturális kapcsolatok vizsgálata határozta meg. Doktori értekezését, amelyet Egyed Emese professzor irányított, 2019 őszén védte meg kitűnő eredménnyel. Dolgozatában az 1740–1814 között élt Benkő József református lelkész, flórakutató, történetíró életművének egy kevéssé feltárt szegmensét: historia litteraria-tárgyú írásait vizsgálja – elemzi és helyezi el a hagyományláncban. Az elemzés és elhelyezés jól megtervezett, módszeres forrásgyűjtést, szövegkomparációt, Benkő alkotásmódjának, kompilációs és excerpálási gyakorlatának felderítését jelentette többek között. A munka könyvvé érlelt változata az Erdélyi Múzeum-Egyesület gondozásában látott napvilágot idén az Erdélyi Tudományos Füzetek 291. köteteként, címe Benkő József, a historia litteraria művelője. Egy kontextualizáló olvasat. A könyv, miközben tudatosan és reflektáltan kapcsolódik az irodalomtudományi kutatások egyik releváns irányához: az irodalom tudománytörténetének feltárására irányuló erőfeszítésekhez, elemzéseit egy tágabb horizontban, a hosszú reformáció 1500–1800 közötti időkeretében is pozicionálja. És, ahogyan az alcím is jelzi, forrásait nem önmagukban tekinti, hanem gondosan felméri azt a közeget is, amelyben azok létrejöttek.

Az első könyv gyors megjelenését a mesterképzés idején elkezdett következetes kutatómunka és publikációs tevékenység alapozta meg: mesteris hallgatóként kezdett közölni, azóta folyamatosan részt vesz szakmai konferenciákon: előadóként, szervezőként vagy konferenciakötetek szerkesztőségi munkatársaként.

Csata Adél kutatói érlelődését azok a kutatási programok is segítették és segítik, amelyeknek 2015 óta tagja. A lezárt programokat követően jelenleg társult tagja az MTA BTK Lendület Hosszú reformáció Kelet-Európában (1500–1800) kutatócsoportnak. Kiváló csapatember, dinamikus és tudásra szomjas kutató, aki teljesítményével rászolgált a Fiatal Kutatói  Díjra.

Gábor Csilla, az MTA külső tagja

A BBTE Elektrokémiai és Nem konvencionális Anyagok Kutatócsoport tagjaként kutatói pályafutását diákként már 2012-ben elkezdte. Látványos tudományos előmenetelét már diákkorában tapasztalhatták idősebb kollegái. Doktori tanulmányait Mureșan Liana Maria professzor vezetésével 2016-2019 között végezte. A doktori dolgozatát 2019-ben angol nyelven védte, hivatalosan 2020-ban nyilvánították a Kémiai Tudományok doktorává. Dolgozata címe: „Polymer-modified surfaces for electroanalytical applications and anticorrosive protection”.

         A kutatási területe az elektroanalitikai és korrózióvédelmi célokra szánt vékonyréteg fejlesztése és fizikai-kémiai jellemzése. Számos, az anyagtudomány területén igen fontos makromolekulákat, mint a kitozán, pórusos szilika és nafion, illetve különböző elektrokatalitikus aktivitással rendelkező anyagokat (grafének, nemesfém nanorészecskék) mélyrehatóan tanulmányozta. A polimer rétegek készítéséhez és jellemzésére számos technikát alkalmazott: mártásos eljárás, drop casting módszer, elektroforetikus depozíció, voltammeriás eljárások, potenciodinamikus polarizáció, elektrokémiai impedancia spektroszkópia, UV-Vis spektroszkópia, mikroszkópiás eljárások, illetve különböző módszerek a nedvesedési tulajdonságok és viszkozitás jellemzésére.

A legfontosabb eredményei közé tartozik egy grafénen alapuló módosított elektród kifejlesztése, mely sikeresnek bizonyult az aszkorbinsav kvantitatív kimutatására; illetve különböző, korróziónak ellenálló módosított kitozán bevonatok kifejlesztése. Igen fiatal kora ellenére már 12 tudományos cikknek társszerzője, melyből 10-ben első szerzőként szerepel. Legtöbb tanulmánya világszerte ismert, igen rangos folyóiratokban jelent meg, mint a Carbohydrate Polymers, az International Journal of Biological Macromolecules, az European Polymer Journal, vagy az Electrocatalysis. 

         Emellett, több külföldi kutatási ösztöndíjat is elnyert. Eredményei révén több külföldi intézetbe, mint a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Kolloidkémiai Csoportjához, a Szegedi Biológiai Kutatóközpont Molekuláris, Szubcelluláris és Mikrobiális Biofizika Kutatóegységéhez, illetve a besanconi Franche-Comté Egyetem Funkcionalizált Anyagok és Felületek Csoportjához kapott meghívást.

         Kutatási és didaktikai munkáját a Magyar Kémia és Vegyészmérnöki Intézet Fizikai-Kémia csoport fiatal kutatójaként, majd 2020 márciusától tanársegédként végzi nagy odaadással.       

Dr. Szőke Árpád Ferenc példaértékű elkötelezettsége az oktatás és tudomány iránt igen reménykeltő az erdélyi magyar természet- és műszaki tudományok éltetésében és fejlesztésében. Eddigi felelős és odaadó munkájával, az igazi tudományosságért való kiállásával és az eddig elért kivételes eredményeivel kiérdemelte a Kolozsvári Akadémiai Bizottság Fiatal Kutatói díját.

                                                                  Dr. Paizs Csaba

Tudományos vizsgálódásaiban főként az elméleti informatikához tartozó szókombinatorika, illetve az erdélyi matematika története foglalkoztatja. Eredményei rangos nemzetközi és hazai folyóiratokban jelennek meg. Több tudományos társaság fogadta tagjai közé: Bolyai János Matematikai Társulat, Budapest, Neumann János Számítógép-tudományi Társaság, Budapest, Societatea de Științe Matematice din România, București, Asociația Naționala de Informatică (ANIRO), Iași.

Egyetemi oktatói pályafutását a Babeş-Bolyai Tudományegyetemen kezdte, ahol tanársegéd (1971–1990), egyetemi adjunktus (1990–1992), egyetemi docens (1992–1998), professzor (1998–2008) és doktorátusvezető (2005–). 2008-tól a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem marosvásárhelyi karán egyetemi tanár. A közel öt évtizeden átívelő egyetemi oktatói munkássága úttörő jellegű az erdélyi informatikaoktatásban. Magyar és román nyelvű egyetemi jegyzeteiből több ezer informatikushallgató tanult és tanul. A keze alatt felnövő informatikus generációkból kiemelkednek azok, akik irányítása alatt tudományos fokozatot is szereztek és egyetemi oktatóként, tudományos kutatóként folytatják a munkát, aminek alapjait Kása Zoltántól tanulták.

Oktatói tevékenysége mellett az egyetemek szervezésében, vezetésében is aktívan részt vállalt. Előbb a Babeş-Bolyai Tudományegyetemen a Matematika és Informatika Kar dékánhelyetteseként (1998–2000, 2004–2007), az egyetem magyar tagozatát irányító rektorhelyettesként (2000–2004), majd később tapasztalatait a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem tudományos igazgatójaként (2008–2012), illetve mint a szenátus elnöke (2012–2016) gyümölcsöztette. Szervezői rátermettségét rangos nemzetközi tudományos konferenciák egész sorozatának szervezésével is bizonyította.

Különböző hazai és külföldi szakmai társulatok tagja, 1992--1994 között az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság alelnöke, 2007--2011 között a Kolozsvári Akadémiai Bizottság (KAB) alelnöke, majd 2017-től a KAB Matematikai, Informatikai és Csillagászati Szakbizottságának elnöke. A Radó Ferenc Matematikaművelő Társaság egyik alapító tagja, a társaság tevékenységének irányítását napjainkban alelnökként támogatja.

Tudományos munkássága elismeréseként több rangos szakfolyóirat szerkesztő kollektívájába hívták meg (Heuristic Algorithms and Distributing Computing, Studia Universitatis Babeș–Bolyai Informatica), alapító felelős szerkesztője az Acta Universitatis Sapientiae Informatica sorozatának, társszerkesztője a Historia Scientiarumnak. A tudományos folyóiratok szerkesztőjeként végzett igen gondos munkájával jelentős mértékben hozzájárul az Erdélyben megjelenő folyóiratok színvonalának emeléséhez, azok nemzetközi elismertetéséhez. 2008-tól a Sapientia EMTE égisze alatt működő Scientia Kiadó elnökeként kiemelkedő a szerepe a magyar nyelven megjelenő szakkönyvek, egyetemi jegyzetek kiadásában.

A tudomány magyar nyelvű népszerűsítése, a közoktatásba való eljuttatása is szívügye hosszú évtizedek óta. Aktívan részt vállal a középiskolás diákok és tanárok számára szerkesztett kolozsvári Matlap (korábban Matematikai Lapok) és FIRKA folyóiratok szerkesztésében, igen nagy gondot fordítva azok szaknyelvezetének gondozottságára. Írásai jelennek meg a Matlap, a Korunk, a Szabadság, a Firka és a Művelődés hasábjain is.

Kása Zoltán munkájában állandóan szem előtt tartja, kollégáit, tanítványait is arra buzdítja, hogy: „úgy kell fogalmazni (szakmai szövegben is), hogy az olvasót egy pillanatig se hagyjuk kétségek között. Nem az a fontos, hogy az ember mindent tudjon helyesen (mert az nem is lehetséges), hanem az, hogy legyen igénye arra, hogy helyesen fogalmazzon és írjon. Ha valamit nem tud biztosan, nézzen utána!” . Szerinte írni is „csak szépen, ahogy a csillag megy az égen, úgy érdemes.”

Mintegy fél évszázados, fáradhatatlan munkássága elismeréseként, több rangos díj és kitüntetés birtokosa:

Pro Scientia Transsylvanica - Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság , 2000;

Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége Díszoklevele, 2001;

Neumann-emlékplakett, 2006 (Neumann János Számítógép-tudományi Társaság, Budapest);

Gr. Mikó Imre-emlékplakett, 2007 (EME Kolozsvár);

Szilágysági Magyarok Díszoklevél, 2008 (Báthory István Alapítvány, Szilágysomlyó).

Az erdélyi magyar nyelvű felsőoktatás megszervezésében vállalt jelentős szerepe elismeréseként 2017-ben megkapta a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjét.

Kása Zoltán kiváló szakmai tudásával, közösségformáló erejével, tudományos közösségünk meghatározó személyisége. Munkássága, szervezői szerepe, e téren kifejtett kiemelkedő teljesítménye miatt méltán megérdemli a Magyar Tudományos Akadémia Kolozsvári Területi Bizottsága által adományozott Tudományközvetítés és Tudományos Bírálat Díját.

        Kolozsvár, 2020. 11. 11.

Kolumbán József, az MTA külső tagja