Sándor József 1956. november 19-én született a Hargita megyei Farcádon. A Babeș–Bolyai Tudományegyetem matematika szakán végzett 1980-ban. 1980–1983 között Nagyszebenben, majd 1983–1997 között Székelyudvarhelyen matematikatanár.  1997-től a Babeș-Bolyai Tudományegyetem adjunktusa, 1999-től docense. Itt 1999-ben megszerezte a matematikai tudományok doktora címet.  2003-tól 2012-ig  Csíkszeredában – a BBTE kihelyezett tagozataként működő informatikai főiskolán – tanított. Ettől kezdve 2021-es nyugdíjazásáig – szintén a BBTE kihelyezett tagozatán – a székelyudvarhelyi  tanítóképzőben tanított.  

Életét – az oktatás mellett – teljes egészében a matematikai kutatásoknak szentelte. Számos alapvető tudományos felfedezéssel gazdagította a matematikai szakirodalmat. Munkásságát értékelő nemzetközi statisztikák szerint, ma ő az egyik legtermékenyebb magyar matematikus. A Google Sciense és az AD Scientific Index szerint a Romániában élő matematikusok között a 6. helyet foglalja el. Eredményei által Sándor József hathatósan hozzájárult ahhoz, hogy a Babes–Bolyai Tudományegyetem előkelő helyre kerüljön az egyetemeket rangsoroló nemzetközi statisztikákban.  

Tudományos tevékenységének legfontosabb eredményei a matematika következő fejezeteihez tartoznak: matematikai analízis (105 dolgozat), speciális függvények (9 dolgozat), függvényegyenletek (3 dolgozat), funkcionál analízis (7 dolgozat), geometria (8 dolgozat), számelmélet (98 dolgozat), operációkutatás (3 dolgozat), informatika (1 dolgozat). A MathsciNet nemzetközi adatbázis által nyilvántartott eredményeit tartalmazó 239 dolgozatát 321 recenzió és 647 publikációban 1139 független hivatkozás követte. Ezek közül kiemelkedik 136 publikációja, amelyeket 571 munkában 991-szer idézték. Munkáit, a magyarországi és a romániai matematikai tudományos folyóiratok mellett, olyan tekintélyes nemzetközi folyóiratokban közölte mint a Journal of Mathematical Analysis and Applications, Bulletin of the Australian Mathematical Society,  Journal of Number Theory, Mathematical Inequalities and Applications,  Banach Journal of Mathematical Analysis, Taiwanese Journal of Mathematics, Applicable Analysis and Discrete Mathematics, Journal of Mathematical Inequalities, Rendiconti Semin. Math. Univ. Padova, stb. 

A fent említett dolgozatok mellett Sándor József több mint 900 cikket közölt, amelyek a „Klasszikus kérdések új távlatokból” közös címet is viselhetnék. Ezekben módszertani, matematikatörténeti, számelméleti és speciális függvényekkel kapcsolatos kérdéseket tárgyal. Rendkívüli feladatmegoldói képességét bizonyítja az a több mint 300  jegyzet is, amelyekben más szerzők által felvetett nyitott kérdések megoldásait írja le. 13 szakkönyve jelent meg, amelyekből három e-könyv. Ezek közül 6 könyve olyan híres külföldi kiadóknál jelent meg mint a Kluver Acad. Publications, az American Research Press és a Springer Verlag, Két könyvét új kiadásban is közölték.  Könyveinek tárgya az általa kutatott témakörökkel kapcsolatos. Legnépszerűbb munkái: a Springer Kiadónál megjelent Handbook of Number Theory I és II kötete, amelyeket D. S. Mitrinovici és B. Crstici, illetve B. Crstici társszerzőkkel írt, valamint a közepekről írt dolgozatai, amelyeket E. Neuman társszerzővel közölt. Eddig 57 társszerzővel dolgozott együtt. A zbMATH nemzetközi adatbázis szerint 40 társszerzővel 105 dolgozatot közölt rangos folyóiratokban. Több mint 60 tudományos rendezvényen tartott előadásokat, 17 matematikai folyóirat szerkesztőbizottságának tagja és 69 folyóiratnál végzett véleményezési tevékenységet, összesen 871 referátummal.
A fentiekből következik, hogy Sándor József tehetséges, rendkívül aktív matematikus, aki igazolta, hogy a Székelyföldön élve is lehet nemzetközi szinten tudományt művelni, virtuális tudományos intézményt szervezni. Minden kétséget kizáróan megérdemli a Tudomány Erdélyi Mestere Díjat.  
  

Kolumbán József

Kolozsvár, 2023. november 17.

Rögtön az egyetemi éveket követően, érdeklődési irányultsága a gyógyszerészeti tudományokhoz tartozó kutatás, továbbtanulás felé fordul. Még az egyetemi tanulmányait befejező évben, sikeresen vizsgázik az egyetem Doktori Iskolájába, majd novemberben sikerül a rezidens vizsgája, gyógyszerészi laboratórium szakra. 

Gyógyszerészdoktori címét 2017-ben nyeri el, PhD dolgozatának címe: „Gyógyszervegyületek optikai tisztaságának vizsgálatára alkalmazható enantioszelektív módszerek kifejlesztése”, irányító tanár dr. Muntean Daniela-Lucia professzorasszony.

Egyetemi pályafutása töretlenül ível felfelé: 2014-től egyetemi tanársegéd a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem Gyógyszerészeti Karának Ipari gyógyszerészet és gyógyszerészeti management tanszékén, majd 2017-től adjunktus és 2021 szeptemberétől egyetemi docens a fent említett tanszéken. Összesen 53 tudományos közleménye van hazai és külföldi, impakt faktorral rendelkező szaklapokban, 150 az összesített impakt faktorainak értéke, Hirsch-indexe 17. Megemlíteném azt is, hogy 2 szakkönyv társszerzője, valamint 3 nyertes kutatási pályázattal is rendelkezik.

ERASMUS és CEEPUS ösztöndíjjal 2015-2023 között rendszeresen tanulmányutakon vesz részt, ezek közül kiemelendő a budapesti Semmelweis Egyetem Gyógyszerészi Kémiai Intézetében eltöltött több hónap, ami alatt a Noszál Béla professzor által irányított kutatócsoport tagjaival értékes kutatómunkát végzett. Kiemelném, hogy oktatóként a hallgatók képzésében, szakköri munkájuk irányításában oroszlánrészt vállal. Segítségére mind a kollegák, mind a hallgatók bármikor számíthatnak. Nagy munkabírással rendelkező, igazi kutató-oktató. Önzetlen segítségnyújtásával, okos és hasznos észrevételeivel a Gyógyszerészeti Kar magyar oktatóközösségének oszlopos tagja. Mindezekért, a Pápai Páriz Ferenc díj Kuratórium mellett én is messzemenően támogatom Szabó Zoltán-István egyetemi docens, gyógyszerészdoktor kitüntetését. Gratulálok a KAB Fiatal Kutatói díjhoz!

Marosvásárhely, 2023. november 11.

Prof. dr. Sipos Emese

Doktori értekezése: A kopula és a nominális predikátumok a magyarban (summa cum laude minősítéssel) a magyar generatív nyelvtanok egy fehér foltját szüntette meg.

Mondattani és alaktani (elméleti) kutatásainak eredményeit számos tanulmányban, könyvfejezetben és konferenciaelőadásban, illetve könyvben összegezte. Ezen a területen a legjelentősebb témák: a) A magyar nyelvben adatolható létigés szerkezettípusok sajátosságainak és generatív szintaktikai modellezésének problémakörében végzett kutatásai; e jelenségkör ma mérvadónak számító, sokat hivatkozott, a nemzetközi nyelvelméleti kutatások számára is fontos tanulságokkal szolgáló elemzése. b) Igekötős szerkezetek szintaktikai jellegzetességeinek vizsgálata a mai magyar standardban, történeti perspektívából és dialektológiai diverzitás szempontjából. c) Bizonyos problematikus szerkezettípusok szintaktikai és szemantikai jellegzetességeinek vizsgálata. d) A predikatív határozói igeneves szerkezetek, a határozottság, illetve a progresszív nézőponti aspektus jelenségkörének vizsgálata a moldvai magyar nyelvjárásban.

Egyetemi oktatói munkájának is figyelemre méltó eredményei vannak. Az általa tartott alaktani és mondattani előadások nyomán a BBTE Magyar és Általános Nyelvészeti Tanszékének több fiatal kutatója az ő hatására indult el pályáján. Minden túlzás nélkül elmondható, hogy oktatói munkája révén nagy hatással van az erdélyi magyar nyelvészet újabb generációira, ami szintén számon tartandó nemcsak oktatói, de tudományos teljesítményei között is.

Elméleti nyelvészeti és egyéb munkái mellett Kádár Edit legkiemelkedőbb, legnagyobb jelentőségű, úttörő teljesítménye a magyar anyanyelvi nevelés megújítása a nyelvészeti, fejlődéslélektani, logopédiai, pedagógiai kutatások eredményeire építve; az új szemléletű tantervek és tankönyvek elméleti alapjainak kidolgozása, elkészítésük szervezése, részvétel a tankönyvírásban; valamint a pedagógusok felkészítése az új tankönyvek használatára, az újfajta órai munkára. Az új általános iskolai tankönyvek és a két tanári segédkönyv feladatai a nyelvi elemek osztályozása helyett a nyelvi-nyelvtani problémalátás, a szabály- és összefüggés-felfedező képességek kialakítását, a tanulók kreativitására építő örömteli munkát célozzák. A romániai és magyarországi nyelvészek, nyelvpedagógiával foglalkozó szakemberek részéről kizárólag pozitív, e munkákat nagyra értékelő visszajelzések, méltatások érkeztek.

Fontosnak tartom azt is, hogy Kádár Edit gondoskodott a szakmai utánpótlás kineveléséről is azoknak a fiatal kutatóknak és pedagógusoknak a mozgósításával, akiknek szakmai érdeklődését ebbe az irányba terelte az évek során. Az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége keretében, annak elnökségi tagjaként, arra is gondja van, hogy évenként szervezett anyanyelvi táborban középiskolai tanulókat is megnyerjen a nyelvvel való foglalkozásnak. Hosszú időn át ugyancsak ő szervezte az általános iskolai tanulók erdélyi helyesírási versenyét.

Az MTA Kolozsvári Területi Bizottsága nyelvészeti szakbizottsága elnökeként jelentős szerepe van a romániai magyar nyelvészek tevékenységének összehangolásában. Túlzás nélkül állítható, hogy ő a legtevékenyebb szakbizottsági elnök. Ebben a minőségében készítette el mintaszerűen 2015-ben a 12 évre visszatekintő tudománytörténeti összefoglalást (teljes bibliográfiával): A romániai magyar nyelvtudomány (2002–2013). In Péntek János–Salat Levente–Szikszai Mária (szerk.): Magyar tudományosság Romániában 2002–2013 között, Ábel Kiadó, Kolozsvár, 29–94. Ő indította el és szerkeszti a KAB szakbizottság és az egyetemi tanszék Erdélyi Magyar Nyelvészek-sorozatát.

Mindezek alapján úgy vélem, dr. Kádár Edit a hazai tudományos kutatásban és képzésben, a tudományszervezésben betöltött szerepe révén, az anyanyelvi nevelés megújításában elért eredményeivel, egész munkásságával, tanári elkötelezettségével rászolgált a KAB díjára „A Tudományos Kiválóság” kategóriában.

Kolozsvár, 2023. november 17.

Péntek János

1973-tól fizikusként dolgozott a Román Tudományos Akadémia Elméleti Fizika Kutató Központjában Kolozsváron, majd 1986-tól a BBTE Fizika Kutató Laboratóriumában II. fokú főkutatóként. 

1989-től lehetősége lett tanítani is az egyetemen, ahol 1992-től ajunktusi pozícióban dolgozott. Legfontosabb oktatott tantárgyai az optika és a plazamafizika voltak. A diákok kedvence volt, előadásai mindig precíz tudományossággal megfogalmazottak, és egyben érdekfeszítőek voltak. Több mint 60 licensz és mesteri dolgozatot vezetett, fáradtságot nem kímélve foglakozott a diákokkal. 2004 és 2008 között a Fizika Kar dékánhelyettese is volt. 2008-ban nyugdíjazták, de még 8 évig tanított alapképzési és mesteri szinten is.

Kutatási területe a plazmfizika volt, számos publikációja jelent meg hazai és nemzetközileg elismert szaklapokban. Igazi erőssége azonban a tudomány népszerűsítése volt. A FIRKA iskolásoknak szóló népszerűsítő folyóirat szerkesztője 1991-től mostanáig, ahol számos érdekes cikket közölt. Több tucat népszerűsítő előadást tartott erdélyszerte és Magyarországon is, nagy lelkesedéssel mutatta be az érdekesebbnél érdekesebb kísérleteket gyerekeknek, felnőtteknek.

Fizika versenyeket szervezett és tanári továbbképzőket is tartott. Sok érdekes tudománytörténeti írást is közölt. Legfrissebb kiemelkedő munkája A kolozsvári magyar fizikaiskola történetéről című írás, amely a Szemelvények a 150 éve alapított kolozsvári egyetem matematikai és természettudományi karának történetéből című köteben jelent meg, melynek bemutatója idén október 11-én volt.

Érdemeit a Babeș-Bolyai Tudományegyetem két diplomával is elismerte, oktatói munkájáért, illetve intézményi innovációért. 2008-ban megkapta a Debreceni Egyetem Orvos és Egészségtudományi Centrum Nukleáris Medicina Intézete emlékérmét, majd 2019-ben a Magyar Arany Érdemkeresztet. Itt az idő, hogy fáradhatatlan és eredményes tudománynépszerűsítő munkáját a Kolozsvári Akadémiai Bizottság is elismerje.

Kolozsvár, 2023. november 17.

Nagy László