A KAB hírei

Romániai magyar tudományosság 2002-2013 között c. kötet szakmai vitáját tartotta a KAB Közgazdaságtudományi Szakbizottsága

Romániai magyar tudományosság 2002-2013 között c. kötet szakmai vitáját tartotta a KAB Közgazdaságtudományi Szakbizottsága

Romániai magyar tudományosság 2002-2013 között c. kötet szakmai vitáját tartotta a KAB Közgazdaságtudományi Szakbizottsága. A tanulmány szerzői mellett a vitán részt vettek egyetemi oktatók, illetve meghívott vendégként Dr. Demeter Krisztina, a Budapesti Corvinus Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára.

A szakmai vita első felében a tanulmány szerzőinek képviseletében dr. Szász Levente mutatta be a tavalyi évben megjelent tanulmány eredményeit. Ennek kapcsán rámutatott egyrészt a szakterületet jellemző gazdag intézményrendszerre és az egyes intézményeken belül hangsúlyosabban művelt részterületekre, másrészt pedig az oktatók és kutatók intézmények közötti szétdarabolódására. A kapcsolatok erősítése kihívást jelent a következő időszak viszonylatában, amiben a KAB intézményi szerepet tölthet be. Ezek mellett a bemutató kitért arra is, hogy a helyi szinten elismert folyóiratok valódi nemzetközi láthatóság nélkül működnek ennek megváltozása újabb kihívás elé állítja a szakma gyakorlóit, annál is inkább mivel az elemzett időszak tekintetében szinte kivétel nélkül a gazdasági módszertan területén jelentek meg nemzetközileg magas szinten jegyzett publikációk.

A szakmai vita során dr. Demeter Krisztina rámutatott arra, hogy a problémák egy része nem tekinthető romániai sajátosságnak. Az oktatói és kutatói szétdaraboltság a néhány kezdeményezés ellenére Magyarországra is jellemző, akár intézmények között, akár intézményen belül vizsgáljuk a problémát. Részletesebben fejtette ki a Budapesti Corvinus Egyetem példáját az intézményen belül együttműködés előségítésére. Ennek intézményesített kerete a Kutatási Bizottság, amely „felülről” működő folyamatszervezés mellett az „alulról” jövő kezdeményezéseket is figyelembe veszi. A Bizottság kutatási célokra pénzügyi forrásokat pályáztat illetve keresi azokat a lehetőségeket, amelyek révén a kutatók legkülönfélébb problémáinak megoldásában tud segítséget nyújtani (pl. az elkészült idegen nyelvű publikációk magas szintű nyelvi lektorálása).

A szakmai vita utolsó részében a résztvevők további kérdéseket vetettek fel a meghívott személynek a tudományszervezésre, valamint a tudományos és oktatási tevékenység összefonódására voantkozóan. Meghívottunk megosztotta ebbéli tapasztalatait, ezáltal is kijelölve egy-két lehetséges útvonalat, irányt, de néhány mindennapi gyakorlatot is, amely alkalmazható lehet az erdélyi magyar gazdaságtudományi tevékenység fejlődésének előmozdítása érdekében.

Romániai magyar tudományosság 2002-2013 között c. kötet szakmai vitáját tartotta a KAB Közgazdaságtudományi Szakbizottsága

Romániai magyar tudományosság 2002-2013 között c. kötet szakmai vitáját tartotta a KAB Közgazdaságtudományi Szakbizottsága. A tanulmány szerzői mellett a vitán részt vettek egyetemi oktatók, illetve meghívott vendégként Dr. Demeter Krisztina, a Budapesti Corvinus Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára.

A szakmai vita első felében a tanulmány szerzőinek képviseletében dr. Szász Levente mutatta be a tavalyi évben megjelent tanulmány eredményeit. Ennek kapcsán rámutatott egyrészt a szakterületet jellemző gazdag intézményrendszerre és az egyes intézményeken belül hangsúlyosabban művelt részterületekre, másrészt pedig az oktatók és kutatók intézmények közötti szétdarabolódására. A kapcsolatok erősítése kihívást jelent a következő időszak viszonylatában, amiben a KAB intézményi szerepet tölthet be. Ezek mellett a bemutató kitért arra is, hogy a helyi szinten elismert folyóiratok valódi nemzetközi láthatóság nélkül működnek ennek megváltozása újabb kihívás elé állítja a szakma gyakorlóit, annál is inkább mivel az elemzett időszak tekintetében szinte kivétel nélkül a gazdasági módszertan területén jelentek meg nemzetközileg magas szinten jegyzett publikációk.

A szakmai vita során dr. Demeter Krisztina rámutatott arra, hogy a problémák egy része nem tekinthető romániai sajátosságnak. Az oktatói és kutatói szétdaraboltság a néhány kezdeményezés ellenére Magyarországra is jellemző, akár intézmények között, akár intézményen belül vizsgáljuk a problémát. Részletesebben fejtette ki a Budapesti Corvinus Egyetem példáját az intézményen belül együttműködés előségítésére. Ennek intézményesített kerete a Kutatási Bizottság, amely „felülről” működő folyamatszervezés mellett az „alulról” jövő kezdeményezéseket is figyelembe veszi. A Bizottság kutatási célokra pénzügyi forrásokat pályáztat illetve keresi azokat a lehetőségeket, amelyek révén a kutatók legkülönfélébb problémáinak megoldásában tud segítséget nyújtani (pl. az elkészült idegen nyelvű publikációk magas szintű nyelvi lektorálása).

A szakmai vita utolsó részében a résztvevők további kérdéseket vetettek fel a meghívott személynek a tudományszervezésre, valamint a tudományos és oktatási tevékenység összefonódására voantkozóan. Meghívottunk megosztotta ebbéli tapasztalatait, ezáltal is kijelölve egy-két lehetséges útvonalat, irányt, de néhány mindennapi gyakorlatot is, amely alkalmazható lehet az erdélyi magyar gazdaságtudományi tevékenység fejlődésének előmozdítása érdekében.