A KAB hírei

5o eves a SzAB

Sikertörténet a SZAB első ötven éve

A Szegedi Területi Bizottság meghatározó szerepet játszik mind a Dél-Alföld életében, mind az MTA köztestületében, része a magyar közéletnek– hangzott el az Akadémia elnökének részvételével rendezett jubileumi ülésen a SZAB megalakulásának félévszázados évfordulóján. A személyes élményekkel gazdagított ünnepségen a múlt felidézése mellett a jövő kutatási irányairól is szó esett, hiszen a térség jövőjét meghatározza a tudomány és az ipari gyakorlat kölcsönhatása.

„A Magyar Tudományos Akadémia Elnöksége által 1961-ben létrehozott Szegedi Akadémiai Bizottság a dél-alföldi régió szellemi életének központja, amely összefogja nemcsak a tudományos, hanem a művészeti és a gazdasági élet szereplőit is. A SZAB  méltó módon jeleníti meg az Akadémia országos munkájában a helyi sajátosságokat” – így jellemezte  köszöntőjében az idén 50 éves SZAB szerepét a magyar közéletben a Magyar Tudományos Akadémia elnöke. Pálinkás József az 1961. március 3-án elsőként létrehozott regionális testület fél évszázados fennállása alkalmából rendezett ünnepi ülésre érkezett a megyei jogú városba. A rendezvényre a Szegedi Tudományegyetem rektora, a SZAB korábbi elnökei és családtagjaik, valamint Szeged polgármestere is meghívást kaptak.

Pálinkás József egyértelmű sikerként értékelte a SZAB elmúlt öt évtizedét a Bizottság székházának zsúfolásig telt nagytermében. „A Szegedi Akadémiai Bizottság példamutató munkájának is köszönhető, hogy a tudomány Szegeden erőteljesebben képviselteti magát, mint a legtöbb magyarországi nagyvárosban. A szegedi tudósok közéleti szerepvállalásaikkal is aktív részesei a város és a régió szellemi életének”– hangsúlyozta az elnök a 27 akadémikust, 24 MTA közgyűlési képviselőt számláló területi bizottság ünnepi ülésén.  Az elnök emlékeztetett arra, hogy Szeged ad otthont az ország egyik jól teljesítő tudományegyetemének, és itt működik az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontja, amely jelentős tudományos tevékenységével és kiemelkedő fiatal kutatóinak eredményeivel járul hozzá az MTA iránti közbizalom erősítéséhez.

Az Akadémia egykor szintén Szegeden, fizikusként diplomázó elnöke a legfontosabb értékek között említette, hogy ma a tudósok szava hiteles a közvélemény előtt. ”A világban kevés az eligazodási pont – figyelmeztetett Pálinkás József –, ezért a tudomány képviselőinek szakterületükön világosan kell fogalmazniuk és nem szabad a tudományban kompromisszumot kötniük.” Az egész társadalom előtt álló nehézségeket illetően az elnök úgy fogalmazott, hogy a tudomány képviselői sorsközösséget vállalnak hazájuk minden polgárával.

A jövőt előrevetítve az elnök reményét fejezte ki, hogy a nagytiszteletű elődök – köztük  Budó ágoston, Szőkefalvi-Nagy Béla, Grasselly Gyula – után a következő elnökök továbbviszik a SZAB tagjai által a város szellemi életének összefogására is irányuló példamutató munkáját, és segítik a fiatal nemzedékeket abban, hogy tehetségüket itthon, adott esetben Szegeden kamatoztassák.

Az elnöki köszöntőt követően Szabó Gábor akadémikus, a Szegedi Tudományegyetem rektora, a SZAB tagja adott bepillantást az egyetem és a bizottság közös munkájába. Szabó Gábor meghatározó személyes élményeként is felidézte a SZAB alapító tagjának és első elnökének tevékenységét. Budó ágoston nevéhez fűződik az első egyetemi-akadémiai kutatócsoport megalakítása Szegeden. A csoport tagjai kulcsszerepet játszottak a szegedi lézerkutatások elindításában, és így hozzájárultak a későbbi döntéshez az európai uniós nagyberendezés, az ELI Szegedre telepítéséről. „Az egyetemi oktatók mindig ezer szállal kötődtek a Szegedi Akadémiai Bizottsághoz – tette hozzá a rektor – az egyetem sorsa bizonyosan másképp alakul a SZAB jelenléte és segítsége nélkül.”

Szeged önkormányzata és a SZAB kiváló kapcsolatot ápol – e szavakkal kérte megszólalásra a megyei jogú város polgármesterét az ünnepi ülést vezető Dékány Imre. A SZAB jelenlegi elnöke a köszöntők után részletes előadásban ismertette a bizottság tevékenységét, de már itt szólt arról az elkötelezettségről, amellyel Szeged városa a fiatal kutatókat támogatja.
Botka László polgármester jó döntésnek és előremutató felismerésnek nevezte a területi akadémiai bizottságok létrehozását az MTA részéről. „Egy nagyváros és egy régió akkor lehet sikeres, ha együttműködik a tudományos élet képviselőivel” – erősítette meg Botka László – hozzáfűzve, hogy „Szeged európai szellemiségének legfontosabb bázisai a SZAB, a 90 éves Egyetem és az Szegedi Biológiai Kutatóközpont”.

A mára már csaknem 1120 köztestületi tagot számláló SZAB korábbi elnökei közül elsőként Telegdy Gyula adott pontos összegzést a vezetése alatt és előtt működő SZAB tevékenységéről. Telegdy professzor több cikluson át állt a SZAB élén az 1990-es és a 2000-es években. A bizottság, amely már a 60-as években ösztöndíjjal támogatta a kutatókat, 1992-ben avatta felújított székházát Kosáry Domokos, az MTA elnöke jelenlétében. A 90-es években a SZAB már több száz tudományos ülést szervezett évente, 16 ezer résztvevővel, „három megye értelmiségét tartotta össze, kapcsolatot teremtett a társadalmi szervezetekkel, és biztos hátteret biztosított a tudományok művelőinek”.
Solymosi Frigyes élménybeszámolókkal és személyes fordulatokkal gazdagított visszaemlékezésében az ezredfordulóhoz közeli éveket idézte, amikor elnökként a SZAB-t irányította. Solymosi akadémikus az alapítástól kezdve részt vett a bizottság munkájában, a kémiai tudományok kandidátusaként a fiatal nemzedéket képviselte a SZAB megalakításában résztvevők között.


A SZAB legfontosabb feladata ma is „a tudomány művelésének hatékonyabbá tétele a városban és a környező vidéken – emelte ki előadásában a bizottság létrehozásakor is megfogalmazott célt Dékány Imre, a SZAB elnöke. A megalakuláskor szervezett szakbizottságok száma mára ötről (Társadalomtudományi; Matematikai-Fizikai-Kémiai; Agrár- és Földtudományi; Biológiai, Elméleti Orvostudományi és Gyógyszertudományi; Gyakorlati Orvostudományi) 14-re nőtt, és 80 munkabizottság is működik. A SZAB székházában rendszeresen tartanak tudományos és szakmai fórumokat, konferenciákat, szimpóziumokat. A SZAB kiemelten támogatja a pályakezdő kutatókat és évente kiírt pályázati rendszert működtet, Pályadíját Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megye, valamint a Vajdaság, Temes- és Arad megye kutatói nyerhetik el. A 2010-ben első ízben kiosztott Dél-alföldi Innovációs Díjra személyek és gazdasági társaságok egyaránt pályázhatnak. A három megye kereskedelmi és iparkamaráival közösen létrehozott díj a tudományos eredmények gazdasági hasznosulását hivatott elősegíteni. Dékány Imre fontosnak tartja a SZAB összekötő szerepét abban, hogy az elsősorban felfedező kutatásokat folytató akadémiai kutatók eredményei eljussanak a célzott kutatásokat végző ipari szereplőkhöz. Az elnök szót ejtett a területi akadémiai bizottságok közötti együttműködés jelentőségéről, és kiemelten jól működő, napi kapcsolatnak minősítette a Szegedi Területi Bizottság és az Szegedi Tudományegyetem, valamint a SZAB és az Szegedi Biológiai Kutatóközpont közötti kooperációt. A Szegedi Területi Bizottság elnökének előadásában elhangzott, hogy a bizottság tagjai szakértői segítséget adnak a helyben vagy a régióban megoldandó feladatokhoz, és szoros kapcsolatokat ápolnak a határon túli magyar kutatóhelyek munkatársaival. A SZAB elnöke kiemelte a bizottság hajdani alapítóinak „kolozsvári gyökereit”.

A jubileum alkalmából aranyozott emlékérmet kapott Pálinkás József, az MTA elnöke, valamint Telegdy Gyula és Solymosi Frigyes, a SZAB korábbi elnökei. Dékány Imre ezüstözött emlékérmet adott át Szőkefalvi-Nagy Béla és Grasselly Gyula egykori elnökök jelen lévő hozzátartozóinak: Szőkefalvi-Nagy Erzsébetnek és Szőkefalvi-Nagy Zoltánnak, valamint Grasselly Gyulánénak.

Szeged után Debrecenben, Miskolcon, Pécsett, Veszprémben jött létre és 3 éve Kolozsvárott is működik területi akadémiai bizottság az adott régió szellemi életének központjaként. Az ünnepi ülés hallgatóságában a SZAB akadémikusain túl nagyszámban foglaltak helyet a 14 szak-és munkabizottság kutatói, és eljöttek a területi bizottságok elnökei is. A SZAB székháza új találkozások és régi emlékek közös felidézésének helyszíne volt, a jó hangulatú eszmecserék nyomán a meghívottak személyesen győződhettek meg arról, hogy a fővároson kívül (is) tevékenykedő tudósok munkáját koordináló szervezet szerves része a magyar szellemi, kulturális és gazdasági közéletnek.

-tj-

Forrás: www.mta.hu

Sikertörténet a SZAB első ötven éve

A Szegedi Területi Bizottság meghatározó szerepet játszik mind a Dél-Alföld életében, mind az MTA köztestületében, része a magyar közéletnek– hangzott el az Akadémia elnökének részvételével rendezett jubileumi ülésen a SZAB megalakulásának félévszázados évfordulóján. A személyes élményekkel gazdagított ünnepségen a múlt felidézése mellett a jövő kutatási irányairól is szó esett, hiszen a térség jövőjét meghatározza a tudomány és az ipari gyakorlat kölcsönhatása.

„A Magyar Tudományos Akadémia Elnöksége által 1961-ben létrehozott Szegedi Akadémiai Bizottság a dél-alföldi régió szellemi életének központja, amely összefogja nemcsak a tudományos, hanem a művészeti és a gazdasági élet szereplőit is. A SZAB  méltó módon jeleníti meg az Akadémia országos munkájában a helyi sajátosságokat” – így jellemezte  köszöntőjében az idén 50 éves SZAB szerepét a magyar közéletben a Magyar Tudományos Akadémia elnöke. Pálinkás József az 1961. március 3-án elsőként létrehozott regionális testület fél évszázados fennállása alkalmából rendezett ünnepi ülésre érkezett a megyei jogú városba. A rendezvényre a Szegedi Tudományegyetem rektora, a SZAB korábbi elnökei és családtagjaik, valamint Szeged polgármestere is meghívást kaptak.

Pálinkás József egyértelmű sikerként értékelte a SZAB elmúlt öt évtizedét a Bizottság székházának zsúfolásig telt nagytermében. „A Szegedi Akadémiai Bizottság példamutató munkájának is köszönhető, hogy a tudomány Szegeden erőteljesebben képviselteti magát, mint a legtöbb magyarországi nagyvárosban. A szegedi tudósok közéleti szerepvállalásaikkal is aktív részesei a város és a régió szellemi életének”– hangsúlyozta az elnök a 27 akadémikust, 24 MTA közgyűlési képviselőt számláló területi bizottság ünnepi ülésén.  Az elnök emlékeztetett arra, hogy Szeged ad otthont az ország egyik jól teljesítő tudományegyetemének, és itt működik az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontja, amely jelentős tudományos tevékenységével és kiemelkedő fiatal kutatóinak eredményeivel járul hozzá az MTA iránti közbizalom erősítéséhez.

Az Akadémia egykor szintén Szegeden, fizikusként diplomázó elnöke a legfontosabb értékek között említette, hogy ma a tudósok szava hiteles a közvélemény előtt. ”A világban kevés az eligazodási pont – figyelmeztetett Pálinkás József –, ezért a tudomány képviselőinek szakterületükön világosan kell fogalmazniuk és nem szabad a tudományban kompromisszumot kötniük.” Az egész társadalom előtt álló nehézségeket illetően az elnök úgy fogalmazott, hogy a tudomány képviselői sorsközösséget vállalnak hazájuk minden polgárával.

A jövőt előrevetítve az elnök reményét fejezte ki, hogy a nagytiszteletű elődök – köztük  Budó ágoston, Szőkefalvi-Nagy Béla, Grasselly Gyula – után a következő elnökök továbbviszik a SZAB tagjai által a város szellemi életének összefogására is irányuló példamutató munkáját, és segítik a fiatal nemzedékeket abban, hogy tehetségüket itthon, adott esetben Szegeden kamatoztassák.

Az elnöki köszöntőt követően Szabó Gábor akadémikus, a Szegedi Tudományegyetem rektora, a SZAB tagja adott bepillantást az egyetem és a bizottság közös munkájába. Szabó Gábor meghatározó személyes élményeként is felidézte a SZAB alapító tagjának és első elnökének tevékenységét. Budó ágoston nevéhez fűződik az első egyetemi-akadémiai kutatócsoport megalakítása Szegeden. A csoport tagjai kulcsszerepet játszottak a szegedi lézerkutatások elindításában, és így hozzájárultak a későbbi döntéshez az európai uniós nagyberendezés, az ELI Szegedre telepítéséről. „Az egyetemi oktatók mindig ezer szállal kötődtek a Szegedi Akadémiai Bizottsághoz – tette hozzá a rektor – az egyetem sorsa bizonyosan másképp alakul a SZAB jelenléte és segítsége nélkül.”

Szeged önkormányzata és a SZAB kiváló kapcsolatot ápol – e szavakkal kérte megszólalásra a megyei jogú város polgármesterét az ünnepi ülést vezető Dékány Imre. A SZAB jelenlegi elnöke a köszöntők után részletes előadásban ismertette a bizottság tevékenységét, de már itt szólt arról az elkötelezettségről, amellyel Szeged városa a fiatal kutatókat támogatja.
Botka László polgármester jó döntésnek és előremutató felismerésnek nevezte a területi akadémiai bizottságok létrehozását az MTA részéről. „Egy nagyváros és egy régió akkor lehet sikeres, ha együttműködik a tudományos élet képviselőivel” – erősítette meg Botka László – hozzáfűzve, hogy „Szeged európai szellemiségének legfontosabb bázisai a SZAB, a 90 éves Egyetem és az Szegedi Biológiai Kutatóközpont”.

A mára már csaknem 1120 köztestületi tagot számláló SZAB korábbi elnökei közül elsőként Telegdy Gyula adott pontos összegzést a vezetése alatt és előtt működő SZAB tevékenységéről. Telegdy professzor több cikluson át állt a SZAB élén az 1990-es és a 2000-es években. A bizottság, amely már a 60-as években ösztöndíjjal támogatta a kutatókat, 1992-ben avatta felújított székházát Kosáry Domokos, az MTA elnöke jelenlétében. A 90-es években a SZAB már több száz tudományos ülést szervezett évente, 16 ezer résztvevővel, „három megye értelmiségét tartotta össze, kapcsolatot teremtett a társadalmi szervezetekkel, és biztos hátteret biztosított a tudományok művelőinek”.
Solymosi Frigyes élménybeszámolókkal és személyes fordulatokkal gazdagított visszaemlékezésében az ezredfordulóhoz közeli éveket idézte, amikor elnökként a SZAB-t irányította. Solymosi akadémikus az alapítástól kezdve részt vett a bizottság munkájában, a kémiai tudományok kandidátusaként a fiatal nemzedéket képviselte a SZAB megalakításában résztvevők között.


A SZAB legfontosabb feladata ma is „a tudomány művelésének hatékonyabbá tétele a városban és a környező vidéken – emelte ki előadásában a bizottság létrehozásakor is megfogalmazott célt Dékány Imre, a SZAB elnöke. A megalakuláskor szervezett szakbizottságok száma mára ötről (Társadalomtudományi; Matematikai-Fizikai-Kémiai; Agrár- és Földtudományi; Biológiai, Elméleti Orvostudományi és Gyógyszertudományi; Gyakorlati Orvostudományi) 14-re nőtt, és 80 munkabizottság is működik. A SZAB székházában rendszeresen tartanak tudományos és szakmai fórumokat, konferenciákat, szimpóziumokat. A SZAB kiemelten támogatja a pályakezdő kutatókat és évente kiírt pályázati rendszert működtet, Pályadíját Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megye, valamint a Vajdaság, Temes- és Arad megye kutatói nyerhetik el. A 2010-ben első ízben kiosztott Dél-alföldi Innovációs Díjra személyek és gazdasági társaságok egyaránt pályázhatnak. A három megye kereskedelmi és iparkamaráival közösen létrehozott díj a tudományos eredmények gazdasági hasznosulását hivatott elősegíteni. Dékány Imre fontosnak tartja a SZAB összekötő szerepét abban, hogy az elsősorban felfedező kutatásokat folytató akadémiai kutatók eredményei eljussanak a célzott kutatásokat végző ipari szereplőkhöz. Az elnök szót ejtett a területi akadémiai bizottságok közötti együttműködés jelentőségéről, és kiemelten jól működő, napi kapcsolatnak minősítette a Szegedi Területi Bizottság és az Szegedi Tudományegyetem, valamint a SZAB és az Szegedi Biológiai Kutatóközpont közötti kooperációt. A Szegedi Területi Bizottság elnökének előadásában elhangzott, hogy a bizottság tagjai szakértői segítséget adnak a helyben vagy a régióban megoldandó feladatokhoz, és szoros kapcsolatokat ápolnak a határon túli magyar kutatóhelyek munkatársaival. A SZAB elnöke kiemelte a bizottság hajdani alapítóinak „kolozsvári gyökereit”.

A jubileum alkalmából aranyozott emlékérmet kapott Pálinkás József, az MTA elnöke, valamint Telegdy Gyula és Solymosi Frigyes, a SZAB korábbi elnökei. Dékány Imre ezüstözött emlékérmet adott át Szőkefalvi-Nagy Béla és Grasselly Gyula egykori elnökök jelen lévő hozzátartozóinak: Szőkefalvi-Nagy Erzsébetnek és Szőkefalvi-Nagy Zoltánnak, valamint Grasselly Gyulánénak.

Szeged után Debrecenben, Miskolcon, Pécsett, Veszprémben jött létre és 3 éve Kolozsvárott is működik területi akadémiai bizottság az adott régió szellemi életének központjaként. Az ünnepi ülés hallgatóságában a SZAB akadémikusain túl nagyszámban foglaltak helyet a 14 szak-és munkabizottság kutatói, és eljöttek a területi bizottságok elnökei is. A SZAB székháza új találkozások és régi emlékek közös felidézésének helyszíne volt, a jó hangulatú eszmecserék nyomán a meghívottak személyesen győződhettek meg arról, hogy a fővároson kívül (is) tevékenykedő tudósok munkáját koordináló szervezet szerves része a magyar szellemi, kulturális és gazdasági közéletnek.

-tj-

Forrás: www.mta.hu