Míg a COVID-járvány első időszakában, az oltás rendelkezésre állása előtt a romániai lakosság egy esetleges vakcinával szemben nem volt kiemelkedően elutasító, mire lehetőség adódott oltást kapni, a gyanakvás is szélesebb körben elterjedtté vált. 2021 közepére Romániában mérték az EU egyik legalacsonyabb átoltottsági arányát. Vizsgálatunkban ennek a magyarázatára tettünk kísérletet egy 2021. november-decemberében, romániai reprezentatív lakossági mintán végzett kérdőíves kutatás adatai alapján. Eredményeink arra mutattak rá, hogy több korábbi feltételezéssel ellentétben, mely a romániai népesség valamely jellemzőjével – képzettségi szintjével, vallásosságával, általános tudományellenességével vagy egyéb attitűdbeli sajátosságával – próbálta a gyanakvás magas arányát összefüggésbe hozni, az oltásfelvétel elutasítása nem volt „elkerülhetetlen”. Annak legerősebb magyarázó tényezői a járványintézkedésekkel álltak összefüggésben: az intézkedésekkel való elégedetlenség, a COVID-dal kapcsolatos összeesküvéselméletekbe vetett hit, valamint az oltás lehetséges mellékhatásaitól való félelem. Eredményeink nem igazolják azt a feltevést, hogy valamilyen „irracionális” félelem akadályozta volna az oltásfelvételt, sokkal inkább az állami válságmenedzsment módjának értékelése táplálta a fenntartásokat. Kimutatható például az emberekkel legközvetlenebb egészségügyi kapcsolatban levő háziorvosok elbizonytalanító hatása, ami egyértelműen összefüggésbe hozható azzal, hogy a központosított, Belügyminisztériumnak alárendelt oltási kampány során lényegében mellőzték a háziorvosi hálózatot.

A tanulmány adatai:

Inherent Attitudes or Misplaced Policies? Explaining COVID-19 Vaccine Hesitancy in Romania

Szerzők: Toró Tibor, Székely István Gergő, Kiss Tamás, Geambașu Réka

Forrás: East European Politics and Societies (ISSN: 0888-3254), 2024.