Az erdélyi tudomány hírei
- A BBTE és a TINS kutatói forradalmi módszert dolgoztak ki az agy aktivitásának tanulmányozására
- Egylépcsős technika klórzoxazon-tartalmú amorf szilárd diszperzió előállítására centrifugális szálképző eljárással
- Pályázati lehetőségek a Domusnál
- A Loktanella atrilutea-ból származó fenilalanin ammónia-liáz biokatalitikus felhasználási lehetőségei
- Az Ureibacillus thermosphaericus-ból származó rekombináns D-aminosav dehidrogenáz immobilizálása
- Kutatásszemléleti, -módszertani és -történeti összefüggések a magyar néprajztudományban - konferenciafelhívás
- A tollakból mért δ34S izotóp földrajzi eloszlása Európában
- Néhány, egy szám osztóira vonatkozó aritmetikai szorzatról
- Pályázati felhívás az Akadémiai Ifjúsági Díj elnyerésére
- Pályázati felhívás: Kárpát-medencei Tehetségkutató Alapítvány
- Közösségi struktúrák detektálása Voronoj-particionálás segítségével súlyozott és irányított hálózatokban
- Az énekesmadarak elkerülik a magas vércukorszint emlősökre jellemző káros élettani következményeit
- Negyedik ipari fejlődés vagy forradalom? A digitális technológiák összefonódása a hagyományos termelési technológiákkal és hatásuk a teljesítményre
- Anyanyelvoktatás: A pedagógusjelöltek köznevelési feladatokra való felkészülése
- Középső miocén (késő bádeni) aprógerincesek Hidasról
- Két júliusi középhőmérséklet-rekonstrukció a Déli-Kárpátokban az elmúlt 2000 éves időszakra árvaszúnyogok alapján
- Ökológiai niche* szélesség és átfedés Romániai galagonyafajok és ezek természetes hibrid eredetű kijfajai között
- Tengelyszimmetriát mutató mágneses elrendezések tanulmányozása
- Az indiai mustár (Brassica juncea L.) allelopatikus kölcsönhatásai egyéb fűszernövényekkel a csírázás és a csíranövény fejlődése során
- A kortiko-kortikális kapcsolatok előrejelezhetősége az emlősök agyában
A COVID-oltásellenesség magyarázata Romániában egy nagymintás közvélemény-kutatás alapján
Míg a COVID-járvány első időszakában, az oltás rendelkezésre állása előtt a romániai lakosság egy esetleges vakcinával szemben nem volt kiemelkedően elutasító, mire lehetőség adódott oltást kapni, a gyanakvás is szélesebb körben elterjedtté vált. 2021 közepére Romániában mérték az EU egyik legalacsonyabb átoltottsági arányát. Vizsgálatunkban ennek a magyarázatára tettünk kísérletet egy 2021. november-decemberében, romániai reprezentatív lakossági mintán végzett kérdőíves kutatás adatai alapján. Eredményeink arra mutattak rá, hogy több korábbi feltételezéssel ellentétben, mely a romániai népesség valamely jellemzőjével – képzettségi szintjével, vallásosságával, általános tudományellenességével vagy egyéb attitűdbeli sajátosságával – próbálta a gyanakvás magas arányát összefüggésbe hozni, az oltásfelvétel elutasítása nem volt „elkerülhetetlen”. Annak legerősebb magyarázó tényezői a járványintézkedésekkel álltak összefüggésben: az intézkedésekkel való elégedetlenség, a COVID-dal kapcsolatos összeesküvéselméletekbe vetett hit, valamint az oltás lehetséges mellékhatásaitól való félelem. Eredményeink nem igazolják azt a feltevést, hogy valamilyen „irracionális” félelem akadályozta volna az oltásfelvételt, sokkal inkább az állami válságmenedzsment módjának értékelése táplálta a fenntartásokat. Kimutatható például az emberekkel legközvetlenebb egészségügyi kapcsolatban levő háziorvosok elbizonytalanító hatása, ami egyértelműen összefüggésbe hozható azzal, hogy a központosított, Belügyminisztériumnak alárendelt oltási kampány során lényegében mellőzték a háziorvosi hálózatot.
A tanulmány adatai:
Inherent Attitudes or Misplaced Policies? Explaining COVID-19 Vaccine Hesitancy in Romania
Szerzők: Toró Tibor, Székely István Gergő, Kiss Tamás, Geambașu Réka
Forrás: East European Politics and Societies (ISSN: 0888-3254), 2024.
Míg a COVID-járvány első időszakában, az oltás rendelkezésre állása előtt a romániai lakosság egy esetleges vakcinával szemben nem volt kiemelkedően elutasító, mire lehetőség adódott oltást kapni, a gyanakvás is szélesebb körben elterjedtté vált. 2021 közepére Romániában mérték az EU egyik legalacsonyabb átoltottsági arányát. Vizsgálatunkban ennek a magyarázatára tettünk kísérletet egy 2021. november-decemberében, romániai reprezentatív lakossági mintán végzett kérdőíves kutatás adatai alapján. Eredményeink arra mutattak rá, hogy több korábbi feltételezéssel ellentétben, mely a romániai népesség valamely jellemzőjével – képzettségi szintjével, vallásosságával, általános tudományellenességével vagy egyéb attitűdbeli sajátosságával – próbálta a gyanakvás magas arányát összefüggésbe hozni, az oltásfelvétel elutasítása nem volt „elkerülhetetlen”. Annak legerősebb magyarázó tényezői a járványintézkedésekkel álltak összefüggésben: az intézkedésekkel való elégedetlenség, a COVID-dal kapcsolatos összeesküvéselméletekbe vetett hit, valamint az oltás lehetséges mellékhatásaitól való félelem. Eredményeink nem igazolják azt a feltevést, hogy valamilyen „irracionális” félelem akadályozta volna az oltásfelvételt, sokkal inkább az állami válságmenedzsment módjának értékelése táplálta a fenntartásokat. Kimutatható például az emberekkel legközvetlenebb egészségügyi kapcsolatban levő háziorvosok elbizonytalanító hatása, ami egyértelműen összefüggésbe hozható azzal, hogy a központosított, Belügyminisztériumnak alárendelt oltási kampány során lényegében mellőzték a háziorvosi hálózatot.
A tanulmány adatai:
Inherent Attitudes or Misplaced Policies? Explaining COVID-19 Vaccine Hesitancy in Romania
Szerzők: Toró Tibor, Székely István Gergő, Kiss Tamás, Geambașu Réka
Forrás: East European Politics and Societies (ISSN: 0888-3254), 2024.