Az erdélyi tudomány hírei
- A BBTE és a TINS kutatói forradalmi módszert dolgoztak ki az agy aktivitásának tanulmányozására
- Egylépcsős technika klórzoxazon-tartalmú amorf szilárd diszperzió előállítására centrifugális szálképző eljárással
- Pályázati lehetőségek a Domusnál
- A Loktanella atrilutea-ból származó fenilalanin ammónia-liáz biokatalitikus felhasználási lehetőségei
- Az Ureibacillus thermosphaericus-ból származó rekombináns D-aminosav dehidrogenáz immobilizálása
- Kutatásszemléleti, -módszertani és -történeti összefüggések a magyar néprajztudományban - konferenciafelhívás
- A tollakból mért δ34S izotóp földrajzi eloszlása Európában
- Néhány, egy szám osztóira vonatkozó aritmetikai szorzatról
- Pályázati felhívás az Akadémiai Ifjúsági Díj elnyerésére
- Pályázati felhívás: Kárpát-medencei Tehetségkutató Alapítvány
- Közösségi struktúrák detektálása Voronoj-particionálás segítségével súlyozott és irányított hálózatokban
- Az énekesmadarak elkerülik a magas vércukorszint emlősökre jellemző káros élettani következményeit
- Negyedik ipari fejlődés vagy forradalom? A digitális technológiák összefonódása a hagyományos termelési technológiákkal és hatásuk a teljesítményre
- Anyanyelvoktatás: A pedagógusjelöltek köznevelési feladatokra való felkészülése
- Középső miocén (késő bádeni) aprógerincesek Hidasról
- Két júliusi középhőmérséklet-rekonstrukció a Déli-Kárpátokban az elmúlt 2000 éves időszakra árvaszúnyogok alapján
- Ökológiai niche* szélesség és átfedés Romániai galagonyafajok és ezek természetes hibrid eredetű kijfajai között
- Tengelyszimmetriát mutató mágneses elrendezések tanulmányozása
- Az indiai mustár (Brassica juncea L.) allelopatikus kölcsönhatásai egyéb fűszernövényekkel a csírázás és a csíranövény fejlődése során
- A kortiko-kortikális kapcsolatok előrejelezhetősége az emlősök agyában
A hólavina-tevékenység jellege az elmúlt évszázadban a Chornohora-hegységben (Keleti-Kárpátok, Ukrajna)
A hólavina-tevékenység jellege az elmúlt évszázadban a Chornohora-hegységben (Keleti-Kárpátok, Ukrajna): fagyűrű rekonstrukció összekapcsolva a szinoptikus viszonyok elemzésével.
A tanulmány a dél-ukrajnai Kárpátok Chornohora-hegység lavinadinamikáját vizsgálja. A kutatók három módszert használtak: történelmi feljegyzéseket, a lavinák közvetlen megfigyelését, valamint a dendrokronológia (fa-évgyűrűk elemzése) egyedi kombinációját. Az 1966-tól 2015-ig terjedő írott krónikák és a 19. század végéig visszanyúló dendrológiai elemzés adatainak integrálásával a kutatás átfogó megértést nyújt a térség lavináinak térbeli és időbeli eloszlásáról. Azonosítja azokat az alapvető időjárási változókat, amelyek késő téli lavinákat generálnak.
Történelmi feljegyzéseink az 1947–48, 1976–77, 1993–94, 1998–99 és 2001–02 közötti jelentős lavinaeseményekig terjednek ki, fényt vetve ezen események körülményeire. Három kritikus meteorológiai jelenség emelkedik ki: vastag hóréteg korai kialakulása, a téli hónapokban a hőmérséklet emelkedése ismétlődő hóesés mellett, valamint az áprilisi pozitív napi középhőmérséklet, amely nedves hórétegeket eredményez. Annak ellenére, hogy észlelhető a Chornohora-hegységben a hőmérséklet emelkedése és a csapadék mennyiségi növekedése, a téli hőmérséklet stabil marad, jelezve, hogy a lavina-rendszerben a közeljövőben minimális változás várható.
Bár a történelmi archívumok korlátozásokat mutatnak a rögzített események és leírások terén, a dendrokronológiai megközelítés segít a vizsgálat kiterjesztésében. A kutatás hangsúlyozza a részletesebb időjárási adatelemzés szükségességét, különösen rövid időszakokra vagy specifikus évszakokra, hogy megértsük a lavinakiváltó tényezők bonyolultságát egy térségben, ahol esetleg növekszik a téli rekreációk száma.
A tanulmány adatai:
Szerzők: Armelle Decaulne, Ionela-Georgiana Răchită, Dariia Kholiavchuk, Olimpiu Pop, Iulian Horia Holobâcǎ, Oles Ridush, Bogdan Ridush, Csaba Horváth
Forrás: CATENA, Volume 233, 107523, ISSN 0341-8162.
A hólavina-tevékenység jellege az elmúlt évszázadban a Chornohora-hegységben (Keleti-Kárpátok, Ukrajna): fagyűrű rekonstrukció összekapcsolva a szinoptikus viszonyok elemzésével.
A tanulmány a dél-ukrajnai Kárpátok Chornohora-hegység lavinadinamikáját vizsgálja. A kutatók három módszert használtak: történelmi feljegyzéseket, a lavinák közvetlen megfigyelését, valamint a dendrokronológia (fa-évgyűrűk elemzése) egyedi kombinációját. Az 1966-tól 2015-ig terjedő írott krónikák és a 19. század végéig visszanyúló dendrológiai elemzés adatainak integrálásával a kutatás átfogó megértést nyújt a térség lavináinak térbeli és időbeli eloszlásáról. Azonosítja azokat az alapvető időjárási változókat, amelyek késő téli lavinákat generálnak.
Történelmi feljegyzéseink az 1947–48, 1976–77, 1993–94, 1998–99 és 2001–02 közötti jelentős lavinaeseményekig terjednek ki, fényt vetve ezen események körülményeire. Három kritikus meteorológiai jelenség emelkedik ki: vastag hóréteg korai kialakulása, a téli hónapokban a hőmérséklet emelkedése ismétlődő hóesés mellett, valamint az áprilisi pozitív napi középhőmérséklet, amely nedves hórétegeket eredményez. Annak ellenére, hogy észlelhető a Chornohora-hegységben a hőmérséklet emelkedése és a csapadék mennyiségi növekedése, a téli hőmérséklet stabil marad, jelezve, hogy a lavina-rendszerben a közeljövőben minimális változás várható.
Bár a történelmi archívumok korlátozásokat mutatnak a rögzített események és leírások terén, a dendrokronológiai megközelítés segít a vizsgálat kiterjesztésében. A kutatás hangsúlyozza a részletesebb időjárási adatelemzés szükségességét, különösen rövid időszakokra vagy specifikus évszakokra, hogy megértsük a lavinakiváltó tényezők bonyolultságát egy térségben, ahol esetleg növekszik a téli rekreációk száma.
A tanulmány adatai:
Szerzők: Armelle Decaulne, Ionela-Georgiana Răchită, Dariia Kholiavchuk, Olimpiu Pop, Iulian Horia Holobâcǎ, Oles Ridush, Bogdan Ridush, Csaba Horváth
Forrás: CATENA, Volume 233, 107523, ISSN 0341-8162.