A KAB hírei
- A Magyar Tudomány Ünnepe: Szathmáry Eörs
- A Magyar Tudomány Ünnepe: Kövér György, Poppe László
- A Magyar Tudomány Ünnepe: Gábos100
- A Magyar Tudomány Ünnepe: Marosi György
- A Magyar Tudomány Ünnepe
- Bolyai-Bartók-Kós kerekasztal
- Tehetséggondozó Médiatábor
- Trans-linguistica VII: Applied Linguistics in the Age of AI
- XVI. TUDOMÁNY- ÉS KUTATÁSTÖRTÉNETI KONFERENCIA
- 150 éves a kolozsvári magyar földrajzoktatás
- Vetésforgó 30. A klasszikus magyar irodalom kutatóinak jubileumi találkozója Kolozsváron
- New Tendencies in Architectural and Archaeological Investigation of Castles in Central Europe
- A Játéktér színházszakmai folyóirat rendezvényei a 15. dráMA kortárs színházi találkozón
- XI. Neurológus továbbképző
- A fordító mint kultúra- és irodalomközvetítő - Nemzetközi tudományos konferencia
- Kolozs megye díszpolgára lett Uray Zoltán biológus, vívó, az MTA külső tagja
- ETHNOGRAPHY AND EXPERIENCE műhelykonferencia
- A 95 éves Egyed Ákos történészt díjazták a KMN nyitógáláján
- SUMMA Sipos Emese gyógyszerész egyetemi tanárral
- Nyertes pályázatok
A kozmikus társkeresés tudományos eszközei
A kozmikus társkeresés tudományos eszközei
A földönkívüli életet kutatók tudományos eredményeinek jelentőségét segíti megítélni az a skála, amelyet Almár Iván az MTA Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézetének tudományos tanácsadója dolgozott ki és mutatott be tavaly a Royal Society földönkívüli élet felfedezésének következményeivel kapcsolatos londoni konferenciáján. A rendezvény előadásaiból készült tanulmányokat a napokban tette közzé a brit tudós társaság saját folyóiratában, a Philosophical Transaction A-ban.
- A ritkán előforduló, de nagy jelentőségű események társadalmi hatásainak számszerű leírására már számos skála született. A földönkívüli élet kutatásával kapcsolatban ilyen az úgynevezett London-skála - magyarázta az mta.hu-nak Almár Iván csillagász, a fizikai tudományok doktora. Ezzel a módszerrel 0-10-ig terjedő tartományban tudják a kutatók értékelni egy felfedezés fontosságát. Nulla értéket kap egy bejelentés, ha úgy tűnik, hogy téves vagy szándékosan félrevezető volt. A tízes akkor adható, ha egy földönkívüli eredetű, magasrendű, a földitől alapvetően eltérő (például nem DNS alapú), életben lévő organizmust földi laboratóriumban sikerül megvizsgálni.
- A London-skála elsősorban egy esetleges földönkívüli élettel kapcsolatos felfedezést kommunikálók számára lehet nagyon hasznos - hangsúlyozta Almár Iván, rámutatva, hogy az eszköz megkönnyíti a bejelentés jelentőségének megítélését. A Royal Society konferenciáján bemutatott skála további felhasználói azok a társadalomtudósok lehetnek, akik egy esetleges földönkívüli élettel kapcsolatos bejelentés lehetséges társadalmi, világnézeti és kulturális következményeit kutatják. - Számukra a London-skála hathatós segítséget nyújthat abban, hogy ne csupán általánosságban beszéljenek az esetleges felfedezésekről, hanem pontosabban leírhassák azt a tudományos eredményt, amelynek a hatását elemzik - mutatott rá Almár Iván.
A csillagász úgy véli: széleskörű következményei miatt egy földönkívüli élettel kapcsolatos felfedezés kommunikációja sokkal kritikusabb, mint a legtöbb tudományos eredményé. - Egy olyan bejelentést, amelynek filozófiai és tudományos világnézetet formáló hatása lehet, nagyon alapos tudományos vitának kell követnie - figyelmeztetett Almár Iván. A kutató példaként említette az Antarktiszon 1996-ban talált, a Marsról származó, és az életre utaló fosszíliákat tartalmazó meteorit esetét. A felfedezés óta 15 év telt el, de a tudósok még ma is vitatják, hogy a kövületeken az életre egyértelműen utaló lenyomatok lennének. - A média gyakran nehezen érti meg, hogy egy tudományos eredmény bejelentése nem jelent száz százalékos bizonyosságot: gyakran sok idő telik el, amíg elegendő bizonyíték gyűlik össze a kutatók kezében a felfedezéssel kapcsolatban. A London-skálával ezt az eredményeket érvényesítő folyamatot is nagyon jól lehet értékelni - hangsúlyozta a csillagász.
A 2010 elején Londonban megrendezett asztrobiológiai konferencia példaértékű volt a tudományos ismeretterjesztés szempontjából. Az érdeklődő nagyközönség számára is nyitott, ingyenesen előadásokat a téma meghívott, neves képviselői tartották, közöttük olyan jeles tudósok, mint Baruch Blumberg Nobel-díjas biológus, Frank Drake, a híres Drake-formula kidolgozója, Paul Davies, ismereterjesztő fizikus, Christian de Duve, az élet keletkezésével foglalkozó Nobel-díjas kutató és Albert A. Harrison társadalomtudós. Almár Iván a konferencia második napjának délutánján mutatta be a Margaret S. Race amerikai asztrobiológussal közösen kidolgozott London-skálát, amely nagy visszhangot váltott ki a szakma képviselői, és a tudomány iránt érdeklődő hallgatóság körében egyaránt. - Fontosnak érzem, hogy az igen rangos Royal Society a közelmúltban két konferenciát is szentelt a földönkívüli élet kutatásának. A londoni rendezvény mellett októberben a fővároshoz közel eső új Kavli nemzetközi konferenciaközpontba is összehívták a téma szakértőit. Ez jelentős előrelépés a tudományterület megítélésében - hangsúlyozta Almár Iván, akinek a témával foglalkozó új könyve, Kozmikus társkereső címmel a tavaszi könyvfesztiválra jelenik meg a Kossuth kiadó gondozásában. A kötet az exobolygók, az asztrobiológia és a földönkívüli intelligens élet kutatásának az elmúlt 10 évben elért eredményeit, kudarcait és terveit mutatja be ismeretterjesztő stílusban, kiegészítve a szerző saját kutatásaival, így egyebek mellett a London-skála részletes bemutatásával is.
-szzs-
Forrás: www.mta.hu
A kozmikus társkeresés tudományos eszközei
A földönkívüli életet kutatók tudományos eredményeinek jelentőségét segíti megítélni az a skála, amelyet Almár Iván az MTA Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézetének tudományos tanácsadója dolgozott ki és mutatott be tavaly a Royal Society földönkívüli élet felfedezésének következményeivel kapcsolatos londoni konferenciáján. A rendezvény előadásaiból készült tanulmányokat a napokban tette közzé a brit tudós társaság saját folyóiratában, a Philosophical Transaction A-ban.
- A ritkán előforduló, de nagy jelentőségű események társadalmi hatásainak számszerű leírására már számos skála született. A földönkívüli élet kutatásával kapcsolatban ilyen az úgynevezett London-skála - magyarázta az mta.hu-nak Almár Iván csillagász, a fizikai tudományok doktora. Ezzel a módszerrel 0-10-ig terjedő tartományban tudják a kutatók értékelni egy felfedezés fontosságát. Nulla értéket kap egy bejelentés, ha úgy tűnik, hogy téves vagy szándékosan félrevezető volt. A tízes akkor adható, ha egy földönkívüli eredetű, magasrendű, a földitől alapvetően eltérő (például nem DNS alapú), életben lévő organizmust földi laboratóriumban sikerül megvizsgálni.
- A London-skála elsősorban egy esetleges földönkívüli élettel kapcsolatos felfedezést kommunikálók számára lehet nagyon hasznos - hangsúlyozta Almár Iván, rámutatva, hogy az eszköz megkönnyíti a bejelentés jelentőségének megítélését. A Royal Society konferenciáján bemutatott skála további felhasználói azok a társadalomtudósok lehetnek, akik egy esetleges földönkívüli élettel kapcsolatos bejelentés lehetséges társadalmi, világnézeti és kulturális következményeit kutatják. - Számukra a London-skála hathatós segítséget nyújthat abban, hogy ne csupán általánosságban beszéljenek az esetleges felfedezésekről, hanem pontosabban leírhassák azt a tudományos eredményt, amelynek a hatását elemzik - mutatott rá Almár Iván.
A csillagász úgy véli: széleskörű következményei miatt egy földönkívüli élettel kapcsolatos felfedezés kommunikációja sokkal kritikusabb, mint a legtöbb tudományos eredményé. - Egy olyan bejelentést, amelynek filozófiai és tudományos világnézetet formáló hatása lehet, nagyon alapos tudományos vitának kell követnie - figyelmeztetett Almár Iván. A kutató példaként említette az Antarktiszon 1996-ban talált, a Marsról származó, és az életre utaló fosszíliákat tartalmazó meteorit esetét. A felfedezés óta 15 év telt el, de a tudósok még ma is vitatják, hogy a kövületeken az életre egyértelműen utaló lenyomatok lennének. - A média gyakran nehezen érti meg, hogy egy tudományos eredmény bejelentése nem jelent száz százalékos bizonyosságot: gyakran sok idő telik el, amíg elegendő bizonyíték gyűlik össze a kutatók kezében a felfedezéssel kapcsolatban. A London-skálával ezt az eredményeket érvényesítő folyamatot is nagyon jól lehet értékelni - hangsúlyozta a csillagász.
A 2010 elején Londonban megrendezett asztrobiológiai konferencia példaértékű volt a tudományos ismeretterjesztés szempontjából. Az érdeklődő nagyközönség számára is nyitott, ingyenesen előadásokat a téma meghívott, neves képviselői tartották, közöttük olyan jeles tudósok, mint Baruch Blumberg Nobel-díjas biológus, Frank Drake, a híres Drake-formula kidolgozója, Paul Davies, ismereterjesztő fizikus, Christian de Duve, az élet keletkezésével foglalkozó Nobel-díjas kutató és Albert A. Harrison társadalomtudós. Almár Iván a konferencia második napjának délutánján mutatta be a Margaret S. Race amerikai asztrobiológussal közösen kidolgozott London-skálát, amely nagy visszhangot váltott ki a szakma képviselői, és a tudomány iránt érdeklődő hallgatóság körében egyaránt. - Fontosnak érzem, hogy az igen rangos Royal Society a közelmúltban két konferenciát is szentelt a földönkívüli élet kutatásának. A londoni rendezvény mellett októberben a fővároshoz közel eső új Kavli nemzetközi konferenciaközpontba is összehívták a téma szakértőit. Ez jelentős előrelépés a tudományterület megítélésében - hangsúlyozta Almár Iván, akinek a témával foglalkozó új könyve, Kozmikus társkereső címmel a tavaszi könyvfesztiválra jelenik meg a Kossuth kiadó gondozásában. A kötet az exobolygók, az asztrobiológia és a földönkívüli intelligens élet kutatásának az elmúlt 10 évben elért eredményeit, kudarcait és terveit mutatja be ismeretterjesztő stílusban, kiegészítve a szerző saját kutatásaival, így egyebek mellett a London-skála részletes bemutatásával is.
-szzs-
Forrás: www.mta.hu