Az erdélyi tudomány hírei
- Otthonosság, hagyomány és identitás a nyelvjárásokban
- Tudományismertetés 2024
- Tájkép blog 2014 - 2019. LE:NOTRE hírek
- A kettős elem víz és a befogadás az építészeti programokba a 20. század első felében
- Építészeti örökség és archetipikus tájképi megközelítések a környezeti veszélyekkel szemben
- Az utcaprofil kialakításának adaptálása természetalapú megoldások alkalmazásával az új városrészekben és az épületek utólagos átalakításában
- Molekulák ionizációja elektronokkal és pozitronokkal
- A madarak oxidatív állapotának kapcsolata a repülés energetikájához kapcsolódó tulajdonságokkal
- Aranyosszéki katonatörténetek: Néprajzi, antropológiai elemzés
- Univerzális exponenciális skálázódás az axonhossz-eloszlásokban egy durva felbontási modellen keresztül
- Normalizált q-Bessel függvények csillagszerűségi sugarának aszimptotikus hatványsora
- Az IGF-1 ivarfüggő oxidatív károsodást és mortalitást okoz
- Az agy dinamikájának hátterében a robusztus funkcionális architektúrát meghatározó komplex korrelációs mintázatok hierarchiája áll
- A vallás szerepe az etnokulturális identitások (újra)termelésében - nemzetközi konferencia
- Nyelvész életidők, életpályák Erdélyben címmel jelent meg Péntek János új tanulmánykötete
- A BBTE és a TINS kutatói forradalmi módszert dolgoztak ki az agy aktivitásának tanulmányozására
- Egylépcsős technika klórzoxazon-tartalmú amorf szilárd diszperzió előállítására centrifugális szálképző eljárással
- Pályázati lehetőségek a Domusnál
- A Loktanella atrilutea-ból származó fenilalanin ammónia-liáz biokatalitikus felhasználási lehetőségei
- Az Ureibacillus thermosphaericus-ból származó rekombináns D-aminosav dehidrogenáz immobilizálása
A madarak oxidatív állapotának kapcsolata a repülés energetikájához kapcsolódó tulajdonságokkal

A testmozgás egészségi állapotra és öregedésre gyakorolt hatása egyre inkább a tudományos kutatások homlokterébe került az utóbbi évtizedben. A humán és labor emlős (pl. patkány) vizsgálatok mellett fontos információkat szolgáltatnak más gerinces állatcsoportok is, hiszen ezeknél jobban megőrzött a természetes állapot, amely mellett a mozgás és annak jótékony egészségi következményei kialakultak az evolúció során. A madarak különösen izgalmas modell szervezetek lehetnek ismerve, hogy a repülés energetikailag rendkívül költséges, mégis a madarak az emlősökhöz viszonyítva kétszer olyan hosszú ideig élnek.
A madarak repülésének energetikai hatékonysága olyan tényezőktől függ, mint a szárny alakja, a repülési stílus és egyéb morfológiai és életviteli tulajdonságok, amelyek ismerten hatással vannak a repülés energetikai költségeire. Ezek a tulajdonságok nemcsak azt befolyásolják, hogy a madaraknak mennyi energiára van szükségük a repüléshez, hanem azt is, hogy a vonulás milyen fizikai terhet ró a testükre. Például a hosszú repülés során, amikor a madarak elégetik az energiatartalékaikat, a sejtek energiatermelési folyamatai káros melléktermékek kialakulásához vezethetnek (úgynevezett reaktív oxigénformák), amelyek károsíthatják a sejtjeiket. Ennek ellensúlyozására a szervezetük védelmi rendszereket, például antioxidánsokat aktiválhat az effajta károk kivédése vagy helyreállítása érdekében. A tudományos irodalomban azonban nincs teljes egyetértés arról, hogy a repülés hogyan befolyásolja ezt az oxidatív egyensúlyt, különösen azért, mert ritkák a több fajt összehasonlító tanulmányok.
Ebben a vizsgálatban 113 európai madárfajt vizsgáltak meg a költési időszakban. Megmérték az antioxidáns védekezés markereit (mint például a teljes antioxidáns kapacitás, a húgysav és a glutation szint) és a sejthártyát alkotó lipidek oxidatív károsodását (a malondialdehid nevű marker segítségével). Ezeket a méréseket összefüggésbe hozták a repülési energiafelhasználáshoz kapcsolódó tulajdonságokkal, beleértve a repülési stílust, a szárnyméret, a szárnyalak és az izomzat jellemzőit, valamint a vonulási távolságot. A repülési stílus, a szárny és az izomzat tulajdonságai leírják a mindennapi repülési erőfeszítés mértékét, míg a vonulási távolság kimondottan a vonulási távolság idején méri a repülési költséget.
A tanulmány szerint a rendszeres, mindennapos repülés nem okoz jelentős oxidatív stresszt vagy károsodást. A hosszabb vándorlási távolságok azonban a lipidek nagyobb oxidatív károsodásával és az egyik antioxidáns (húgysav) növekedésével jár együtt. Ez arra utal, hogy a nagy állóképességet igénylő és intenzív testmozgásnak, mint a vándorlás, és nem a mindennapi alacsony intenzitású repülésnek van jelentős oxidatív költsége. Ezek a hatások a madarak életének későbbi szakaszaira, például a költésre is áttevődhetnek, és potenciálisan befolyásolhatják egészségüket és szaporodási sikerüket.
A tanulmány adatai:
Oxidative state is associated with migration distance, but not traits linked to flight energetics
Szerző: Pap Péter László, Vincze Orsolya, Vágási I. Csongor
Forrás: Jorunal of Avian Biology (ISSN: 0908-8857), 2024.

A testmozgás egészségi állapotra és öregedésre gyakorolt hatása egyre inkább a tudományos kutatások homlokterébe került az utóbbi évtizedben. A humán és labor emlős (pl. patkány) vizsgálatok mellett fontos információkat szolgáltatnak más gerinces állatcsoportok is, hiszen ezeknél jobban megőrzött a természetes állapot, amely mellett a mozgás és annak jótékony egészségi következményei kialakultak az evolúció során. A madarak különösen izgalmas modell szervezetek lehetnek ismerve, hogy a repülés energetikailag rendkívül költséges, mégis a madarak az emlősökhöz viszonyítva kétszer olyan hosszú ideig élnek.
A madarak repülésének energetikai hatékonysága olyan tényezőktől függ, mint a szárny alakja, a repülési stílus és egyéb morfológiai és életviteli tulajdonságok, amelyek ismerten hatással vannak a repülés energetikai költségeire. Ezek a tulajdonságok nemcsak azt befolyásolják, hogy a madaraknak mennyi energiára van szükségük a repüléshez, hanem azt is, hogy a vonulás milyen fizikai terhet ró a testükre. Például a hosszú repülés során, amikor a madarak elégetik az energiatartalékaikat, a sejtek energiatermelési folyamatai káros melléktermékek kialakulásához vezethetnek (úgynevezett reaktív oxigénformák), amelyek károsíthatják a sejtjeiket. Ennek ellensúlyozására a szervezetük védelmi rendszereket, például antioxidánsokat aktiválhat az effajta károk kivédése vagy helyreállítása érdekében. A tudományos irodalomban azonban nincs teljes egyetértés arról, hogy a repülés hogyan befolyásolja ezt az oxidatív egyensúlyt, különösen azért, mert ritkák a több fajt összehasonlító tanulmányok.
Ebben a vizsgálatban 113 európai madárfajt vizsgáltak meg a költési időszakban. Megmérték az antioxidáns védekezés markereit (mint például a teljes antioxidáns kapacitás, a húgysav és a glutation szint) és a sejthártyát alkotó lipidek oxidatív károsodását (a malondialdehid nevű marker segítségével). Ezeket a méréseket összefüggésbe hozták a repülési energiafelhasználáshoz kapcsolódó tulajdonságokkal, beleértve a repülési stílust, a szárnyméret, a szárnyalak és az izomzat jellemzőit, valamint a vonulási távolságot. A repülési stílus, a szárny és az izomzat tulajdonságai leírják a mindennapi repülési erőfeszítés mértékét, míg a vonulási távolság kimondottan a vonulási távolság idején méri a repülési költséget.
A tanulmány szerint a rendszeres, mindennapos repülés nem okoz jelentős oxidatív stresszt vagy károsodást. A hosszabb vándorlási távolságok azonban a lipidek nagyobb oxidatív károsodásával és az egyik antioxidáns (húgysav) növekedésével jár együtt. Ez arra utal, hogy a nagy állóképességet igénylő és intenzív testmozgásnak, mint a vándorlás, és nem a mindennapi alacsony intenzitású repülésnek van jelentős oxidatív költsége. Ezek a hatások a madarak életének későbbi szakaszaira, például a költésre is áttevődhetnek, és potenciálisan befolyásolhatják egészségüket és szaporodási sikerüket.
A tanulmány adatai:
Oxidative state is associated with migration distance, but not traits linked to flight energetics
Szerző: Pap Péter László, Vincze Orsolya, Vágási I. Csongor
Forrás: Jorunal of Avian Biology (ISSN: 0908-8857), 2024.