Tudományos tanácsadás a társadalom szolgálatában

Konferencia a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából

2024. november 15. (péntek)

HELYSZÍN: Magyar Ház – Temesvár (Bulevardul Revoluției din 1989 sgt. 8 szám)

15:30 Gyülekező, végső egyeztetések az előadókkal

16:00 MEGNYITÓ, ÜDVÖZLŐ BESZÉDEK
16:15 – 18:15 TUDOMÁNYOS ÜLÉSSZAK – ELSŐ TÖMB

1. Dr. Balla Lóránt – Miért jó 17-18. századi (katolikus) latin nyelvű kéziratos prédikációkat olvasni, fordítani és kutatni?
2. Dr. Jancsó Árpád – A sági-híd négy generációja
3. Téglásy Sándor – „A holland és a magyar nép barátságának ajánlom" - Pollák Rudolf hágai magyar sajtóattasé és Ady-fordító életpályája
4. Fórika Éva – Igazság és jog a közösségi ingatlanok tulajdonlása kérdéskörében - kis jogfilozófiai gyakorlat
5. Kedves Emőke – Veszélyes-e a színház?
6. Dr. Erdei Ildikó – A diákönkormányzat szerepe a diákok és az iskolák életében
7. Dr. Bagosi Zsolt – A vonzás szabályai
8. Dr. Magyar Petra – A gyorsaság fejlesztése a vívásban innovatív edzéstervvel és módszerekkel

18:15 – 18:30 TEA- és KÁVÉSZÜNET

18:30 – 21:00 TUDOMÁNYOS ÜLÉSSZAK – MÁSODIK TÖMB
9. Balázs Attila – A színház és a fizika
10. Dr. Somkereki Andreea – Rugalmas pénzügyi tervezés a magán vállalatok életében
11. Dr. Magyari Sára – Temesvár multikulturalitása és fénye az Európa Kulturális Fővárosság tükrében
12. Dr. Bogdanov Iván – Eszközök és objektumok internetes csatlakoztatása
13. Dr. Péter Ferenc – Biokatalizátorok - egy fenntartható jövő kémiája
14. Dr. Preitl István – Két szabadságfokú fuzzy szabályozók tervezése. Alapkérdések, szempontok és egyes kísérleti eredmények szervo rendszereken
15. Dr. Simó Attila – Okosvárosok, ahogy ma látjuk őket
16. Dr. Gönczi Attila – Számítógépes modellező programok alkalmazása a közúti balesetek rekonstrukciójában
17. Dr. Krausz Tamás – Az elektronika összeköt
18. Dr. Gál János – LiDAR - az új technológia fejlesztésének kihívásai az autóiparban
19. Dr. Nagy-György Tamás – Bolyai-Bartók-Kós – Akikre büszkék lehetünk és nem csak Temesváron

Szervezők:

Kolozsvári Akadémiai Bizottság
Bánsági Regionális Munkabizottsága
Bartók Béla Alapítvány

Információk az előadókról és előadásokról

Dr. Balla Lóránt – a temesvári Bartók Béla Elméleti Líceum magyartanára, az MTA köztestületének tagja, KAB-tag, irodalomtörténész és kutató. A kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem Római Katolikus Teológia Karán diplomázott (2006) és szerzett mesteri fokozatot (2007), ezt követően pedig a Bölcsészettudományi Karon doktori fokozatot (2013). Doktori értekezésének címe (megjelenés éve: 2017): Csete István kéziratos prédikációi és Gyalogi János-féle kiadásai: eredetiség, fordítás, közvetítés a kora újkori jezsuita prédikációkban.

Az előadásom kutatási területembe (spiritualitás, textológia, kommunikáció és retorika / eredetiség, fordítás és közvetítés a kora újkori katolikus prédikációkban / hagiográfia és mentalitástörténet / 17–18. századi magyarországi és erdélyi nemzet-és hazaszemlélet / barokk kori irodalmi toposzok / erdélyi helytörténet és kultúrtörténet) és kutatási eredményeimbe enged bepillantást. Arra szeretnék rávilágítani, hogy miért érdemes 17–18. századi latin nyelvű prédikációkat kutatni, milyen kérdések megválaszolásához nyújthatnak információkat, mivel gazdagodhatunk az olvasásuk, értelmezésük során.

Dr. Jancsó Árpád – építőmérnök, helytörténész. 1990 után, minden szabad idejét hely- és technikatörténeti kutatásokra és munkák megírására fordította. Eddig 40 kiadvány egyedüli vagy társszerzője. Számos ismeretterjesztő cikk szerzője.

A Temes hídja Ságnál már építésétől fogva uralta a tájat. A temesváriak tiszteletadóan emelték tekintetüket a rónaság felé magasodó vasalkotmányra. Hatalmas ívével a mérnöki tudás megtestesítője volt. Az első hidat 1858-ban, a báziási vasút megnyitására adták át. Az idők folyamán az elaggott szerkezeteket újakkal váltották fel, majd 1913-ban a régitől néhány méterre a MÁV új hidat épített. Ez volt a sorban a negyedik. Ezt a hidat ismertük, csodáltuk. Az átkelő a 2000-es évekig volt számunkra A HÍD. Helyére 2007-ben került új, erős szerkezet, már ötödik generációként.

Téglásy Sándor – az Eötvös Loránd Tudományegyetem hallgatott germanisztikát és néderlandisztikát, 2001-ben német bölcsész szakon szerzett mesteri diplomát. Az akkoriban készített új német-magyar szótár társszerzője. Ezután 2002-től multinacionális cégeknél informatikusként dolgozott, informatikai biztonságra szakosodva, többek között a Microsoftnál. 2018 óta ismét fordítással foglalkozik, hollandból, angolból és németből fordít magyarra. Jelenleg Temesváron él feleségével és fiával. A temesvári Új Ezredév református gyülekezetben presbiter.

A két világháború között Magyarország és Hollandia kapcsolata szívélyes és baráti volt. A kapcsolatok gazdasági és kulturális területen is virágoztak és a magyarság sokat köszönhetett a hollandoknak. Az irodalom területén ehhez kívánt hozzájárulni egy Ady-válogatás lefordításával Pollák Rudolf. Jádon született, vagyis Beszterce-megyében. Újságíróként és magyar diplomataként tevékenykedett Hágában a két világháború között és még egyszer utána is, rövid ideig. Az előadás nem mindennapi fordulatokban gazdag életútja eddig megismert részleteit tekinti át.

Fórika Éva – 1998 óta gyakorló ügyvéd, 2000-ig az aradi ügyvédi kamara, 2000 őszétől a Temes megyei ügyvédi kamara tagja. 2008 óta a Nestor Nestor Diculescu Kingston Petersen ügyvédi iroda temesvári irodájának vezetője.

Az igazság és a jog viszonya hosszú évszázadok óta a jogfilozófia egyik kulcskérdése. Természetesen, az előadás nem szándékszik mindazon elméleteket bemutatni, amelyek e kérdéskörrel foglalkozik. Két, hozzánk közel álló közösségi ingatlan - a Magyar Ház és a Bartók Béla elméleti líceum - helyzete kapcsán próbál valamiféle relációt felfedezni a jog és az igazság fogalmai között.

Kedves Emőke – a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház rendezője, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem doktorandusza.

Simone Weil a Szerencsétlenség és istentisztelet II. című írásában arról beszél, hogy „testünk törékeny… Lelkünk sebezhető. Szociális személyiségünk, amelytől csaknem egész egzisztenciánk érzése függ, egészében és folyamatosan ki van téve mindenféle véletlennek." Számomra olyan ez az idézet, mintha a színházi alkotásról szólna. Aki színházban tevékenykedik, próbáról próbára ki van téve ezeknek a veszélyeknek. Reálisak-e ezek a veszélyek? Helyes-e a megnevezésük? Hogyan lehet ezeket kezelni? Előadásomban azt vizsgálom, hogy milyen kapcsolatok vannak Simone Weil, egy agnosztikus zsidó családban született misztikus író gondolatai és kortárs színház között a fent említett veszély tükrében.

Dr. Erdei Ildikó – pszichológus, oktatáskutató és gyakorló intézményvezető. A Bartók Béla Elméleti Líceum igazgatója és a Temesvári Nyugati Tudományegyetem Pszichológia Intézetének óraadó tanára. Fő kutatási területei a kétnyelvűség és a kisebbségi oktatás.

Az előadásom az alábbi kérdésekre keresi a választ: Hogyan alakul ki a fiatalok felelősségvállalása, milyen terei, lehetőségei vannak ennek az iskolában? Milyen szerepe lehet a Diákönkormányzatnak a diákok és az iskolák életében? Hogyan működnek a diáktanácsok Erdélyben és ezen belül, hogyan működik a temesvári Bartók Béla Elméleti Líceum diákönkormányzata?

Dr. Bagosi Zsolt – oktató-kutató orvos, habilitált egyetemi docens, a szegedi Kórélettani Intézet igazgatójának helyettese és a Neuroendokrinológia PhD-alprogram igazgatója.

Charles Darwin mondta egyszer, hogy érdekes dolog megállni egy kuszán benőtt part mellett, amelyet sokféle növény borít, madarak dalolnak a bokrokban, a levegőben rovarok röpködnek, és férgek másznak a nedves földben, és eltűnődni azon, hogy mindezeket a finom gonddal szerkesztett formákat, amelyek annyira különbözők, és amelyek oly bonyolult módon függnek egymástól, egytől egyig olyan törvények hozták létre, melyek ma is működnek körülöttünk. Ebben az előadásomban az embereket összekötő vagy épp egymástól elszakító szabályszerűségeket foglalom össze, főként azokról az emberekről beszélek, akik jellemzően fél évig, két évig vagy hét évig élnek párkapcsolatban, és azokról a biológiai rendszerekről és kémiai anyagokról, amelyek ezeket a párkapcsolatokat szabályozzák, végül
arról is szót ejtek, hogy kik a kivételek, akik erősítik a szabályt.

Dr. Magyar Petra – Szatmárnémetiben született. Itt kezdett vívni 9 éves korában és ez végig kísérte eddigi életét, előbb, mint sportoló, jelenleg, mint edző. A Temesvári Nyugati Tudományegyetemen végez a Testnevelés és Sport karon (2016). Ekkor kezd el oktatni a Bartók Béla Líceumban. 2017-től a Floreta Sportklubnál edző. 2020-ban kezdi el a doktorátust, mely ideje alatt végig óraadó tanárként is tevékenykedik. Az aktív sportolást 2021-ben hagyja abba. A doktori védése 2024 júliusában volt.

A mai élsportban minden nagyon felgyorsult, ezért a vívásban is alap a gyorsaság kérdése. Előadása témája a gyorsaság fejlesztése a vívásban innovatív edzéstervvel és módszerekkel. A kutatás célja, hogy mérje egy megírt edzésterv (fizikai gyakorlatok, vívás-specifikus
vagy sem, eszközök használatával vagy anélkül) hatékonyságát, azaz, hogy ezek a gyorsaság fejlődéséhez vezetnek-e vagy sem. A mérésekhez 2 különböző gépet használt, az egyik vívás-specifikus (Favero EFT-1), a másik nem vízás-sepcifikus gép (OptoJump Next).

Balázs Attila – színész, színigazgató. Középiskolai tanulmányaimat a székelyudverhelyi (jelenleg) Tamási Áron gimnáziumban végezte, ahol az 1980-as években főként a reál tudományok elsajátítására helyezték a hangsúlyt. Néhány évtizedes színpadi tevékenysége és menedzseri munkája során fontos szerepet játszik a racionális gondolkodás.

A fizikai, avagy anyagi létben vannak alapvető törvényszerűségek, amelyek működnek és működtetik a világot. Ha ezek általános érvényűek, akkor mindenre érvényesek és alkalmazhatóak kell legyenek. A kérdésem az, hogy ez a színházra alkalmazható-e, és ha igen, akkor hogyan működik.

Dr. Somkereki Andreea – stratégia menedzsment téren doktor.  Szakmai hátterét formáló tapasztalatait a Bartók Béla Elméleti Líceum volt tanáraként, a temesvári Nyugati Egyetem gazdasági karának volt asszisztenseként szerezte. Ezeket az elméleti tapasztalatokat 2021 óta, Románia harmadik legnagyobb hangszerboltjának gazdasági igazgatójaként gyakorlatban is helyezett.

Egyre változóbb világban nem csak elméleti szinten, hanem gyakorlatban is, a kis és közép méretű vállalatoknak kihívást jelent lépést tartani a növekedésben és fejlődésben, a nagy külföldi vállalatokkal való versenyben. Az előadás arra fog törekedni, hogy betekintést nyerhessünk azokba a gondolatmenetekbe és tervezési folyamatokba, amelyek biztosítják a fennmaradását, és jobb esetben fejlődését, egy közepes méretű vállalatnak. Gazdasági elméletekkel ellentétben lévő valamennyi sikeres való példa és eredmény bemutatására is sor kerül.

Dr. Magyari Sára – Partiumi Keresztény Egyetem docense, antropológus, nyelvész, újságíró. Kutatási terület: nyelv és kultúra kapcsolata, emberi viselkedés nyelvi, kulturális megközelítésben.

Nyelvi tájképkutatással és szemiotikai keretben vizsgáltuk, miként jelenik meg a multikulturalitás és a fény motívuma az EKF projekt során. Arra kerestük a választ, hogy (a) milyen etnikai, vallási, nyelvi és egyéb egymásmellettiségre utaló kifejezőeszközöket találunk a kulturális főváros programsorozat rendezvényeiben, ezek megjelenítéseiben (plakát, média, honlap stb.)? (b) Azoknak a városrészeknek, ahol az EKF programok zajlanak, a nyelvi tájképe mi módon tükrözi a település sokat hirdetett multikulturalitását?

Dr. Bogdanov Ivan – villamosmérnök, a Temesvári Műszaki Egyetem (TME) Villamos Energetika Karának egyetemi tanára, a Politechnika Alapítvány elnöke, szakterülete a robotika.

Mi az eszközök internetes hálózata (IoT) és hogyan segíthet? Mire használják az eszközök internetes hálózatát? Mik a csatlakoztatott termékek. Előadásában ezekről lesz szó.

Dr. Péter Ferenc – egyetemi tanár a Temesvári Műszaki Egyetem Zöld Kémia és Biokatalízis Kutatócsoportjának vezetője, a Magyar Tudományos Akadémia köztestületének külső tagja, az Európai Alkalmazott Biokatalízis Társaság (European Society for Applied Biocatalysis) tudományos bizottságának tagja. Tudományos munkásságát az alkalmazott biotechnológiák területén több mint 100 rangos
nemzetközi tud ományos folyóiratban megjelent dolgozat, 1080 független hivatkozás, 5 szabadalom és 11 doktori disszertáció témavezetői minősége szemlélteti.

A biokatalízis enzimek, biológiai eredetű katalizátorok, alkalmazását valósítja meg kémiai folyamatokban. Az elmúlt évtizedekben egyre inkább felismerték a biokatalízisben rejlő hatalmas lehetőségeket, amelyek kiszélesítették a bioalapú folyamatok felhasználását elsődlegesen a gyógyszerszektorban, de az ipari vegyészet területén is. Az előadás az enzimek különleges katalitikus tulajdonságait fogja szemléltetni, amelyek lehetővé teszik, hogy a jövő fenntartható es körforgásos gazdasági modelljének jelentős szereplőivé váljanak. Ugyanakkor, egy rövid áttekintést fog adni a Temesváron végzett munkáról ezen a területen.

Dr. Preitl István – a Temesvári Műszaki Egyetem Automatika és Számítógépek Karának tiszteletbeli professzora.

A dolgozat bemutatja a két szabadságfokú (2-DOF) fuzzy szabályozok /vezérlők tervezése és paraméter-hangolásának szempontjait, amelyek főleg a 2-DOF PI-Fuzzy vezérlőkre összpontosítanak, a Mamdani és Takagi-Sugeno Fuzzy szabályozók és egyes vezérlőrendszer struktúrákra összpontosít. A tervezési módszerek a lineáris PI és PID szabályozók paramétereinek a modális ekvivalencia szempontjából a Fuzzy vezérlők paramétereihez való leképzésére összpontosít. Bemutatásra kerülnek eredeti dolgozatokon alapuló (Preitl I., Precup R., Preitl Zs.) lineáris szabályozók tervezési módszerei, valamint néhány kísérleti eredmény a villamos-szervo rendszerek sebesség-szabályozás területeiről.

Dr. Simó Attila – a Temesvári Műszaki Egyetem, Villamos Energetika Karának egyetemi docense. Tudományos kutatásait a Temesvári Műszaki Egyetem keretein belül végzi. Fő kutatási területei az Internet of Things (IoT), Industry X-hez, okosvárosok, okos-közműhálózatok és a villamosenergetikai hálózatokhoz kapcsolódnak, ezeken belül pedig a LPWA technológiák beépítése/használata különböző ipari rendszerekben.

Az előadásában az okosvárosokról, és pedig arról, hogy ezek nemcsak technológiai újításokat, hanem gazdasági és társadalmi fejlődést is
előmozdítanak. Gazdasági szempontból az okos városok lehetővé teszik az erőforrások hatékonyabb kihasználását, csökkentik az üzemeltetési költségeket, és vonzóbbá teszik a várost a befektetők számára. Az új technológiák – mint például az okos közlekedési rendszerek és az energiahatékony infrastruktúra – segítenek a termelékenység növelésében, míg a digitális megoldások elősegítik a helyi vállalkozások fejlődését, ezzel munkahelyeket teremtve és a gazdaságot fellendítve. Társadalmi szempontból az okosvárosok hozzájárulnak a lakosság életminőségének javításához, például gyorsabb közlekedési, egészségügyi és oktatási szolgáltatások révén. Az adatalapú városirányítás javítja a közbiztonságot, valamint a környezetvédelmi intézkedések is hatékonyabban kezelhetők, ami erősíti a közösségi kohéziót és növeli a lakosok elégedettségét. Így az okosvárosok hozzájárulnak egy fenntarthatóbb, kiegyensúlyozott társadalom kialakításához.

Dr. Gönczi Attila – közlekedésmérnök, igazságügyi gépjármű és baleseti rekonstrukció szakértő, a Temesvári Műszaki Egyetemen docens.

A közúti balesetek száma és sajnos a súlyosságuk sem csökken megfelelő mértékben, így a helyzet javítása érdekében mind pontosabban kell rekonstruálni a történteket, majd ezek alapján lehet elemezni és levonni a megfelelő következtetéseket. Ugyancsak fontos az, hogy minden komoly balesetnél tisztázni lehessen jogi szempontból is, hogy ki, mennyiben és mennyire felelős a balesetben történtek, illetve annak következményeiért. Ebben a munkában segítenek a baleseti szimulációs programok.

Dr. Krausz Tamás – autóipari gépészmérnök. Érdeklődési területei az autóiparban használt anyagok, azon belül is a műanyag kompozitok szerkezeti vizsgálata és mechanikai modellezése.

Az elektronika, mint kapocs, nemcsak mérnöki szakágak, de az egyetemi oktatás és az ipar között is. Egy verseny, de azon felül is egy projekt, amely hídként szolgál az akadémiai és az ipari tevékenységek között. Hivatása az egyetemisták munkaerőpiacra való felkészítése, betekintést nyerve a mindennapi mérnöki tevékenységekbe a verseny feladatain keresztül. Ezen felül, mint másodlagos cél, az egyetemek és az ipar jobb összehangolását tűzi ki, csökkentve az ezek között álló különbségeket és megerősítve a szakmai kapcsolatokat.

Dr. Gál János – középiskolai tanulmányait Székelyudvarhelyen végezte, jelenleg a Temesvári Műszaki Egyetem Elektronika, Telekommunikáció és Információtechnológiai Karán adjunktus. Fő kutatási területe a nagysebességű infokommunikációs hálózati protokollok tesztelése, az adaptív jelfeldolgozás, valamint többéves tapasztalattal rendelkezik az autóiparban használatos érzékelők fejlesztésében és tesztelésében is.

Előadásában a LiDAR technológia fejlesztésének lehetőségeit és kihívásait mutatja be.

Dr. Nagy-György Tamás – építőmérnök, a Temesvári Műszaki Egyetem Építőmérnöki Karán egyetemi tanár. Több, szerkezeti megerősítésekkel foglalkozó kutatási program irányítója és munkatársa, számos tudományos cikk és tanulmány szerzője/társszerzője.

Előadásában a 2023-ban megrendezett Bolyai200 Művészeti és tudományos fesztivál kikhatásairól, valamint a 2024 novemberében megrendezett Bolyai-Bartók-Kós kerekasztal-beszélgetés eredményeit és célkitűzéseit próbálja bemutatni.