A malária elleni hatóanyag fejlesztésében értek el fontos eredményeket a Sapientia EMTE és a MOGYE kutatói

A malária elleni hatóanyag fejlesztésében értek el fontos eredményeket a Sapientia EMTE és a MOGYE kutatói

A világ egyik legjelentősebbnek számító lapcsoport egyik folyóiratában a Frontiers in Plant Science című lapban közöltek cikket a Sapientia EMTE és a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem oktatói.

A kutatás, amely dr. Balog Adalbert, a Sapientia EMTE professzora és dr. Domokos Erzsébet, a MOGYE adjunktusa vezetésével folyt, az egynyári üröm (Artemisia annua) által termelt artemisinin hatóanyag növelésének lehetőségeit vizsgálta. A kutatás további résztvevői dr. Mara Gyöngyvér, Jakab-Farkas László, Biró-Janka Béla és dr. Albert Csilla (Sapientia EMTE), valamint Darkó Béla (MOGYE).

Az artemisinin jelenleg a malária gyógyítására alkalmazott legfontosabb hatóanyag. Felfedezéséért Tu Youyou kínai tudós 2015-ben orvostudományi Nobel-díjat kapott. Mivel maláriában jelenleg 550 millió ember fertőzött világszerte, és a halottak száma évente eléri az 1 milliót, ennek nagy része gyerek, az egynyári üröm termelése, valamint a belőle kivont hatóanyag mennyiségének a növelése az egyik legnagyobb kihívás.

A Sapientia EMTE Marosvásárhelyi Karán elvégzett kísérletek során az artemisinin mennyiséget sikerült 100 gramm növényre számolva 17%-al növelni abban az esetben, ha a növények gyökerei a Rhizophagus irregularis szimbionta gombával voltak kezelve. A szimbionta kapcsolat révén a növények gyökérfelülete, valamint a leveleken az artemisinint termelő mirigyek száma is jelentősen megnőtt.

Kimutatták ugyanakkor, hogy a szimbiózis a növényeket sokkal ellenállóbbá teszi a szárazság elviselésére. Ez nagyon fontos felismerés, mivel az egynyári üröm ipari termesztése olyan trópusi és szubtrópusi területeken folyik, ahol egyre nagyobb problémát jelent a vízhiány.

E két felfedezés nagyban hozzájárulhat a malária elleni hatóanyag olcsóbb és nagyobb mennyiségben való termeléséhez.

A cikk az alábbi linken érhető el: https://www.frontiersin.org/articles/10.3389/fpls.2018.00478/abstract.

A malária elleni hatóanyag fejlesztésében értek el fontos eredményeket a Sapientia EMTE és a MOGYE kutatói

A világ egyik legjelentősebbnek számító lapcsoport egyik folyóiratában a Frontiers in Plant Science című lapban közöltek cikket a Sapientia EMTE és a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem oktatói.

A kutatás, amely dr. Balog Adalbert, a Sapientia EMTE professzora és dr. Domokos Erzsébet, a MOGYE adjunktusa vezetésével folyt, az egynyári üröm (Artemisia annua) által termelt artemisinin hatóanyag növelésének lehetőségeit vizsgálta. A kutatás további résztvevői dr. Mara Gyöngyvér, Jakab-Farkas László, Biró-Janka Béla és dr. Albert Csilla (Sapientia EMTE), valamint Darkó Béla (MOGYE).

Az artemisinin jelenleg a malária gyógyítására alkalmazott legfontosabb hatóanyag. Felfedezéséért Tu Youyou kínai tudós 2015-ben orvostudományi Nobel-díjat kapott. Mivel maláriában jelenleg 550 millió ember fertőzött világszerte, és a halottak száma évente eléri az 1 milliót, ennek nagy része gyerek, az egynyári üröm termelése, valamint a belőle kivont hatóanyag mennyiségének a növelése az egyik legnagyobb kihívás.

A Sapientia EMTE Marosvásárhelyi Karán elvégzett kísérletek során az artemisinin mennyiséget sikerült 100 gramm növényre számolva 17%-al növelni abban az esetben, ha a növények gyökerei a Rhizophagus irregularis szimbionta gombával voltak kezelve. A szimbionta kapcsolat révén a növények gyökérfelülete, valamint a leveleken az artemisinint termelő mirigyek száma is jelentősen megnőtt.

Kimutatták ugyanakkor, hogy a szimbiózis a növényeket sokkal ellenállóbbá teszi a szárazság elviselésére. Ez nagyon fontos felismerés, mivel az egynyári üröm ipari termesztése olyan trópusi és szubtrópusi területeken folyik, ahol egyre nagyobb problémát jelent a vízhiány.

E két felfedezés nagyban hozzájárulhat a malária elleni hatóanyag olcsóbb és nagyobb mennyiségben való termeléséhez.

A cikk az alábbi linken érhető el: https://www.frontiersin.org/articles/10.3389/fpls.2018.00478/abstract.