A médiapiac liberalizációja, a technológiai változások és a határon túliak számára egyre inkluzívabb médiapolitika miatt a magyarországi médiatartalmak a rendszerváltást követően fokozatosan elérhetőekké váltak a szomszédos országokban élő kisebbségi magyarok számára is. A tanulmányban egy 2001-ben és egy 2015-ben készült szociológiai felmérés adatait hasonlítjuk össze annak a vizsgálatára, hogy van-e kapcsolat a magyar médiatartalmak fogyasztása és a többségi nyelv ismerete között.  Az eredmények azt mutatják, hogy a magyarországi médiakitettség növekedésével párhuzamosan – minden egyéb tényező hatásának a kiszűrése után – csökkent a kisebbségi magyar fiatalok többségi nyelvtudása. A médiapiac liberalizálása a globális kínálat kiszélesedésével is járt, aminek a hatására a két EU-s tagállamban (Romániában és Szlovákiában) javult a fiatalok angoltudása. Szerbiában és Ukrajnában viszont ebben nem volt jelentős változás, ami azzal a veszéllyel jár, hogy az EU-n kívüli magyarok nemcsak a – szűkebb régiójukon kívüli – állami intézményektől szigetelődhetnek el, hanem a globális folyamatoktól is.

A tanulmány egy további hozadéka abban rejlik, hogy a médiafogyasztás és nyelvtudás kapcsolatának a vizsgálatában sikerült leválasztani az endogén kitettség és az egzogén szelekció hatásait.  Tehát nemcsak az igazolódott, hogy a magyar nyelvű médiafogyasztással párhuzamosan csökken az államnyelv ismerete, hanem az is, hogy akik korlátozottan beszélik a többség nyelvét, azok nagyobb arányban keresik és fogyasztják az anyanyelvükön elérhető tartalmakat.

A tanulmány adatai:
Zsombor Csata, Betty Compton, Amy H. Liu, Attila Papp Z.
Linguistic diversity in media and state language proficiencies: evidence from Hungarian minority regions in central-Eastern Europe
REGIONAL AND FEDERAL STUDIES  DOI: 10.1080/13597566.2022.2153452