Az erdélyi tudomány hírei
- Kompetencia- és tudástranszfer az oktatásban. A XI. Tudományos ülésszak előadásai
- Elektronika - Laboratóriumi praktikum 1,2.
- A pi(x)-re vonatkozó egyenlőtlenségekről
- Centrifugális szálképzés segítségével sikerült előállítani lapatinib-tartalmú amorf diszperziót
- Fenilalanin ammónia-liázok: fehérjemérnökség és természetes diverzitás ötvözése
- Naplójegyzetek a pandémia idején
- Nem természetes L-fenilalanin-származékok előállítása
- A kontextuális megközelítés elméletének kibillentése
- A médiafogyasztás és a nyelvismeret összefüggései a kisebbségi magyaroknál
- Hannah Arendt az ágostoni szeretet-fogalomról
- Publikálási lehetőség
- Platina-gallium nanoötvözetek szintézise
- A kereskedelmi fotokatalizátor viselkedésváltoztató hatása
- Pályázati felhívás
- Az állami felsőoktatási intézmények teljesítményjelentéseit befolyásoló tényezők
- A trigonometrikus és hiperbolikus függvények logaritmusáról
- Az MTA romániai testületi és köztestületi tagjainak jelentős publikációi
- Mezőgazdasággal és a vízkészletekkel kapcsolatos szélsőséges csapadékmennyiségek elemzése
- A Kolozsvári Tudományegyetem Rektorai (1872-1919)
- Vandiver aritmetikai függvényéről II.
A médiafogyasztás és a nyelvismeret összefüggései a kisebbségi magyaroknál

A médiapiac liberalizációja, a technológiai változások és a határon túliak számára egyre inkluzívabb médiapolitika miatt a magyarországi médiatartalmak a rendszerváltást követően fokozatosan elérhetőekké váltak a szomszédos országokban élő kisebbségi magyarok számára is. A tanulmányban egy 2001-ben és egy 2015-ben készült szociológiai felmérés adatait hasonlítjuk össze annak a vizsgálatára, hogy van-e kapcsolat a magyar médiatartalmak fogyasztása és a többségi nyelv ismerete között. Az eredmények azt mutatják, hogy a magyarországi médiakitettség növekedésével párhuzamosan – minden egyéb tényező hatásának a kiszűrése után – csökkent a kisebbségi magyar fiatalok többségi nyelvtudása. A médiapiac liberalizálása a globális kínálat kiszélesedésével is járt, aminek a hatására a két EU-s tagállamban (Romániában és Szlovákiában) javult a fiatalok angoltudása. Szerbiában és Ukrajnában viszont ebben nem volt jelentős változás, ami azzal a veszéllyel jár, hogy az EU-n kívüli magyarok nemcsak a – szűkebb régiójukon kívüli – állami intézményektől szigetelődhetnek el, hanem a globális folyamatoktól is.
A tanulmány egy további hozadéka abban rejlik, hogy a médiafogyasztás és nyelvtudás kapcsolatának a vizsgálatában sikerült leválasztani az endogén kitettség és az egzogén szelekció hatásait. Tehát nemcsak az igazolódott, hogy a magyar nyelvű médiafogyasztással párhuzamosan csökken az államnyelv ismerete, hanem az is, hogy akik korlátozottan beszélik a többség nyelvét, azok nagyobb arányban keresik és fogyasztják az anyanyelvükön elérhető tartalmakat.
A tanulmány adatai:
Zsombor Csata, Betty Compton, Amy H. Liu, Attila Papp Z.
Linguistic diversity in media and state language proficiencies: evidence from Hungarian minority regions in central-Eastern Europe
REGIONAL AND FEDERAL STUDIES DOI: 10.1080/13597566.2022.2153452

A médiapiac liberalizációja, a technológiai változások és a határon túliak számára egyre inkluzívabb médiapolitika miatt a magyarországi médiatartalmak a rendszerváltást követően fokozatosan elérhetőekké váltak a szomszédos országokban élő kisebbségi magyarok számára is. A tanulmányban egy 2001-ben és egy 2015-ben készült szociológiai felmérés adatait hasonlítjuk össze annak a vizsgálatára, hogy van-e kapcsolat a magyar médiatartalmak fogyasztása és a többségi nyelv ismerete között. Az eredmények azt mutatják, hogy a magyarországi médiakitettség növekedésével párhuzamosan – minden egyéb tényező hatásának a kiszűrése után – csökkent a kisebbségi magyar fiatalok többségi nyelvtudása. A médiapiac liberalizálása a globális kínálat kiszélesedésével is járt, aminek a hatására a két EU-s tagállamban (Romániában és Szlovákiában) javult a fiatalok angoltudása. Szerbiában és Ukrajnában viszont ebben nem volt jelentős változás, ami azzal a veszéllyel jár, hogy az EU-n kívüli magyarok nemcsak a – szűkebb régiójukon kívüli – állami intézményektől szigetelődhetnek el, hanem a globális folyamatoktól is.
A tanulmány egy további hozadéka abban rejlik, hogy a médiafogyasztás és nyelvtudás kapcsolatának a vizsgálatában sikerült leválasztani az endogén kitettség és az egzogén szelekció hatásait. Tehát nemcsak az igazolódott, hogy a magyar nyelvű médiafogyasztással párhuzamosan csökken az államnyelv ismerete, hanem az is, hogy akik korlátozottan beszélik a többség nyelvét, azok nagyobb arányban keresik és fogyasztják az anyanyelvükön elérhető tartalmakat.
A tanulmány adatai:
Zsombor Csata, Betty Compton, Amy H. Liu, Attila Papp Z.
Linguistic diversity in media and state language proficiencies: evidence from Hungarian minority regions in central-Eastern Europe
REGIONAL AND FEDERAL STUDIES DOI: 10.1080/13597566.2022.2153452