Az erdélyi tudomány hírei
- Univerzális exponenciális skálázódás az axonhossz-eloszlásokban egy durva felbontási modellen keresztül
- Normalizált q-Bessel függvények csillagszerűségi sugarának aszimptotikus hatványsora
- Az IGF-1 ivarfüggő oxidatív károsodást és mortalitást okoz
- Az agy dinamikájának hátterében a robusztus funkcionális architektúrát meghatározó komplex korrelációs mintázatok hierarchiája áll
- A vallás szerepe az etnokulturális identitások (újra)termelésében - nemzetközi konferencia
- Nyelvész életidők, életpályák Erdélyben címmel jelent meg Péntek János új tanulmánykötete
- A BBTE és a TINS kutatói forradalmi módszert dolgoztak ki az agy aktivitásának tanulmányozására
- Egylépcsős technika klórzoxazon-tartalmú amorf szilárd diszperzió előállítására centrifugális szálképző eljárással
- Pályázati lehetőségek a Domusnál
- A Loktanella atrilutea-ból származó fenilalanin ammónia-liáz biokatalitikus felhasználási lehetőségei
- Az Ureibacillus thermosphaericus-ból származó rekombináns D-aminosav dehidrogenáz immobilizálása
- Kutatásszemléleti, -módszertani és -történeti összefüggések a magyar néprajztudományban - konferenciafelhívás
- A tollakból mért δ34S izotóp földrajzi eloszlása Európában
- Néhány, egy szám osztóira vonatkozó aritmetikai szorzatról
- Pályázati felhívás az Akadémiai Ifjúsági Díj elnyerésére
- Pályázati felhívás: Kárpát-medencei Tehetségkutató Alapítvány
- Közösségi struktúrák detektálása Voronoj-particionálás segítségével súlyozott és irányított hálózatokban
- Az énekesmadarak elkerülik a magas vércukorszint emlősökre jellemző káros élettani következményeit
- Negyedik ipari fejlődés vagy forradalom? A digitális technológiák összefonódása a hagyományos termelési technológiákkal és hatásuk a teljesítményre
- Anyanyelvoktatás: A pedagógusjelöltek köznevelési feladatokra való felkészülése
A plasztiszok (színtestek)
Esemény időpontja:
- 2022-11-07 10:00:00
A könyvfejezet a növények egyik legjellegzetesebb sejtalkotó csoportjáról összegyűjtött tudományos ismereteket foglalja össze az élettudományok számos szakirányában tanuló egyetemi hallgatók és a növénybiológia legkülönbözőbb területein tevékenykedő szakemberek számára.
A modern mikroszkópos képalkotási technikák és a lendületesen fejlődő molekuláris biológiai módszerek felhasználásával újfajta betekintést kaptunk a plasztiszok szerkezetéről, működési folyamatairól, örökítő anyagáról, osztódásáról, bakteriális eredetéről és a növényi sejtbe való integrálódásáról. Így vált lehetővé, hogy az utóbbi időszakban eddig ismeretlen plasztisztípusok felfedezése is megtörténhessék, mint amilyenek a xiloplasztiszok, a feniloplasztiszok, a tannoszómás plasztiszok stb. Ezeknek az új ismereteknek a birtokában új alkalmazási lehetőségek nyíltak a növénynemesítés és a növényi biotechnológiák számára, megteremtve az alapjait a kedvezőtlen környezeti tényezőkkel, kártevőkkel és kórokozókkal szemben tűrőképesebb növények célirányos létrehozására, valamint az emberek számára egészségügyi szempontból hasznos anyagcsere-termékek hatékonyabb előállítására.
A fejezet bemutatja a sokféle plasztisztípus közötti evolúciós (törzsfejlődési) és ontogenetikai (egyedfejlődési) kapcsolatokat, továbbá szemlélteti azt, hogy a fényenergia hasznosítása és az elsődleges szerves anyagtermelés mellett mennyire sokféle anyagcsere-folyamatban van meghatározó szerepe a kloroplasztisznak, miközben szorosan együttműködik a növényi sejt számos más alkotójával.
A tanulmány adatai:
Fodorpataki László: A plasztiszok (színtestek). In: Máthé Cs. (szerk.): Növényi sejtbiológia. Debreceni Egyetem, Debrecen, pp. 163-293, 2022. (megjelent a Magyar Tudományos Akadémia támogatásával)
Fotó: a plasztiszok szemléltető ábrája.
A könyvfejezet a növények egyik legjellegzetesebb sejtalkotó csoportjáról összegyűjtött tudományos ismereteket foglalja össze az élettudományok számos szakirányában tanuló egyetemi hallgatók és a növénybiológia legkülönbözőbb területein tevékenykedő szakemberek számára.
A modern mikroszkópos képalkotási technikák és a lendületesen fejlődő molekuláris biológiai módszerek felhasználásával újfajta betekintést kaptunk a plasztiszok szerkezetéről, működési folyamatairól, örökítő anyagáról, osztódásáról, bakteriális eredetéről és a növényi sejtbe való integrálódásáról. Így vált lehetővé, hogy az utóbbi időszakban eddig ismeretlen plasztisztípusok felfedezése is megtörténhessék, mint amilyenek a xiloplasztiszok, a feniloplasztiszok, a tannoszómás plasztiszok stb. Ezeknek az új ismereteknek a birtokában új alkalmazási lehetőségek nyíltak a növénynemesítés és a növényi biotechnológiák számára, megteremtve az alapjait a kedvezőtlen környezeti tényezőkkel, kártevőkkel és kórokozókkal szemben tűrőképesebb növények célirányos létrehozására, valamint az emberek számára egészségügyi szempontból hasznos anyagcsere-termékek hatékonyabb előállítására.
A fejezet bemutatja a sokféle plasztisztípus közötti evolúciós (törzsfejlődési) és ontogenetikai (egyedfejlődési) kapcsolatokat, továbbá szemlélteti azt, hogy a fényenergia hasznosítása és az elsődleges szerves anyagtermelés mellett mennyire sokféle anyagcsere-folyamatban van meghatározó szerepe a kloroplasztisznak, miközben szorosan együttműködik a növényi sejt számos más alkotójával.
A tanulmány adatai:
Fodorpataki László: A plasztiszok (színtestek). In: Máthé Cs. (szerk.): Növényi sejtbiológia. Debreceni Egyetem, Debrecen, pp. 163-293, 2022. (megjelent a Magyar Tudományos Akadémia támogatásával)
Fotó: a plasztiszok szemléltető ábrája.