A plasztiszok (színtestek)

Esemény időpontja:

  • 2022-11-07 10:00:00
A plasztiszok (színtestek)

A könyvfejezet a növények egyik legjellegzetesebb sejtalkotó csoportjáról összegyűjtött tudományos ismereteket foglalja össze az élettudományok számos szakirányában tanuló egyetemi hallgatók és a növénybiológia legkülönbözőbb területein tevékenykedő szakemberek számára.

A modern mikroszkópos képalkotási technikák és a lendületesen fejlődő molekuláris biológiai módszerek felhasználásával újfajta betekintést kaptunk a plasztiszok szerkezetéről, működési folyamatairól, örökítő anyagáról, osztódásáról, bakteriális eredetéről és a növényi sejtbe való integrálódásáról. Így vált lehetővé, hogy az utóbbi időszakban eddig ismeretlen plasztisztípusok felfedezése is megtörténhessék, mint amilyenek a xiloplasztiszok, a feniloplasztiszok, a tannoszómás plasztiszok stb. Ezeknek az új ismereteknek a birtokában új alkalmazási lehetőségek nyíltak a növénynemesítés és a növényi biotechnológiák számára, megteremtve az alapjait a kedvezőtlen környezeti tényezőkkel, kártevőkkel és kórokozókkal szemben tűrőképesebb növények célirányos létrehozására, valamint az emberek számára egészségügyi szempontból hasznos anyagcsere-termékek hatékonyabb előállítására.

A fejezet bemutatja a sokféle plasztisztípus közötti evolúciós (törzsfejlődési) és ontogenetikai (egyedfejlődési) kapcsolatokat, továbbá szemlélteti azt, hogy a fényenergia hasznosítása és az elsődleges szerves anyagtermelés mellett mennyire sokféle anyagcsere-folyamatban van meghatározó szerepe a kloroplasztisznak, miközben szorosan együttműködik a növényi sejt számos más alkotójával.

 

A tanulmány adatai:

Fodorpataki László: A plasztiszok (színtestek). In: Máthé Cs. (szerk.): Növényi sejtbiológia. Debreceni Egyetem, Debrecen, pp. 163-293, 2022.  (megjelent a Magyar Tudományos Akadémia támogatásával)

Fotó: a plasztiszok szemléltető ábrája.

A plasztiszok (színtestek)

A könyvfejezet a növények egyik legjellegzetesebb sejtalkotó csoportjáról összegyűjtött tudományos ismereteket foglalja össze az élettudományok számos szakirányában tanuló egyetemi hallgatók és a növénybiológia legkülönbözőbb területein tevékenykedő szakemberek számára.

A modern mikroszkópos képalkotási technikák és a lendületesen fejlődő molekuláris biológiai módszerek felhasználásával újfajta betekintést kaptunk a plasztiszok szerkezetéről, működési folyamatairól, örökítő anyagáról, osztódásáról, bakteriális eredetéről és a növényi sejtbe való integrálódásáról. Így vált lehetővé, hogy az utóbbi időszakban eddig ismeretlen plasztisztípusok felfedezése is megtörténhessék, mint amilyenek a xiloplasztiszok, a feniloplasztiszok, a tannoszómás plasztiszok stb. Ezeknek az új ismereteknek a birtokában új alkalmazási lehetőségek nyíltak a növénynemesítés és a növényi biotechnológiák számára, megteremtve az alapjait a kedvezőtlen környezeti tényezőkkel, kártevőkkel és kórokozókkal szemben tűrőképesebb növények célirányos létrehozására, valamint az emberek számára egészségügyi szempontból hasznos anyagcsere-termékek hatékonyabb előállítására.

A fejezet bemutatja a sokféle plasztisztípus közötti evolúciós (törzsfejlődési) és ontogenetikai (egyedfejlődési) kapcsolatokat, továbbá szemlélteti azt, hogy a fényenergia hasznosítása és az elsődleges szerves anyagtermelés mellett mennyire sokféle anyagcsere-folyamatban van meghatározó szerepe a kloroplasztisznak, miközben szorosan együttműködik a növényi sejt számos más alkotójával.

 

A tanulmány adatai:

Fodorpataki László: A plasztiszok (színtestek). In: Máthé Cs. (szerk.): Növényi sejtbiológia. Debreceni Egyetem, Debrecen, pp. 163-293, 2022.  (megjelent a Magyar Tudományos Akadémia támogatásával)

Fotó: a plasztiszok szemléltető ábrája.