Az erdélyi tudomány hírei
- Bizonyos számelméleti függvényekre vonatkozó egyenlőtlenségekről
- Erdély(iek) az Akadémia kétszáz évében
- Új megközelítés a városi hőszigetek hotspotjainak azonosításához és elemzéséhez
- A metamorfózis tükrözéseiben
- Egy új általánosított Simson azonosság irányában
- Otthonosság, hagyomány és identitás a nyelvjárásokban
- Tudományismertetés 2024
- Tájkép blog 2014 - 2019. LE:NOTRE hírek
- A kettős elem víz és a befogadás az építészeti programokba a 20. század első felében
- Építészeti örökség és archetipikus tájképi megközelítések a környezeti veszélyekkel szemben
- Az utcaprofil kialakításának adaptálása természetalapú megoldások alkalmazásával az új városrészekben és az épületek utólagos átalakításában
- Molekulák ionizációja elektronokkal és pozitronokkal
- A madarak oxidatív állapotának kapcsolata a repülés energetikájához kapcsolódó tulajdonságokkal
- Aranyosszéki katonatörténetek: Néprajzi, antropológiai elemzés
- Univerzális exponenciális skálázódás az axonhossz-eloszlásokban egy durva felbontási modellen keresztül
- Normalizált q-Bessel függvények csillagszerűségi sugarának aszimptotikus hatványsora
- Az IGF-1 ivarfüggő oxidatív károsodást és mortalitást okoz
- Az agy dinamikájának hátterében a robusztus funkcionális architektúrát meghatározó komplex korrelációs mintázatok hierarchiája áll
- A vallás szerepe az etnokulturális identitások (újra)termelésében - nemzetközi konferencia
- Nyelvész életidők, életpályák Erdélyben címmel jelent meg Péntek János új tanulmánykötete
A spenót biomassza-termelésének, sótűrésének és egészségfenntartó hatóanyag-tartalmának serkentése
Esemény időpontja:
- 2022-11-09 11:00:00

A spenót biomassza-termelésének, sótűrésének és egészségfenntartó hatóanyag-tartalmának serkentése a kutikuláris viaszalkotó triakontanollal
A korszerű növénytermesztés a növényi produkciót nem csupán mennyiségi, hanem minőségi szempontból is megpróbálja optimalizálni a legkülönbözőbb, gyakran kedvezőtlen környezeti hatások jelenlétében.
Ennek egy korszerű, költséghatékony és környezetkímélő módszere, mely elkerüli a genetikailag módosított növények felhasználását és csökkenti a szintetikus növényvédő szerek használatát, olyan természetes szabályozó anyagokat alkalmaz nagyon kis mennyiségekben, amelyek fokozzák a növények természetes tűrőképességét és serkentik olyan védőanyagok termelődését, amelyek a növényi táplálék elfogyasztása során az emberi és állati szervezetekben is egészséget fenntartó, betegségek kialakulását megelőző hatást fejtenek ki. A növények által termelt egyik természetes hatóanyag, melynek hatásmódja még nagymértékben ismeretlen, a hajtásszervek felületét borító kutikularéteg egyik viaszanyaga: a triakontanol.
Növénytermesztő berendezésben, ellenőrzött fejlődési körülmények között végzett kísérletek során sikerült kimutatni, hogy spenótnövényeknél a triakontanol nagyon alacsony (nanomólos és mikromólos) koncentrációkban képes serkenteni a csírázást, a növények növekedését és a talajvíz magas sótartalma által kiváltott, vízellátási nehézségeket és ásványi tápanyagellátási zavart okozó szélsőséges életkörülmények között növeli a fotoszintetikus fényenergia-hasznosítás hatásfokát. Ugyanakkor serkenti olyan egészségfenntartó anyagoknak az előállítását, mint a C-vitamin, a pro-A-vitamint képviselő és egyéb, antioxidáns tulajdonságú karotenoid pigmentek, ami egyben csökkenti az oxidatív membránkárosodás során képződő toxikus termékek (például a malondialdehid) mennyiségét. Az eredmények alapján hatékonyabb spenóttermesztés valósulhat meg sós talajú termőhelyeken, miközben az emberi fogyasztásra szánt spenótlevelek kémiai összetételi minősége is javul (magasabb az antioxidáns védőanyag tartalom és alacsonyabb a káros oxidációs termékek mennyisége).
A tanulmány adatai:
Fodorpataki László, Bálint János, Tompa Bernát
Enhancement of biomass production, salinity tolerance and nutraceutical content of spinach (Spinacia oleracea L.) with the cuticular wax constituent triacontanol
Journal of Applied Botany and Food Quality, 95: 121–128, 2022.
Fotó:
A sóstressz és a triakontanolos edzés (TRIA) hatásai spenótlevelek nettő szén-dioxid felvételére (Pn) és párologtatására (Gs). Az oszlopok fölötti különböző betűk statisztikailag szignifikáns különbségeket jelölnek.

A spenót biomassza-termelésének, sótűrésének és egészségfenntartó hatóanyag-tartalmának serkentése a kutikuláris viaszalkotó triakontanollal
A korszerű növénytermesztés a növényi produkciót nem csupán mennyiségi, hanem minőségi szempontból is megpróbálja optimalizálni a legkülönbözőbb, gyakran kedvezőtlen környezeti hatások jelenlétében.
Ennek egy korszerű, költséghatékony és környezetkímélő módszere, mely elkerüli a genetikailag módosított növények felhasználását és csökkenti a szintetikus növényvédő szerek használatát, olyan természetes szabályozó anyagokat alkalmaz nagyon kis mennyiségekben, amelyek fokozzák a növények természetes tűrőképességét és serkentik olyan védőanyagok termelődését, amelyek a növényi táplálék elfogyasztása során az emberi és állati szervezetekben is egészséget fenntartó, betegségek kialakulását megelőző hatást fejtenek ki. A növények által termelt egyik természetes hatóanyag, melynek hatásmódja még nagymértékben ismeretlen, a hajtásszervek felületét borító kutikularéteg egyik viaszanyaga: a triakontanol.
Növénytermesztő berendezésben, ellenőrzött fejlődési körülmények között végzett kísérletek során sikerült kimutatni, hogy spenótnövényeknél a triakontanol nagyon alacsony (nanomólos és mikromólos) koncentrációkban képes serkenteni a csírázást, a növények növekedését és a talajvíz magas sótartalma által kiváltott, vízellátási nehézségeket és ásványi tápanyagellátási zavart okozó szélsőséges életkörülmények között növeli a fotoszintetikus fényenergia-hasznosítás hatásfokát. Ugyanakkor serkenti olyan egészségfenntartó anyagoknak az előállítását, mint a C-vitamin, a pro-A-vitamint képviselő és egyéb, antioxidáns tulajdonságú karotenoid pigmentek, ami egyben csökkenti az oxidatív membránkárosodás során képződő toxikus termékek (például a malondialdehid) mennyiségét. Az eredmények alapján hatékonyabb spenóttermesztés valósulhat meg sós talajú termőhelyeken, miközben az emberi fogyasztásra szánt spenótlevelek kémiai összetételi minősége is javul (magasabb az antioxidáns védőanyag tartalom és alacsonyabb a káros oxidációs termékek mennyisége).
A tanulmány adatai:
Fodorpataki László, Bálint János, Tompa Bernát
Enhancement of biomass production, salinity tolerance and nutraceutical content of spinach (Spinacia oleracea L.) with the cuticular wax constituent triacontanol
Journal of Applied Botany and Food Quality, 95: 121–128, 2022.
Fotó:
A sóstressz és a triakontanolos edzés (TRIA) hatásai spenótlevelek nettő szén-dioxid felvételére (Pn) és párologtatására (Gs). Az oszlopok fölötti különböző betűk statisztikailag szignifikáns különbségeket jelölnek.