A spenót biomassza-termelésének, sótűrésének és egészségfenntartó hatóanyag-tartalmának serkentése

Esemény időpontja:

  • 2022-11-09 11:00:00
A spenót biomassza-termelésének, sótűrésének és egészségfenntartó hatóanyag-tartalmának serkentése

 

A spenót biomassza-termelésének, sótűrésének és egészségfenntartó hatóanyag-tartalmának serkentése a kutikuláris viaszalkotó triakontanollal 

A korszerű növénytermesztés a növényi produkciót nem csupán mennyiségi, hanem minőségi szempontból is megpróbálja optimalizálni a legkülönbözőbb, gyakran kedvezőtlen környezeti hatások jelenlétében.

Ennek egy korszerű, költséghatékony és környezetkímélő módszere, mely elkerüli a genetikailag módosított növények felhasználását és csökkenti a szintetikus növényvédő szerek használatát, olyan természetes szabályozó anyagokat alkalmaz nagyon kis mennyiségekben, amelyek fokozzák a növények természetes tűrőképességét és serkentik olyan védőanyagok termelődését, amelyek a növényi táplálék elfogyasztása során az emberi és állati szervezetekben is egészséget fenntartó, betegségek kialakulását megelőző hatást fejtenek ki. A növények által termelt egyik természetes hatóanyag, melynek hatásmódja még nagymértékben ismeretlen, a hajtásszervek felületét borító kutikularéteg egyik viaszanyaga: a triakontanol.

Növénytermesztő berendezésben, ellenőrzött fejlődési körülmények között végzett kísérletek során sikerült kimutatni, hogy spenótnövényeknél a triakontanol nagyon alacsony (nanomólos és mikromólos) koncentrációkban képes serkenteni a csírázást, a növények növekedését és a talajvíz magas sótartalma által kiváltott, vízellátási nehézségeket és ásványi tápanyagellátási zavart okozó szélsőséges életkörülmények között növeli a fotoszintetikus fényenergia-hasznosítás hatásfokát. Ugyanakkor serkenti olyan egészségfenntartó anyagoknak az előállítását, mint a C-vitamin, a pro-A-vitamint képviselő és egyéb, antioxidáns tulajdonságú karotenoid pigmentek, ami egyben csökkenti az oxidatív membránkárosodás során képződő toxikus termékek (például a malondialdehid) mennyiségét. Az eredmények alapján hatékonyabb spenóttermesztés valósulhat meg sós talajú termőhelyeken, miközben az emberi fogyasztásra szánt spenótlevelek kémiai összetételi minősége is javul (magasabb az antioxidáns védőanyag tartalom és alacsonyabb a káros oxidációs termékek mennyisége).

 

A tanulmány adatai:

Fodorpataki László, Bálint János, Tompa Bernát
Enhancement of biomass production, salinity tolerance and nutraceutical content of spinach (Spinacia oleracea L.) with the cuticular wax constituent triacontanol
Journal of Applied Botany and Food Quality, 95: 121–128, 2022.

Fotó:
A sóstressz és a triakontanolos edzés (TRIA) hatásai spenótlevelek nettő szén-dioxid felvételére (Pn) és párologtatására (Gs). Az oszlopok fölötti különböző betűk statisztikailag szignifikáns különbségeket jelölnek.

A spenót biomassza-termelésének, sótűrésének és egészségfenntartó hatóanyag-tartalmának serkentése

 

A spenót biomassza-termelésének, sótűrésének és egészségfenntartó hatóanyag-tartalmának serkentése a kutikuláris viaszalkotó triakontanollal 

A korszerű növénytermesztés a növényi produkciót nem csupán mennyiségi, hanem minőségi szempontból is megpróbálja optimalizálni a legkülönbözőbb, gyakran kedvezőtlen környezeti hatások jelenlétében.

Ennek egy korszerű, költséghatékony és környezetkímélő módszere, mely elkerüli a genetikailag módosított növények felhasználását és csökkenti a szintetikus növényvédő szerek használatát, olyan természetes szabályozó anyagokat alkalmaz nagyon kis mennyiségekben, amelyek fokozzák a növények természetes tűrőképességét és serkentik olyan védőanyagok termelődését, amelyek a növényi táplálék elfogyasztása során az emberi és állati szervezetekben is egészséget fenntartó, betegségek kialakulását megelőző hatást fejtenek ki. A növények által termelt egyik természetes hatóanyag, melynek hatásmódja még nagymértékben ismeretlen, a hajtásszervek felületét borító kutikularéteg egyik viaszanyaga: a triakontanol.

Növénytermesztő berendezésben, ellenőrzött fejlődési körülmények között végzett kísérletek során sikerült kimutatni, hogy spenótnövényeknél a triakontanol nagyon alacsony (nanomólos és mikromólos) koncentrációkban képes serkenteni a csírázást, a növények növekedését és a talajvíz magas sótartalma által kiváltott, vízellátási nehézségeket és ásványi tápanyagellátási zavart okozó szélsőséges életkörülmények között növeli a fotoszintetikus fényenergia-hasznosítás hatásfokát. Ugyanakkor serkenti olyan egészségfenntartó anyagoknak az előállítását, mint a C-vitamin, a pro-A-vitamint képviselő és egyéb, antioxidáns tulajdonságú karotenoid pigmentek, ami egyben csökkenti az oxidatív membránkárosodás során képződő toxikus termékek (például a malondialdehid) mennyiségét. Az eredmények alapján hatékonyabb spenóttermesztés valósulhat meg sós talajú termőhelyeken, miközben az emberi fogyasztásra szánt spenótlevelek kémiai összetételi minősége is javul (magasabb az antioxidáns védőanyag tartalom és alacsonyabb a káros oxidációs termékek mennyisége).

 

A tanulmány adatai:

Fodorpataki László, Bálint János, Tompa Bernát
Enhancement of biomass production, salinity tolerance and nutraceutical content of spinach (Spinacia oleracea L.) with the cuticular wax constituent triacontanol
Journal of Applied Botany and Food Quality, 95: 121–128, 2022.

Fotó:
A sóstressz és a triakontanolos edzés (TRIA) hatásai spenótlevelek nettő szén-dioxid felvételére (Pn) és párologtatására (Gs). Az oszlopok fölötti különböző betűk statisztikailag szignifikáns különbségeket jelölnek.