A tájak egyszerűsödése és a természettel való kapcsolati értékeink romlása

A tájak egyszerűsödése és a természettel való kapcsolati értékeink romlása

 

Az ipari mezőgazdaságra való berendezkedés a tájak sokféleségének csökkenését okozta, bárhol ez megtörtént a világon. A tájak átalakulása gyors társadalmi és ökológiai változásokkal is járt. A folyamatot a tájak egyszerűsödésének nevezik. Annak ellenére, hogy ezek a problémák rég ismertek, a gyakorlatban kevés megvalósítás született természeti értékeken alapuló gazdasági és stratégiai modellekre.

Általában megosztott értékeket tulajdonítunk a természetnek: a belső értéket (pl. szépség, biológiai sokféleség) és az eszköz alapú értéket (pl. az emberek szükségleteit szolgáló javak). Ezt a megosztottságot hidalja át a kapcsolati érték fogalom, amely az ember‒természet kapcsolatának előnyeit, alapelveit és erényeit jellemzi. Sokan feltételezik, hogy az ember és a természet kapcsolatának erősítése révén változhatnának a gazdasági modelljeink és társadalmi szokásaink, válaszként az ökológiai válságra. Természetesen ezek elméleti megközelítések és erős viták alapját szolgálják a gyakorlati kérdések.

Értekezésünkben feltételeztük, hogy a táj egyszerűsítése negatívan hat számos kapcsolati értékre. Ennek kifejtésére négy esettanulmányt vizsgáltunk a mezőgazdasági intenzitás mértéke és a kapcsolati értékek romlásának tükrében Romániában, Németországban, Indiában és Etiópiában. Az esetek igazolták, hogy ahogy növekszik a tájhasználat intenzitása, szemtanúi lehetünk a táj, a kapcsolati értékek és az életforma gyors átalakulásának.

A kapcsolati értékek ismerete egy adott tájban és közösségben új megvilágításba helyezi a tájak gazdálkodására és megőrzésére tett igyekezeteket. Az értékgazdag tájak fennmaradása nem csupán egy ökológiai kérdés: hogy mennyire marad fajgazdag a térség. Épp annyira társadalmi kérdés is: hogy milyen életminőséghez jutnak a közösségek, egyének, ha megromlik a kapcsolatuk a természettel és a tájjal. Továbbá gazdasági kérdés is: hogy életképes ökológiai folyamatok nélkül mennyire jövedelmező a rendszert mesterségesen életben tartani (pl. gépekkel, műtrágyázással, vegyszerrel). Éppen ezért holisztikus megközelítésben, de regionális kontextusban érdemes az értékeket, a közösség és a táj kapcsolatát vizsgálni.

 

Riechers M., Balázsi Á., Betz L., T. S. Jiren, J. Fischern: The erosion of relational values resulting from landscape simplificationLandscape Ecology (2020)

A tájak egyszerűsödése és a természettel való kapcsolati értékeink romlása

 

Az ipari mezőgazdaságra való berendezkedés a tájak sokféleségének csökkenését okozta, bárhol ez megtörtént a világon. A tájak átalakulása gyors társadalmi és ökológiai változásokkal is járt. A folyamatot a tájak egyszerűsödésének nevezik. Annak ellenére, hogy ezek a problémák rég ismertek, a gyakorlatban kevés megvalósítás született természeti értékeken alapuló gazdasági és stratégiai modellekre.

Általában megosztott értékeket tulajdonítunk a természetnek: a belső értéket (pl. szépség, biológiai sokféleség) és az eszköz alapú értéket (pl. az emberek szükségleteit szolgáló javak). Ezt a megosztottságot hidalja át a kapcsolati érték fogalom, amely az ember‒természet kapcsolatának előnyeit, alapelveit és erényeit jellemzi. Sokan feltételezik, hogy az ember és a természet kapcsolatának erősítése révén változhatnának a gazdasági modelljeink és társadalmi szokásaink, válaszként az ökológiai válságra. Természetesen ezek elméleti megközelítések és erős viták alapját szolgálják a gyakorlati kérdések.

Értekezésünkben feltételeztük, hogy a táj egyszerűsítése negatívan hat számos kapcsolati értékre. Ennek kifejtésére négy esettanulmányt vizsgáltunk a mezőgazdasági intenzitás mértéke és a kapcsolati értékek romlásának tükrében Romániában, Németországban, Indiában és Etiópiában. Az esetek igazolták, hogy ahogy növekszik a tájhasználat intenzitása, szemtanúi lehetünk a táj, a kapcsolati értékek és az életforma gyors átalakulásának.

A kapcsolati értékek ismerete egy adott tájban és közösségben új megvilágításba helyezi a tájak gazdálkodására és megőrzésére tett igyekezeteket. Az értékgazdag tájak fennmaradása nem csupán egy ökológiai kérdés: hogy mennyire marad fajgazdag a térség. Épp annyira társadalmi kérdés is: hogy milyen életminőséghez jutnak a közösségek, egyének, ha megromlik a kapcsolatuk a természettel és a tájjal. Továbbá gazdasági kérdés is: hogy életképes ökológiai folyamatok nélkül mennyire jövedelmező a rendszert mesterségesen életben tartani (pl. gépekkel, műtrágyázással, vegyszerrel). Éppen ezért holisztikus megközelítésben, de regionális kontextusban érdemes az értékeket, a közösség és a táj kapcsolatát vizsgálni.

 

Riechers M., Balázsi Á., Betz L., T. S. Jiren, J. Fischern: The erosion of relational values resulting from landscape simplificationLandscape Ecology (2020)