Az erdélyi tudomány hírei
- Bizonyos számelméleti függvényekre vonatkozó egyenlőtlenségekről
- Erdély(iek) az Akadémia kétszáz évében
- Új megközelítés a városi hőszigetek hotspotjainak azonosításához és elemzéséhez
- A metamorfózis tükrözéseiben
- Egy új általánosított Simson azonosság irányában
- Otthonosság, hagyomány és identitás a nyelvjárásokban
- Tudományismertetés 2024
- Tájkép blog 2014 - 2019. LE:NOTRE hírek
- A kettős elem víz és a befogadás az építészeti programokba a 20. század első felében
- Építészeti örökség és archetipikus tájképi megközelítések a környezeti veszélyekkel szemben
- Az utcaprofil kialakításának adaptálása természetalapú megoldások alkalmazásával az új városrészekben és az épületek utólagos átalakításában
- Molekulák ionizációja elektronokkal és pozitronokkal
- A madarak oxidatív állapotának kapcsolata a repülés energetikájához kapcsolódó tulajdonságokkal
- Aranyosszéki katonatörténetek: Néprajzi, antropológiai elemzés
- Univerzális exponenciális skálázódás az axonhossz-eloszlásokban egy durva felbontási modellen keresztül
- Normalizált q-Bessel függvények csillagszerűségi sugarának aszimptotikus hatványsora
- Az IGF-1 ivarfüggő oxidatív károsodást és mortalitást okoz
- Az agy dinamikájának hátterében a robusztus funkcionális architektúrát meghatározó komplex korrelációs mintázatok hierarchiája áll
- A vallás szerepe az etnokulturális identitások (újra)termelésében - nemzetközi konferencia
- Nyelvész életidők, életpályák Erdélyben címmel jelent meg Péntek János új tanulmánykötete
A tájak egyszerűsödése és a természettel való kapcsolati értékeink romlása

Az ipari mezőgazdaságra való berendezkedés a tájak sokféleségének csökkenését okozta, bárhol ez megtörtént a világon. A tájak átalakulása gyors társadalmi és ökológiai változásokkal is járt. A folyamatot a tájak egyszerűsödésének nevezik. Annak ellenére, hogy ezek a problémák rég ismertek, a gyakorlatban kevés megvalósítás született természeti értékeken alapuló gazdasági és stratégiai modellekre.
Általában megosztott értékeket tulajdonítunk a természetnek: a belső értéket (pl. szépség, biológiai sokféleség) és az eszköz alapú értéket (pl. az emberek szükségleteit szolgáló javak). Ezt a megosztottságot hidalja át a kapcsolati érték fogalom, amely az ember‒természet kapcsolatának előnyeit, alapelveit és erényeit jellemzi. Sokan feltételezik, hogy az ember és a természet kapcsolatának erősítése révén változhatnának a gazdasági modelljeink és társadalmi szokásaink, válaszként az ökológiai válságra. Természetesen ezek elméleti megközelítések és erős viták alapját szolgálják a gyakorlati kérdések.
Értekezésünkben feltételeztük, hogy a táj egyszerűsítése negatívan hat számos kapcsolati értékre. Ennek kifejtésére négy esettanulmányt vizsgáltunk a mezőgazdasági intenzitás mértéke és a kapcsolati értékek romlásának tükrében Romániában, Németországban, Indiában és Etiópiában. Az esetek igazolták, hogy ahogy növekszik a tájhasználat intenzitása, szemtanúi lehetünk a táj, a kapcsolati értékek és az életforma gyors átalakulásának.
A kapcsolati értékek ismerete egy adott tájban és közösségben új megvilágításba helyezi a tájak gazdálkodására és megőrzésére tett igyekezeteket. Az értékgazdag tájak fennmaradása nem csupán egy ökológiai kérdés: hogy mennyire marad fajgazdag a térség. Épp annyira társadalmi kérdés is: hogy milyen életminőséghez jutnak a közösségek, egyének, ha megromlik a kapcsolatuk a természettel és a tájjal. Továbbá gazdasági kérdés is: hogy életképes ökológiai folyamatok nélkül mennyire jövedelmező a rendszert mesterségesen életben tartani (pl. gépekkel, műtrágyázással, vegyszerrel). Éppen ezért holisztikus megközelítésben, de regionális kontextusban érdemes az értékeket, a közösség és a táj kapcsolatát vizsgálni.
Riechers M., Balázsi Á., Betz L., T. S. Jiren, J. Fischern: The erosion of relational values resulting from landscape simplification. Landscape Ecology (2020)

Az ipari mezőgazdaságra való berendezkedés a tájak sokféleségének csökkenését okozta, bárhol ez megtörtént a világon. A tájak átalakulása gyors társadalmi és ökológiai változásokkal is járt. A folyamatot a tájak egyszerűsödésének nevezik. Annak ellenére, hogy ezek a problémák rég ismertek, a gyakorlatban kevés megvalósítás született természeti értékeken alapuló gazdasági és stratégiai modellekre.
Általában megosztott értékeket tulajdonítunk a természetnek: a belső értéket (pl. szépség, biológiai sokféleség) és az eszköz alapú értéket (pl. az emberek szükségleteit szolgáló javak). Ezt a megosztottságot hidalja át a kapcsolati érték fogalom, amely az ember‒természet kapcsolatának előnyeit, alapelveit és erényeit jellemzi. Sokan feltételezik, hogy az ember és a természet kapcsolatának erősítése révén változhatnának a gazdasági modelljeink és társadalmi szokásaink, válaszként az ökológiai válságra. Természetesen ezek elméleti megközelítések és erős viták alapját szolgálják a gyakorlati kérdések.
Értekezésünkben feltételeztük, hogy a táj egyszerűsítése negatívan hat számos kapcsolati értékre. Ennek kifejtésére négy esettanulmányt vizsgáltunk a mezőgazdasági intenzitás mértéke és a kapcsolati értékek romlásának tükrében Romániában, Németországban, Indiában és Etiópiában. Az esetek igazolták, hogy ahogy növekszik a tájhasználat intenzitása, szemtanúi lehetünk a táj, a kapcsolati értékek és az életforma gyors átalakulásának.
A kapcsolati értékek ismerete egy adott tájban és közösségben új megvilágításba helyezi a tájak gazdálkodására és megőrzésére tett igyekezeteket. Az értékgazdag tájak fennmaradása nem csupán egy ökológiai kérdés: hogy mennyire marad fajgazdag a térség. Épp annyira társadalmi kérdés is: hogy milyen életminőséghez jutnak a közösségek, egyének, ha megromlik a kapcsolatuk a természettel és a tájjal. Továbbá gazdasági kérdés is: hogy életképes ökológiai folyamatok nélkül mennyire jövedelmező a rendszert mesterségesen életben tartani (pl. gépekkel, műtrágyázással, vegyszerrel). Éppen ezért holisztikus megközelítésben, de regionális kontextusban érdemes az értékeket, a közösség és a táj kapcsolatát vizsgálni.
Riechers M., Balázsi Á., Betz L., T. S. Jiren, J. Fischern: The erosion of relational values resulting from landscape simplification. Landscape Ecology (2020)