Az erdélyi tudomány hírei
- Hidroxiapatit-alapú nanokompozitok retard hatásának vizsgálata szintetikus és természetes gyulladáscsökkentő vegyületekkel
- Az MTA romániai testületi és köztestületi tagjainak jelentős publikációi
- Bodor András és az erdélyi ókortudomány a XX. században
- Pályázati felhívás
- Felhívás
- Az MTA romániai testületi és köztestületi tagjainak jelentős publikációi
- Díjazás
- Gyertyalángok bűvöletében
- Interjú Bartos-Elekes Zsomborral
- Ókori vassalakok eredetvizsgálata
- Felhívás
- Új eljárás a nehezen oldódó hatóanyagok gyógyszeripari alkalmazására
- Megjelent: A magyar nyelv Romániában (Erdélyben)
- Pályázati felhívás
- Díjazás
- Az MTA romániai testületi és köztestületi tagjainak jelentős publikációi
- Interjú a Szabó T. Attila-díjas Bartos-Elekes Zsomborral
- Bioaktív üvegkompozitok alkalmazása csontszövet regenerálására
- Megjelent a Hungarian Studies Yearbook első, tematikus száma
- A tájak egyszerűsödése és a természettel való kapcsolati értékeink romlása
A tájak egyszerűsödése és a természettel való kapcsolati értékeink romlása
Az ipari mezőgazdaságra való berendezkedés a tájak sokféleségének csökkenését okozta, bárhol ez megtörtént a világon. A tájak átalakulása gyors társadalmi és ökológiai változásokkal is járt. A folyamatot a tájak egyszerűsödésének nevezik. Annak ellenére, hogy ezek a problémák rég ismertek, a gyakorlatban kevés megvalósítás született természeti értékeken alapuló gazdasági és stratégiai modellekre.
Általában megosztott értékeket tulajdonítunk a természetnek: a belső értéket (pl. szépség, biológiai sokféleség) és az eszköz alapú értéket (pl. az emberek szükségleteit szolgáló javak). Ezt a megosztottságot hidalja át a kapcsolati érték fogalom, amely az ember‒természet kapcsolatának előnyeit, alapelveit és erényeit jellemzi. Sokan feltételezik, hogy az ember és a természet kapcsolatának erősítése révén változhatnának a gazdasági modelljeink és társadalmi szokásaink, válaszként az ökológiai válságra. Természetesen ezek elméleti megközelítések és erős viták alapját szolgálják a gyakorlati kérdések.
Értekezésünkben feltételeztük, hogy a táj egyszerűsítése negatívan hat számos kapcsolati értékre. Ennek kifejtésére négy esettanulmányt vizsgáltunk a mezőgazdasági intenzitás mértéke és a kapcsolati értékek romlásának tükrében Romániában, Németországban, Indiában és Etiópiában. Az esetek igazolták, hogy ahogy növekszik a tájhasználat intenzitása, szemtanúi lehetünk a táj, a kapcsolati értékek és az életforma gyors átalakulásának.
A kapcsolati értékek ismerete egy adott tájban és közösségben új megvilágításba helyezi a tájak gazdálkodására és megőrzésére tett igyekezeteket. Az értékgazdag tájak fennmaradása nem csupán egy ökológiai kérdés: hogy mennyire marad fajgazdag a térség. Épp annyira társadalmi kérdés is: hogy milyen életminőséghez jutnak a közösségek, egyének, ha megromlik a kapcsolatuk a természettel és a tájjal. Továbbá gazdasági kérdés is: hogy életképes ökológiai folyamatok nélkül mennyire jövedelmező a rendszert mesterségesen életben tartani (pl. gépekkel, műtrágyázással, vegyszerrel). Éppen ezért holisztikus megközelítésben, de regionális kontextusban érdemes az értékeket, a közösség és a táj kapcsolatát vizsgálni.
Riechers M., Balázsi Á., Betz L., T. S. Jiren, J. Fischern: The erosion of relational values resulting from landscape simplification. Landscape Ecology (2020)
Az ipari mezőgazdaságra való berendezkedés a tájak sokféleségének csökkenését okozta, bárhol ez megtörtént a világon. A tájak átalakulása gyors társadalmi és ökológiai változásokkal is járt. A folyamatot a tájak egyszerűsödésének nevezik. Annak ellenére, hogy ezek a problémák rég ismertek, a gyakorlatban kevés megvalósítás született természeti értékeken alapuló gazdasági és stratégiai modellekre.
Általában megosztott értékeket tulajdonítunk a természetnek: a belső értéket (pl. szépség, biológiai sokféleség) és az eszköz alapú értéket (pl. az emberek szükségleteit szolgáló javak). Ezt a megosztottságot hidalja át a kapcsolati érték fogalom, amely az ember‒természet kapcsolatának előnyeit, alapelveit és erényeit jellemzi. Sokan feltételezik, hogy az ember és a természet kapcsolatának erősítése révén változhatnának a gazdasági modelljeink és társadalmi szokásaink, válaszként az ökológiai válságra. Természetesen ezek elméleti megközelítések és erős viták alapját szolgálják a gyakorlati kérdések.
Értekezésünkben feltételeztük, hogy a táj egyszerűsítése negatívan hat számos kapcsolati értékre. Ennek kifejtésére négy esettanulmányt vizsgáltunk a mezőgazdasági intenzitás mértéke és a kapcsolati értékek romlásának tükrében Romániában, Németországban, Indiában és Etiópiában. Az esetek igazolták, hogy ahogy növekszik a tájhasználat intenzitása, szemtanúi lehetünk a táj, a kapcsolati értékek és az életforma gyors átalakulásának.
A kapcsolati értékek ismerete egy adott tájban és közösségben új megvilágításba helyezi a tájak gazdálkodására és megőrzésére tett igyekezeteket. Az értékgazdag tájak fennmaradása nem csupán egy ökológiai kérdés: hogy mennyire marad fajgazdag a térség. Épp annyira társadalmi kérdés is: hogy milyen életminőséghez jutnak a közösségek, egyének, ha megromlik a kapcsolatuk a természettel és a tájjal. Továbbá gazdasági kérdés is: hogy életképes ökológiai folyamatok nélkül mennyire jövedelmező a rendszert mesterségesen életben tartani (pl. gépekkel, műtrágyázással, vegyszerrel). Éppen ezért holisztikus megközelítésben, de regionális kontextusban érdemes az értékeket, a közösség és a táj kapcsolatát vizsgálni.
Riechers M., Balázsi Á., Betz L., T. S. Jiren, J. Fischern: The erosion of relational values resulting from landscape simplification. Landscape Ecology (2020)