A KAB hírei
- SUMMA Szathmáry Eörs evolúcióbiológussal
- XVI. Kommunikációs Napok
- „Megsperköltem és megékösítöttem szent írásokkal és egyéb szép bölcs mondásokkal.” Műhelykonferencia Heltai Gáspár halálának 450. évfordulója alkalmából
- Társadalomtudományi Seregszemle. Tisztelgés a Magyar Tudomány Ünnepe előtt.
- A Magyar Tudomány Ünnepe: Marosi György
- SUMMA Nagy László fizikussal, a KAB elnökével
- 150 éves a kolozsvári magyar földrajzoktatás - novemberi események
- Magyarország Nemzeti Atlasza 1. – könyvbemutató
- Egyed Ákos történészt, az MTA külső tagját köszöntötték 95. születésnapja alkalmából
- Tudományos díjakat adtak át a KAB és EME közös tudományünnepi rendezvényén
- Közös ünnepségen tiszteleg a magyar tudomány előtt az EME és a KAB
- MTNE 23. fórum - a Történelem szekció programja
- Megtekinthető a világhálón Szathmáry Eörs kolozsvári előadása
- Mellszobrot avattak Gábos Zoltán fizikusprofesszor emlékére
- A Magyar Tudomány Ünnepe: Gábos100
- A Magyar Tudomány Ünnepe Temesváron
- FIATAL MŰVÉSZETTÖRTÉNÉSZEK 9. KONFERENCIÁJA
- 15. Matematika és informatika alkalmazásokkal konferencia
- A Magyar Tudomány Ünnepe: Szathmáry Eörs
- A Magyar Tudomány Ünnepe: Kövér György, Poppe László
A térbeli Big Data és a földrajzi kutatások új irányai
Jakobi Ákos geográfus, az ELTE oktatója tart előadást A térbeli Big Data és a földrajzi kutatások új irányai címmel a Kolozsvári Akadémiai Bizottság Földrajztudományi Szakbizottságának meghívására a BBTE Földrajz Kar (Clinicilor/Mikó u. 5–7) amfiteátrumában március 9-én, hétfőn 20 órától. Minden érdeklődőt szeretettel várunk.
Szakmai körökben a Big Data néven ismert fogalom arra a hatalmas adatmennyiségre utal, amely információs világunkban gyorsan és folyamatosan keletkezik, s melynek feldolgozása a hagyományos kapacitásokkal és módszerekkel szinte megoldhatatlan kihívást jelent. A Big Data ennek ellenére mégis nagy lehetőségeket kínál. A sokáig csak virtuális melléktermékként számon tartott napi információhalmaz igazán akkor válik értékessé, amikor a különböző adatokat összekötjük, összefüggéseket, felismerhető mintázatokat találunk közöttük, s ebből értékelhető következtetéseket vonunk le.
Ezen adatok egy jelentős köre földrajzi információkat is hordoz magában, amire építve a modern földrajzi kutatások új kérdéseket fogalmazhatnak meg, és új összefüggésekre deríthetnek fényt. Az új információs és kommunikációs technológiák, a mobiltelefonok vagy az internet használata közben folyamatosan digitális nyomokat hagyunk magunk után, amelyeket sok-sok felhasználótól összegyűjtve az emberi viselkedés egyedi és csoportos (társadalmi) szintjeibe is betekintést kaphatunk. Láthatóvá válnak például a földrajzi mobilitás jellemző helyei, a gyakran vagy épp ritkán látogatott területek, megrajzolhatóvá válnak az amúgy láthatatlan virtuális térbeli társadalmi kapcsolatok, térképen ábrázolhatók lesznek az eddig hivatalosan nem is vizsgált társadalmi csoportok, csak néhányat említve a lehetőségek közül. Az előadás többek között a Twitter, a Wikipedia, az iWiW vagy a hétköznapi bankkártya-használat földrajzi adatainak példáival igyekszik a sokszínű alkalmazási lehetőségek körébe bepillantást nyújtani.
Jakobi Ákos geográfus, az ELTE oktatója tart előadást A térbeli Big Data és a földrajzi kutatások új irányai címmel a Kolozsvári Akadémiai Bizottság Földrajztudományi Szakbizottságának meghívására a BBTE Földrajz Kar (Clinicilor/Mikó u. 5–7) amfiteátrumában március 9-én, hétfőn 20 órától. Minden érdeklődőt szeretettel várunk.
Szakmai körökben a Big Data néven ismert fogalom arra a hatalmas adatmennyiségre utal, amely információs világunkban gyorsan és folyamatosan keletkezik, s melynek feldolgozása a hagyományos kapacitásokkal és módszerekkel szinte megoldhatatlan kihívást jelent. A Big Data ennek ellenére mégis nagy lehetőségeket kínál. A sokáig csak virtuális melléktermékként számon tartott napi információhalmaz igazán akkor válik értékessé, amikor a különböző adatokat összekötjük, összefüggéseket, felismerhető mintázatokat találunk közöttük, s ebből értékelhető következtetéseket vonunk le.
Ezen adatok egy jelentős köre földrajzi információkat is hordoz magában, amire építve a modern földrajzi kutatások új kérdéseket fogalmazhatnak meg, és új összefüggésekre deríthetnek fényt. Az új információs és kommunikációs technológiák, a mobiltelefonok vagy az internet használata közben folyamatosan digitális nyomokat hagyunk magunk után, amelyeket sok-sok felhasználótól összegyűjtve az emberi viselkedés egyedi és csoportos (társadalmi) szintjeibe is betekintést kaphatunk. Láthatóvá válnak például a földrajzi mobilitás jellemző helyei, a gyakran vagy épp ritkán látogatott területek, megrajzolhatóvá válnak az amúgy láthatatlan virtuális térbeli társadalmi kapcsolatok, térképen ábrázolhatók lesznek az eddig hivatalosan nem is vizsgált társadalmi csoportok, csak néhányat említve a lehetőségek közül. Az előadás többek között a Twitter, a Wikipedia, az iWiW vagy a hétköznapi bankkártya-használat földrajzi adatainak példáival igyekszik a sokszínű alkalmazási lehetőségek körébe bepillantást nyújtani.