Az erdélyi tudomány hírei
- A BBTE és a TINS kutatói forradalmi módszert dolgoztak ki az agy aktivitásának tanulmányozására
- Egylépcsős technika klórzoxazon-tartalmú amorf szilárd diszperzió előállítására centrifugális szálképző eljárással
- Pályázati lehetőségek a Domusnál
- A Loktanella atrilutea-ból származó fenilalanin ammónia-liáz biokatalitikus felhasználási lehetőségei
- Az Ureibacillus thermosphaericus-ból származó rekombináns D-aminosav dehidrogenáz immobilizálása
- Kutatásszemléleti, -módszertani és -történeti összefüggések a magyar néprajztudományban - konferenciafelhívás
- A tollakból mért δ34S izotóp földrajzi eloszlása Európában
- Néhány, egy szám osztóira vonatkozó aritmetikai szorzatról
- Pályázati felhívás az Akadémiai Ifjúsági Díj elnyerésére
- Pályázati felhívás: Kárpát-medencei Tehetségkutató Alapítvány
- Közösségi struktúrák detektálása Voronoj-particionálás segítségével súlyozott és irányított hálózatokban
- Az énekesmadarak elkerülik a magas vércukorszint emlősökre jellemző káros élettani következményeit
- Negyedik ipari fejlődés vagy forradalom? A digitális technológiák összefonódása a hagyományos termelési technológiákkal és hatásuk a teljesítményre
- Anyanyelvoktatás: A pedagógusjelöltek köznevelési feladatokra való felkészülése
- Középső miocén (késő bádeni) aprógerincesek Hidasról
- Két júliusi középhőmérséklet-rekonstrukció a Déli-Kárpátokban az elmúlt 2000 éves időszakra árvaszúnyogok alapján
- Ökológiai niche* szélesség és átfedés Romániai galagonyafajok és ezek természetes hibrid eredetű kijfajai között
- Tengelyszimmetriát mutató mágneses elrendezések tanulmányozása
- Az indiai mustár (Brassica juncea L.) allelopatikus kölcsönhatásai egyéb fűszernövényekkel a csírázás és a csíranövény fejlődése során
- A kortiko-kortikális kapcsolatok előrejelezhetősége az emlősök agyában
A tollakból mért δ34S izotóp földrajzi eloszlása Európában
A madarak vonulálásának kutatása, a költő és telelőterületeik beazonosítása már régóta foglalkoztatja az emberiséget. Ennek vizsgálatában, az utóbbi évtizedekben fontos szerepet kapott a molekuláris biológia azon ága, amely a madarak toll- és vérmintáinak stabil izotópos analízisén alapul. A stabil izotópok mennyiségi különbségeket mutatnak a földrajzi területek között. A madarak a táplálkozás során felvett anyagokat beépítik a tollaikba. Így a tollakban található stabil izotópok arányának vizsgálatával beazonosítható lehet az egyes fajok azon élőhelye, ahol a tollak növesztésekor táplálkoznak.
Kutatásunkban egy gyakori, ám kevésbé használt stabil kén-izotóp (δ34S) mennyiségét mértük a cserregő nádiposzáta vonuló énekesmadár evezőtollaiban. Európa különböző részein összesen 69 élőhelyen gyűjtöttünk mintákat fiatal madaraktól. Megvizsgáltuk a tollakból kimérhető δ34S arányát, a δ34S izotóp és a környezeti változók közötti kapcsolatot, a δ34S helyszíni változatosságát, más izotópokkal való kiegészítő jellegét, valamint elkészítettük a vizsgált területek izotóptérképét.
A tollakból mért δ34S izotóp csak enyhe különbségeket mutatott Európa középső és déli részei között, és a partmenti területeken mintázott egyedek esetében mértük a legmagasabb értékeket. A δ34S mennyiségére leginkább a partvonaltól való távolság, a felszíni magasság és az SO2 gázok légköri koncentrációi voltak hatással. Azt találtuk, hogy a δ34S mennyisége összefügg más izotópok mennyiségével, így több izotóp egyidejű figyelembevétele növelheti az állatok nyomonkövetésének pontosságát. A tollak δ34S összetétele jelentős lokális eltérést mutatott, a legmagasabb értékek Európa belső részén voltak, ami valószínűleg az itt található mocsarak anaerob körülményeinek és a kén redox-érzékenységének tulajdonítható. Európa összetett földrajzi és topográfiai tulajdonságai, valamint a mocsári δ34S minták használata hozzájárulhatott ahhoz, hogy nem sikerült kimutatni a δ34S értékekben Európa egészében egy térbeli gradiens mintázatot. Ennek fényében a δ34S földrajzi eloszlásának vizsgálatára további vizsgálatok szükségesek, illetve fontos lenne több taxonra és több régióra is kiterjeszteni a mintavételezést (például Afrika, Dél-Amerika vagy Kelet-Ázsia).
A tanulmány adatai:
Geographic distribution of feather δ34S in Europe
Szerző: Brlík Vojtěch, Procházka Petr, Bontempo Luana, Camin Federica, Jiguet Frédéric, Osváth Gergely, Stricker Craig A., Wunder Michael B., Powell Rebecca L.
Forrás: Ecosphere (ISSN: 2150-8925), 2024. Volume: 15, Issue: 2.
A madarak vonulálásának kutatása, a költő és telelőterületeik beazonosítása már régóta foglalkoztatja az emberiséget. Ennek vizsgálatában, az utóbbi évtizedekben fontos szerepet kapott a molekuláris biológia azon ága, amely a madarak toll- és vérmintáinak stabil izotópos analízisén alapul. A stabil izotópok mennyiségi különbségeket mutatnak a földrajzi területek között. A madarak a táplálkozás során felvett anyagokat beépítik a tollaikba. Így a tollakban található stabil izotópok arányának vizsgálatával beazonosítható lehet az egyes fajok azon élőhelye, ahol a tollak növesztésekor táplálkoznak.
Kutatásunkban egy gyakori, ám kevésbé használt stabil kén-izotóp (δ34S) mennyiségét mértük a cserregő nádiposzáta vonuló énekesmadár evezőtollaiban. Európa különböző részein összesen 69 élőhelyen gyűjtöttünk mintákat fiatal madaraktól. Megvizsgáltuk a tollakból kimérhető δ34S arányát, a δ34S izotóp és a környezeti változók közötti kapcsolatot, a δ34S helyszíni változatosságát, más izotópokkal való kiegészítő jellegét, valamint elkészítettük a vizsgált területek izotóptérképét.
A tollakból mért δ34S izotóp csak enyhe különbségeket mutatott Európa középső és déli részei között, és a partmenti területeken mintázott egyedek esetében mértük a legmagasabb értékeket. A δ34S mennyiségére leginkább a partvonaltól való távolság, a felszíni magasság és az SO2 gázok légköri koncentrációi voltak hatással. Azt találtuk, hogy a δ34S mennyisége összefügg más izotópok mennyiségével, így több izotóp egyidejű figyelembevétele növelheti az állatok nyomonkövetésének pontosságát. A tollak δ34S összetétele jelentős lokális eltérést mutatott, a legmagasabb értékek Európa belső részén voltak, ami valószínűleg az itt található mocsarak anaerob körülményeinek és a kén redox-érzékenységének tulajdonítható. Európa összetett földrajzi és topográfiai tulajdonságai, valamint a mocsári δ34S minták használata hozzájárulhatott ahhoz, hogy nem sikerült kimutatni a δ34S értékekben Európa egészében egy térbeli gradiens mintázatot. Ennek fényében a δ34S földrajzi eloszlásának vizsgálatára további vizsgálatok szükségesek, illetve fontos lenne több taxonra és több régióra is kiterjeszteni a mintavételezést (például Afrika, Dél-Amerika vagy Kelet-Ázsia).
A tanulmány adatai:
Geographic distribution of feather δ34S in Europe
Szerző: Brlík Vojtěch, Procházka Petr, Bontempo Luana, Camin Federica, Jiguet Frédéric, Osváth Gergely, Stricker Craig A., Wunder Michael B., Powell Rebecca L.
Forrás: Ecosphere (ISSN: 2150-8925), 2024. Volume: 15, Issue: 2.