A kékhátú galambgomba (Russula cyanoxantha) közkedvelt faj az erdélyi gombászok körében, mivel egyike a leggyakoribb fajoknak a dombvidéki lombhullató erdőkben, ízletes és könnyen felismerhető. Kutatásunkban célul tűztük ki a gomba ásványianyag-felvételének a vizsgálatát Kolozsváron és a környező erdőkben. Összesen hat erdőből és a város központjában levő két parkból (Iuliu Hatieganu parkból és a Botanikus-kertből) gyűjtöttünk 95 gomba- és 95 talajmintát, és meghatároztuk 19 elem (Ag, Al, Ba, Ca, Cd, Cr, Cu, Fe, K, Mg, Mn, Na, Ni, P, Pb, S, Sr, Ti, Zn) koncentrációját. Az elemek felvételének hatékonyságát a bioakkumulációs faktor (BAF) segítségével határoztuk meg, ami megmutatja, hogy hányszorosan fordul elő egy adott elem a gombában a talajhoz viszonyítva. Ha a BAF > 1, akkor az adott elem nagyobb mennyiségben fordul elő a gombában, mint a talajban.

Az eredmények azt mutatták, hogy a kadmium (Cd) és a mangán (Mn) szignifikánsan kisebb koncentrációban, a króm (Cr), a vas (Fe) és a titán (Ti) pedig nagyobb mennyiségben fordultak elő a városban nőtt gombában, mint az erdőben nőtt társaikban.

A BAF értékek alapján elmondhatjuk, hogy a kékhátú galambgomba öt elemet (réz (Cu), kálium (K), foszfor (P), kén (S), cink (Zn)) akkumulált. A kén kivételével az összes elem akkumulációja nőtt a várostól való távolság növekedésével, és a legkisebbek voltak a városban. Ennek a magyarázata a talaj tulajdonságaiban keresendő. Kutatásaink alapján azt feltételezzük, hogy a városi talaj megnövekedett karbonát-tartalma a felelős a gomba csökkent ásványianyag-felvevő képességéért, ugyanis a karbonátok a fémek jelentős részét megkötik.

Andreea Rebeka Zsigmond, Izolda Kántor, Zoltán May, István Urák, Károly Héberger. 2020. Elemental composition of Russula cyanoxantha along an urbanization gradient in Cluj-Napoca (Romania). Chemosphere 238, In Press. DOI: 10.1016/j.chemosphere.2019.124566