Áldozzatok igaz áldozatokat: belső tárgyas szerkezetek a régi román nyelvben

Esemény időpontja:

  • 2022-11-23 15:37:00
Áldozzatok igaz áldozatokat: belső tárgyas szerkezetek a régi román nyelvben

Belső tárgyas szerkezetek esetében – ahol az igét egy olyan, módosítóval ellátott tárgy követi, amely az ige szemantikai és morfológiai ʻmásolata’, l. áldozzatok igaz áldozatokat (Zsolt 4,6) – nagyon gyakran megfigyelhető diakrón változás. Ez történt, többek között, a románban is: míg a régi román nyelvben (1521–1780) nagyon gyakori a belső tárgyas szerkezet, számuk lényegesen csökken a közép-román korban, míg a mai román nyelvben ezen szerkezetek már csak nagyon ritkán használatosak, és főként olyan, létrehozást vagy elfogyasztást kifejező igékre épülnek, mint például a cânta ‘énekelni’, a construi ‘építeni’, a dansa ‘táncolni’, a desena ‘rajzolni’, a povesti ‘mesélni’, a visa ‘álmodni’, a zidi ‘építeni’, illetve a mânca ‘enni’, a bea ‘inni’.

A kutatásom kiindulópontját azon régi román szövegek képezték, amelyek meghatározó szerepet töltenek be a nyelv eme szakaszában és amelyek az Oxford University Press-nél 2016-ban megjelent The Syntax of Old Romanian című könyvben összegzett kutatás alapját és kiindulópontját is képezik. Szám szerint összesen 109 szövegről van szó, ezek közül 76, stilisztikai szempontból különböző – vallásos és nem vallásos, eredeti és fordításra alapuló – szöveget választottam ki, és így szerkesztettem egy olyan korpuszt, amely több száz különböző ige + belső tárgy párost tartalmaz.

Ezen korpusz alapos elemzése két dologra derít fényt. Egyrészt a nagyon gyakori tranzitív (a face fapte bune ‘jó tetteket vinni végbe’) és tranzitivizáló (a îmbuca îmbucătura ‘falatot falni’) szerkezetek mellett megtalálható az aspektuális belső tárgyas szerkezet is (a călători călătoriia ‘utazni egyet’). Másrészt az ige tövéből képzett belső tárgy elsősorban eredményt fejez ki, ezért azon főnevek, amelyek szinte kizárólag eseményt fejeznek ki (pl. -t/-s szupinum) nem jelenhetnek meg belső tárgyként (l. *a plăti plătitul, az a plăti plata ‘fizetséget fizetni’ szerkezettel ellentétben). Továbbá, azon főnevek, amelyek kétértelmű, esemény-eredmény interpretációval rendelkeznek (pl. -re infinitivusz) megjelenhetnek belső tárgyként, viszont a szerkezetben az eredmény olvasat válik prominenssé (a trimite trimitere ‘küldést küldeni’). Ezen kívül találunk olyan deverbális főneveket, amelyek kimondottan eredmény interpretációval rendelkeznek és amelyeket jól meghatározott szuffixummal képezünk, mint például -ură (a alerga o alergătură ‘szaladni egyet’), -ință (a socoti socotință ‘számításokat végezni’), -ială (a cheltui cheltuiala ‘költekezni’), -iune (a întreba întrebăciuni ‘kérdéseket tenni fel’), -mânt (a jura jurământ ‘esküt tenni’) vagy -ție (a se îmbăta beție ‘nagyon megrészegedni/részegre inni magát’).

A tanulmány adatai:
Farkas Imola-Ágnes
Jârtvuiți jârtva direptății: A Close Look at Cognate Object Constructions in Old Romanian. Revue Roumaine de Linguistique/Romanian Review of Linguistics. LXVII/1: 85-109. 2022.

 

Áldozzatok igaz áldozatokat: belső tárgyas szerkezetek a régi román nyelvben

Belső tárgyas szerkezetek esetében – ahol az igét egy olyan, módosítóval ellátott tárgy követi, amely az ige szemantikai és morfológiai ʻmásolata’, l. áldozzatok igaz áldozatokat (Zsolt 4,6) – nagyon gyakran megfigyelhető diakrón változás. Ez történt, többek között, a románban is: míg a régi román nyelvben (1521–1780) nagyon gyakori a belső tárgyas szerkezet, számuk lényegesen csökken a közép-román korban, míg a mai román nyelvben ezen szerkezetek már csak nagyon ritkán használatosak, és főként olyan, létrehozást vagy elfogyasztást kifejező igékre épülnek, mint például a cânta ‘énekelni’, a construi ‘építeni’, a dansa ‘táncolni’, a desena ‘rajzolni’, a povesti ‘mesélni’, a visa ‘álmodni’, a zidi ‘építeni’, illetve a mânca ‘enni’, a bea ‘inni’.

A kutatásom kiindulópontját azon régi román szövegek képezték, amelyek meghatározó szerepet töltenek be a nyelv eme szakaszában és amelyek az Oxford University Press-nél 2016-ban megjelent The Syntax of Old Romanian című könyvben összegzett kutatás alapját és kiindulópontját is képezik. Szám szerint összesen 109 szövegről van szó, ezek közül 76, stilisztikai szempontból különböző – vallásos és nem vallásos, eredeti és fordításra alapuló – szöveget választottam ki, és így szerkesztettem egy olyan korpuszt, amely több száz különböző ige + belső tárgy párost tartalmaz.

Ezen korpusz alapos elemzése két dologra derít fényt. Egyrészt a nagyon gyakori tranzitív (a face fapte bune ‘jó tetteket vinni végbe’) és tranzitivizáló (a îmbuca îmbucătura ‘falatot falni’) szerkezetek mellett megtalálható az aspektuális belső tárgyas szerkezet is (a călători călătoriia ‘utazni egyet’). Másrészt az ige tövéből képzett belső tárgy elsősorban eredményt fejez ki, ezért azon főnevek, amelyek szinte kizárólag eseményt fejeznek ki (pl. -t/-s szupinum) nem jelenhetnek meg belső tárgyként (l. *a plăti plătitul, az a plăti plata ‘fizetséget fizetni’ szerkezettel ellentétben). Továbbá, azon főnevek, amelyek kétértelmű, esemény-eredmény interpretációval rendelkeznek (pl. -re infinitivusz) megjelenhetnek belső tárgyként, viszont a szerkezetben az eredmény olvasat válik prominenssé (a trimite trimitere ‘küldést küldeni’). Ezen kívül találunk olyan deverbális főneveket, amelyek kimondottan eredmény interpretációval rendelkeznek és amelyeket jól meghatározott szuffixummal képezünk, mint például -ură (a alerga o alergătură ‘szaladni egyet’), -ință (a socoti socotință ‘számításokat végezni’), -ială (a cheltui cheltuiala ‘költekezni’), -iune (a întreba întrebăciuni ‘kérdéseket tenni fel’), -mânt (a jura jurământ ‘esküt tenni’) vagy -ție (a se îmbăta beție ‘nagyon megrészegedni/részegre inni magát’).

A tanulmány adatai:
Farkas Imola-Ágnes
Jârtvuiți jârtva direptății: A Close Look at Cognate Object Constructions in Old Romanian. Revue Roumaine de Linguistique/Romanian Review of Linguistics. LXVII/1: 85-109. 2022.