A KAB hírei

Arany János örökében ”“ külhoni magyar kutatók akadémiai elismerése

Arany János örökében ”“ külhoni magyar kutatók akadémiai elismerése

A hagyományokhoz hűen idén is Arany János-díjjal és Arany János-éremmel ismerte el a Magyar Tudományos Akadémia a határon túli kutatók értékteremtő tudományos munkáját. Weszely Tibor matematikus az MTA 184. közgyűlésének nyilvános ünnepi ülésén vehette át az Arany János-életműdíjat, öt külhoni tudósnak pedig a Külső Tagok Fórumán adta át a kitüntetéseket Pálinkás József, az MTA elnöke. 

 

"Az Arany János-díj és -érem azok elismerésére szolgál, akik fenntartják a magyar tudományosságot szülőföldjükön" – méltatta a külhoni magyar kutatók teljesítményét köszöntőjében Pálinkás József. Az MTA elnöke kiemelte: A Magyar Tudományos Akadémia már régóta a magyar tudományosság állampolgárainak tekinti mindazokat, akik tudományukat magyar nyelven művelik, vagy magyar tárgyú kutatásokat végeznek. Ennek jegyében született meg az a program, amellyel az MTA a köztestületi és az akadémiai tagságot kiterjesztette az államhatárokon túl élő magyar kutatókra. Az elmúlt évben a külső köztestület 98 külhoni magyar tudóssal bővült, számuk jelenleg eléri az 1700-at.

     „A külhoni magyar kutatók jelentős tudományos erőt képviselnek, a magyar tudomány integráns, szerves részei – hangsúlyozta az MTA elnöke, aki kitért arra is, hogy az Akadémia megújult, egységes pályázati rendszere egyaránt támogatja a Magyarországon és a határainkon túl, szülőföldjükön kutató magyar tudósokat. – Olyan műhelyekről van szó, amelyek nélkül a magyar tudomány, a magyar tudományosság sokkal szegényebb lenne. Az ott dolgozó kutatók munkája hozzájárul a magyar tudomány nemzetközi elismeréséhez."

 

     2013-ban Arany János-életműdíjban Weszely Tibor, a matematikai tudomány doktora, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem nyugalmazott egyetemi tanára részesült a magyar matematikatörténet kutatásában, különösképpen a Bolyai-kutatásban elért forrásértékű eredményeiért, geometriai kutatásaiért és több mint félévszázados kiemelkedően eredményes oktatói tevékenységéért.

       Arany János Kiemelkedő Tudományos Teljesítmény díjjal tüntették ki Tánczos Vilmos néprajzkutatót, az Erdélyi Múzeum-Egyesület tagját, a Magyar Néprajzi Társaság külföldi levelező tagját, az MTA Kolozsvári Területi Bizottsága Néprajzi Szakbizottságának elnökét, több magyarországi egyetem vendégprofesszorát. A tudós, akinek szűkebb kutatási területe az archaikus népi imádságok, a moldvai csángók népi vallásossága, a moldvai magyarok kultúrájának és nyelvének leghitelesebb kutatója, hírvivője: kellően közeli ahhoz, hogy megértse és megértesse másokkal, amivel foglalkozik, és kellően távoli is egyben, hogy megőrizze tisztánlátását.

     Arany János Kiemelkedő Tudományos Teljesítmény díjban részesült L. Juhász Ilona, a magyar néprajzkutatás nemzetközi mércével mérve is jelentős szlovákiai képviselője, a Fórum Kisebbségkutató Intézet komáromi Etnológiai Központjának tudományos kutatója, a Magyar Néprajzi Táraság külföldi levelező tagja, az MTA köztestületének tagja. L. Juhász Ilona kutatói habitusára a holisztikus szemlélet jellemző. A néprajz hagyományosnak mondható módszereinek alkalmazása mellett  szokatlan alapossággal és mélységben hasznosítja a korabeli sajtó szolgáltatta adatokat éppúgy, mint a mai médiákból nyerhető információkat.

     Arany János Fiatal Kutatói Díjjal ismerték el Dudás Attilát, az újvidéki Egyetem Jogtudományi Kara Polgári Jogi Tanszékének adjunktusát, a Vajdasági Magyar Tudományos Társaság elnökségi tagját, titkárát, az MTA külső köztestületének tagját. A fiatal kutató szűkebb szakterülete a kötelmi jog, az általános kodifikációtörténet, eddig 49 tanulmányt, cikket, szakfordítást, polémiát, illetve tudománynépszerűsítő munkát jelentetett meg szerbiai és magyarországi tudományos és szakmai folyóiratokban, heti- és napilapokban. A vajdasági fiatal magyar értelmiség jeles képviselője mind szakmai, mind közéleti munkájával segíti a régió magyar tudományosságát.

     Arany János-érmet vehetett át Tóth János matematikus, a komáromi Selye János Egyetem rektora. Fő kutatási területe a valós függvényelmélet, az analitikus számelmélet és a sorozatok eloszlása, eredményeit hetven, angol nyelvű dolgozatban publikálta, amelyeknek több mint a fele rangos impaktfaktorú folyóiratban jelent meg. A kutató fáradhatatlanul dolgozik a felvidéki magyar reálértelmiség új generációjának kinevelésén, a Selye Egyetem minőségi és kínálati fejlesztésén, a szlovákiai magyar felsőoktatás integrációján, valamint szakmai munkásságával a kelet-közép-európai tudósok egyre eredményesebb szakmai együttműködésén, egyaránt szolgálva a régió és az egyetemes tudományosság érdekeit.

     Arany János-éremmel tüntették ki Záborszky Lászlót, a Rutgers Egyetem Idegtudományi Intézetének laborvezető egyetemi tanárát, az MTA külső tagját, akinek felfedezései nyomán számos, egymással összefüggő, rejtett agyi működés megismerése vált lehetővé, kezdve a szelektív figyelemtől, a kábítószerfüggés kivédésén keresztül egészen az Alzheimer- és a Parkinson-kór megelőzéséig. Munkássága agykutatóként és a Nyugati Magyar Tudományos Társaság megalapítójaként egyaránt kiemelkedő. Szakmai és közéleti eredményei segítik a magyar tudományos világ integrációját, gyarapítják a magyar és nemzetközi tudományosságot.

 

Forrás: www.mta.hu

Arany János örökében ”“ külhoni magyar kutatók akadémiai elismerése

A hagyományokhoz hűen idén is Arany János-díjjal és Arany János-éremmel ismerte el a Magyar Tudományos Akadémia a határon túli kutatók értékteremtő tudományos munkáját. Weszely Tibor matematikus az MTA 184. közgyűlésének nyilvános ünnepi ülésén vehette át az Arany János-életműdíjat, öt külhoni tudósnak pedig a Külső Tagok Fórumán adta át a kitüntetéseket Pálinkás József, az MTA elnöke. 

 

"Az Arany János-díj és -érem azok elismerésére szolgál, akik fenntartják a magyar tudományosságot szülőföldjükön" – méltatta a külhoni magyar kutatók teljesítményét köszöntőjében Pálinkás József. Az MTA elnöke kiemelte: A Magyar Tudományos Akadémia már régóta a magyar tudományosság állampolgárainak tekinti mindazokat, akik tudományukat magyar nyelven művelik, vagy magyar tárgyú kutatásokat végeznek. Ennek jegyében született meg az a program, amellyel az MTA a köztestületi és az akadémiai tagságot kiterjesztette az államhatárokon túl élő magyar kutatókra. Az elmúlt évben a külső köztestület 98 külhoni magyar tudóssal bővült, számuk jelenleg eléri az 1700-at.

     „A külhoni magyar kutatók jelentős tudományos erőt képviselnek, a magyar tudomány integráns, szerves részei – hangsúlyozta az MTA elnöke, aki kitért arra is, hogy az Akadémia megújult, egységes pályázati rendszere egyaránt támogatja a Magyarországon és a határainkon túl, szülőföldjükön kutató magyar tudósokat. – Olyan műhelyekről van szó, amelyek nélkül a magyar tudomány, a magyar tudományosság sokkal szegényebb lenne. Az ott dolgozó kutatók munkája hozzájárul a magyar tudomány nemzetközi elismeréséhez."

 

     2013-ban Arany János-életműdíjban Weszely Tibor, a matematikai tudomány doktora, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem nyugalmazott egyetemi tanára részesült a magyar matematikatörténet kutatásában, különösképpen a Bolyai-kutatásban elért forrásértékű eredményeiért, geometriai kutatásaiért és több mint félévszázados kiemelkedően eredményes oktatói tevékenységéért.

       Arany János Kiemelkedő Tudományos Teljesítmény díjjal tüntették ki Tánczos Vilmos néprajzkutatót, az Erdélyi Múzeum-Egyesület tagját, a Magyar Néprajzi Társaság külföldi levelező tagját, az MTA Kolozsvári Területi Bizottsága Néprajzi Szakbizottságának elnökét, több magyarországi egyetem vendégprofesszorát. A tudós, akinek szűkebb kutatási területe az archaikus népi imádságok, a moldvai csángók népi vallásossága, a moldvai magyarok kultúrájának és nyelvének leghitelesebb kutatója, hírvivője: kellően közeli ahhoz, hogy megértse és megértesse másokkal, amivel foglalkozik, és kellően távoli is egyben, hogy megőrizze tisztánlátását.

     Arany János Kiemelkedő Tudományos Teljesítmény díjban részesült L. Juhász Ilona, a magyar néprajzkutatás nemzetközi mércével mérve is jelentős szlovákiai képviselője, a Fórum Kisebbségkutató Intézet komáromi Etnológiai Központjának tudományos kutatója, a Magyar Néprajzi Táraság külföldi levelező tagja, az MTA köztestületének tagja. L. Juhász Ilona kutatói habitusára a holisztikus szemlélet jellemző. A néprajz hagyományosnak mondható módszereinek alkalmazása mellett  szokatlan alapossággal és mélységben hasznosítja a korabeli sajtó szolgáltatta adatokat éppúgy, mint a mai médiákból nyerhető információkat.

     Arany János Fiatal Kutatói Díjjal ismerték el Dudás Attilát, az újvidéki Egyetem Jogtudományi Kara Polgári Jogi Tanszékének adjunktusát, a Vajdasági Magyar Tudományos Társaság elnökségi tagját, titkárát, az MTA külső köztestületének tagját. A fiatal kutató szűkebb szakterülete a kötelmi jog, az általános kodifikációtörténet, eddig 49 tanulmányt, cikket, szakfordítást, polémiát, illetve tudománynépszerűsítő munkát jelentetett meg szerbiai és magyarországi tudományos és szakmai folyóiratokban, heti- és napilapokban. A vajdasági fiatal magyar értelmiség jeles képviselője mind szakmai, mind közéleti munkájával segíti a régió magyar tudományosságát.

     Arany János-érmet vehetett át Tóth János matematikus, a komáromi Selye János Egyetem rektora. Fő kutatási területe a valós függvényelmélet, az analitikus számelmélet és a sorozatok eloszlása, eredményeit hetven, angol nyelvű dolgozatban publikálta, amelyeknek több mint a fele rangos impaktfaktorú folyóiratban jelent meg. A kutató fáradhatatlanul dolgozik a felvidéki magyar reálértelmiség új generációjának kinevelésén, a Selye Egyetem minőségi és kínálati fejlesztésén, a szlovákiai magyar felsőoktatás integrációján, valamint szakmai munkásságával a kelet-közép-európai tudósok egyre eredményesebb szakmai együttműködésén, egyaránt szolgálva a régió és az egyetemes tudományosság érdekeit.

     Arany János-éremmel tüntették ki Záborszky Lászlót, a Rutgers Egyetem Idegtudományi Intézetének laborvezető egyetemi tanárát, az MTA külső tagját, akinek felfedezései nyomán számos, egymással összefüggő, rejtett agyi működés megismerése vált lehetővé, kezdve a szelektív figyelemtől, a kábítószerfüggés kivédésén keresztül egészen az Alzheimer- és a Parkinson-kór megelőzéséig. Munkássága agykutatóként és a Nyugati Magyar Tudományos Társaság megalapítójaként egyaránt kiemelkedő. Szakmai és közéleti eredményei segítik a magyar tudományos világ integrációját, gyarapítják a magyar és nemzetközi tudományosságot.

 

Forrás: www.mta.hu