Az erdélyi tudomány hírei
- Bizonyos számelméleti függvényekre vonatkozó egyenlőtlenségekről
- Erdély(iek) az Akadémia kétszáz évében
- Új megközelítés a városi hőszigetek hotspotjainak azonosításához és elemzéséhez
- A metamorfózis tükrözéseiben
- Egy új általánosított Simson azonosság irányában
- Otthonosság, hagyomány és identitás a nyelvjárásokban
- Tudományismertetés 2024
- Tájkép blog 2014 - 2019. LE:NOTRE hírek
- A kettős elem víz és a befogadás az építészeti programokba a 20. század első felében
- Építészeti örökség és archetipikus tájképi megközelítések a környezeti veszélyekkel szemben
- Az utcaprofil kialakításának adaptálása természetalapú megoldások alkalmazásával az új városrészekben és az épületek utólagos átalakításában
- Molekulák ionizációja elektronokkal és pozitronokkal
- A madarak oxidatív állapotának kapcsolata a repülés energetikájához kapcsolódó tulajdonságokkal
- Aranyosszéki katonatörténetek: Néprajzi, antropológiai elemzés
- Univerzális exponenciális skálázódás az axonhossz-eloszlásokban egy durva felbontási modellen keresztül
- Normalizált q-Bessel függvények csillagszerűségi sugarának aszimptotikus hatványsora
- Az IGF-1 ivarfüggő oxidatív károsodást és mortalitást okoz
- Az agy dinamikájának hátterében a robusztus funkcionális architektúrát meghatározó komplex korrelációs mintázatok hierarchiája áll
- A vallás szerepe az etnokulturális identitások (újra)termelésében - nemzetközi konferencia
- Nyelvész életidők, életpályák Erdélyben címmel jelent meg Péntek János új tanulmánykötete
Aspektuális belső tárgyak a magyarban
Bár a magyar nyelvben egy prototípikus unergatív igét nem követhet egy olyan belső tárgy, amely az ige szemantikai és morfológiai ʻmásolata’ (l.*Mari mosolygott egy nagy/széles mosolyt), az alábbi három osztályba sorolható áltárgyak – bár nem szószerinti (aspektuális) belső tárgyak – az aspektuális belső tárgy szerepét töltik be a nyelvben (l. Mari mosolygott egyet/egy nagyot/egy széleset):
- a nagyon gyakran használt egyet áltárgy
- egy gyakran használt, de kisebb és zárt áltárgyas osztály (egy jót, egy nagyot, egy hatalmasat és egy óriásit)
- egy ritkábban használt, de nagyobb és nyitott áltárgyas osztály (egy széleset, egy szelídet, egy hangosat, egy kecseset, egy vidámat, egy szomorúat, egy gyorsat, egy hirtelent, egy öregeset, egy boldogat, egy hosszút, egy bájosat, egy hangulatosat, egy kellemeset, stb.)
A fenti hármas felosztást az áltárgyak eltérő mondattani viselkedésére építem, olyan tesztek figyelembe vételével, mint (i) szenvedő szerkezet, (ii) erős determináns, (iii) thematikus szerep és szemantikai értelmezés, (iv) névmással való helyettesítés, (v) az áltárgy határozatlan volta, (vi) megszorító értelmű vonatkozó mellékmondat, (vii) mit-típusú kérdés, (viii) az áltárgy aspektuális kontribúciója, (ix) kontrasztív topik, (x) fókusz és (xi) adverbiális értelmezés (a különbségekre az utóbbi három teszt derít fényt).
Bár az eddigi szakirodalom már szentelt némi figyelmet az áltárgyak első két csoportjának, a tanulmány újdonsága abban rejlik, hogy a (c) osztály áltárgyainak feltárásával és elemzésével megmutatja, hogy a magyar aspektuális áltárgyak osztálya sokkal gazdagabb, mint amit az eddigi szakirodalom bemutatott. Ugyanakkor, ezen áltárgyak aspektuális belső tárgy szempontjából való megközelítésük mindezidáig elkerülte a nyelvészek figyelmét. A tanulmány megjelenését és nyilt hozzáférését a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) támogatta.
A tudományismertetőt küldte: Farkas Imola-Ágnes
Babeș-Bolyai Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar, Angol Nyelv és Irodalom Tanszék
A tanulmány internetes elérhetősége: https://www.degruyter.com/
Bár a magyar nyelvben egy prototípikus unergatív igét nem követhet egy olyan belső tárgy, amely az ige szemantikai és morfológiai ʻmásolata’ (l.*Mari mosolygott egy nagy/széles mosolyt), az alábbi három osztályba sorolható áltárgyak – bár nem szószerinti (aspektuális) belső tárgyak – az aspektuális belső tárgy szerepét töltik be a nyelvben (l. Mari mosolygott egyet/egy nagyot/egy széleset):
- a nagyon gyakran használt egyet áltárgy
- egy gyakran használt, de kisebb és zárt áltárgyas osztály (egy jót, egy nagyot, egy hatalmasat és egy óriásit)
- egy ritkábban használt, de nagyobb és nyitott áltárgyas osztály (egy széleset, egy szelídet, egy hangosat, egy kecseset, egy vidámat, egy szomorúat, egy gyorsat, egy hirtelent, egy öregeset, egy boldogat, egy hosszút, egy bájosat, egy hangulatosat, egy kellemeset, stb.)
A fenti hármas felosztást az áltárgyak eltérő mondattani viselkedésére építem, olyan tesztek figyelembe vételével, mint (i) szenvedő szerkezet, (ii) erős determináns, (iii) thematikus szerep és szemantikai értelmezés, (iv) névmással való helyettesítés, (v) az áltárgy határozatlan volta, (vi) megszorító értelmű vonatkozó mellékmondat, (vii) mit-típusú kérdés, (viii) az áltárgy aspektuális kontribúciója, (ix) kontrasztív topik, (x) fókusz és (xi) adverbiális értelmezés (a különbségekre az utóbbi három teszt derít fényt).
Bár az eddigi szakirodalom már szentelt némi figyelmet az áltárgyak első két csoportjának, a tanulmány újdonsága abban rejlik, hogy a (c) osztály áltárgyainak feltárásával és elemzésével megmutatja, hogy a magyar aspektuális áltárgyak osztálya sokkal gazdagabb, mint amit az eddigi szakirodalom bemutatott. Ugyanakkor, ezen áltárgyak aspektuális belső tárgy szempontjából való megközelítésük mindezidáig elkerülte a nyelvészek figyelmét. A tanulmány megjelenését és nyilt hozzáférését a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) támogatta.
A tudományismertetőt küldte: Farkas Imola-Ágnes
Babeș-Bolyai Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar, Angol Nyelv és Irodalom Tanszék
A tanulmány internetes elérhetősége: https://www.degruyter.com/