Az erdélyi tudomány hírei
- Kompetencia- és tudástranszfer az oktatásban. A XI. Tudományos ülésszak előadásai
- Elektronika - Laboratóriumi praktikum 1,2.
- A pi(x)-re vonatkozó egyenlőtlenségekről
- Centrifugális szálképzés segítségével sikerült előállítani lapatinib-tartalmú amorf diszperziót
- Fenilalanin ammónia-liázok: fehérjemérnökség és természetes diverzitás ötvözése
- Naplójegyzetek a pandémia idején
- Nem természetes L-fenilalanin-származékok előállítása
- A kontextuális megközelítés elméletének kibillentése
- A médiafogyasztás és a nyelvismeret összefüggései a kisebbségi magyaroknál
- Hannah Arendt az ágostoni szeretet-fogalomról
- Publikálási lehetőség
- Platina-gallium nanoötvözetek szintézise
- A kereskedelmi fotokatalizátor viselkedésváltoztató hatása
- Pályázati felhívás
- Az állami felsőoktatási intézmények teljesítményjelentéseit befolyásoló tényezők
- A trigonometrikus és hiperbolikus függvények logaritmusáról
- Az MTA romániai testületi és köztestületi tagjainak jelentős publikációi
- Mezőgazdasággal és a vízkészletekkel kapcsolatos szélsőséges csapadékmennyiségek elemzése
- A Kolozsvári Tudományegyetem Rektorai (1872-1919)
- Vandiver aritmetikai függvényéről II.
Aspektuális belső tárgyak a magyarban
Bár a magyar nyelvben egy prototípikus unergatív igét nem követhet egy olyan belső tárgy, amely az ige szemantikai és morfológiai ʻmásolata’ (l.*Mari mosolygott egy nagy/széles mosolyt), az alábbi három osztályba sorolható áltárgyak – bár nem szószerinti (aspektuális) belső tárgyak – az aspektuális belső tárgy szerepét töltik be a nyelvben (l. Mari mosolygott egyet/egy nagyot/egy széleset):
- a nagyon gyakran használt egyet áltárgy
- egy gyakran használt, de kisebb és zárt áltárgyas osztály (egy jót, egy nagyot, egy hatalmasat és egy óriásit)
- egy ritkábban használt, de nagyobb és nyitott áltárgyas osztály (egy széleset, egy szelídet, egy hangosat, egy kecseset, egy vidámat, egy szomorúat, egy gyorsat, egy hirtelent, egy öregeset, egy boldogat, egy hosszút, egy bájosat, egy hangulatosat, egy kellemeset, stb.)
A fenti hármas felosztást az áltárgyak eltérő mondattani viselkedésére építem, olyan tesztek figyelembe vételével, mint (i) szenvedő szerkezet, (ii) erős determináns, (iii) thematikus szerep és szemantikai értelmezés, (iv) névmással való helyettesítés, (v) az áltárgy határozatlan volta, (vi) megszorító értelmű vonatkozó mellékmondat, (vii) mit-típusú kérdés, (viii) az áltárgy aspektuális kontribúciója, (ix) kontrasztív topik, (x) fókusz és (xi) adverbiális értelmezés (a különbségekre az utóbbi három teszt derít fényt).
Bár az eddigi szakirodalom már szentelt némi figyelmet az áltárgyak első két csoportjának, a tanulmány újdonsága abban rejlik, hogy a (c) osztály áltárgyainak feltárásával és elemzésével megmutatja, hogy a magyar aspektuális áltárgyak osztálya sokkal gazdagabb, mint amit az eddigi szakirodalom bemutatott. Ugyanakkor, ezen áltárgyak aspektuális belső tárgy szempontjából való megközelítésük mindezidáig elkerülte a nyelvészek figyelmét. A tanulmány megjelenését és nyilt hozzáférését a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) támogatta.
A tudományismertetőt küldte: Farkas Imola-Ágnes
Babeș-Bolyai Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar, Angol Nyelv és Irodalom Tanszék
A tanulmány internetes elérhetősége: https://www.degruyter.com/
Bár a magyar nyelvben egy prototípikus unergatív igét nem követhet egy olyan belső tárgy, amely az ige szemantikai és morfológiai ʻmásolata’ (l.*Mari mosolygott egy nagy/széles mosolyt), az alábbi három osztályba sorolható áltárgyak – bár nem szószerinti (aspektuális) belső tárgyak – az aspektuális belső tárgy szerepét töltik be a nyelvben (l. Mari mosolygott egyet/egy nagyot/egy széleset):
- a nagyon gyakran használt egyet áltárgy
- egy gyakran használt, de kisebb és zárt áltárgyas osztály (egy jót, egy nagyot, egy hatalmasat és egy óriásit)
- egy ritkábban használt, de nagyobb és nyitott áltárgyas osztály (egy széleset, egy szelídet, egy hangosat, egy kecseset, egy vidámat, egy szomorúat, egy gyorsat, egy hirtelent, egy öregeset, egy boldogat, egy hosszút, egy bájosat, egy hangulatosat, egy kellemeset, stb.)
A fenti hármas felosztást az áltárgyak eltérő mondattani viselkedésére építem, olyan tesztek figyelembe vételével, mint (i) szenvedő szerkezet, (ii) erős determináns, (iii) thematikus szerep és szemantikai értelmezés, (iv) névmással való helyettesítés, (v) az áltárgy határozatlan volta, (vi) megszorító értelmű vonatkozó mellékmondat, (vii) mit-típusú kérdés, (viii) az áltárgy aspektuális kontribúciója, (ix) kontrasztív topik, (x) fókusz és (xi) adverbiális értelmezés (a különbségekre az utóbbi három teszt derít fényt).
Bár az eddigi szakirodalom már szentelt némi figyelmet az áltárgyak első két csoportjának, a tanulmány újdonsága abban rejlik, hogy a (c) osztály áltárgyainak feltárásával és elemzésével megmutatja, hogy a magyar aspektuális áltárgyak osztálya sokkal gazdagabb, mint amit az eddigi szakirodalom bemutatott. Ugyanakkor, ezen áltárgyak aspektuális belső tárgy szempontjából való megközelítésük mindezidáig elkerülte a nyelvészek figyelmét. A tanulmány megjelenését és nyilt hozzáférését a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) támogatta.
A tudományismertetőt küldte: Farkas Imola-Ágnes
Babeș-Bolyai Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar, Angol Nyelv és Irodalom Tanszék
A tanulmány internetes elérhetősége: https://www.degruyter.com/