Az erdélyi tudomány hírei
- A BBTE és a TINS kutatói forradalmi módszert dolgoztak ki az agy aktivitásának tanulmányozására
- Egylépcsős technika klórzoxazon-tartalmú amorf szilárd diszperzió előállítására centrifugális szálképző eljárással
- Pályázati lehetőségek a Domusnál
- A Loktanella atrilutea-ból származó fenilalanin ammónia-liáz biokatalitikus felhasználási lehetőségei
- Az Ureibacillus thermosphaericus-ból származó rekombináns D-aminosav dehidrogenáz immobilizálása
- Kutatásszemléleti, -módszertani és -történeti összefüggések a magyar néprajztudományban - konferenciafelhívás
- A tollakból mért δ34S izotóp földrajzi eloszlása Európában
- Néhány, egy szám osztóira vonatkozó aritmetikai szorzatról
- Pályázati felhívás az Akadémiai Ifjúsági Díj elnyerésére
- Pályázati felhívás: Kárpát-medencei Tehetségkutató Alapítvány
- Közösségi struktúrák detektálása Voronoj-particionálás segítségével súlyozott és irányított hálózatokban
- Az énekesmadarak elkerülik a magas vércukorszint emlősökre jellemző káros élettani következményeit
- Negyedik ipari fejlődés vagy forradalom? A digitális technológiák összefonódása a hagyományos termelési technológiákkal és hatásuk a teljesítményre
- Anyanyelvoktatás: A pedagógusjelöltek köznevelési feladatokra való felkészülése
- Középső miocén (késő bádeni) aprógerincesek Hidasról
- Két júliusi középhőmérséklet-rekonstrukció a Déli-Kárpátokban az elmúlt 2000 éves időszakra árvaszúnyogok alapján
- Ökológiai niche* szélesség és átfedés Romániai galagonyafajok és ezek természetes hibrid eredetű kijfajai között
- Tengelyszimmetriát mutató mágneses elrendezések tanulmányozása
- Az indiai mustár (Brassica juncea L.) allelopatikus kölcsönhatásai egyéb fűszernövényekkel a csírázás és a csíranövény fejlődése során
- A kortiko-kortikális kapcsolatok előrejelezhetősége az emlősök agyában
Az Aranyos folyó szennyezőanyagainak hatása az algákra és a növényekre
Ezen friss tanulmány szerint a fenntartható életkörülmények biztosításához és az egészséges életmód konkrét megvalósításához alapvető fontosságú a környezetszennyezés növényi szervezetekre gyakorolt hatásainak a megismerése, amelyek a szervesanyag-termelést és az élővilág energiaellátását is biztosítják. A többféle földrajzi régión és számos településen áthaladó folyók vízminőségének több szemszögből történő, transzdiszciplináris vizsgálata pedig elengedhetetlen a környezetszennyezés korlátozására irányuló intézkedések tudományos megalapozásához. Ennek megfelelően, a jelen kutatások fő célkitűzése Erdély egyik legszennyezettebb folyójának: az Aranyosnak a komplex ökotoxikológiai vizsgálata volt. A forrástól a Marosba torkollásig számos mintavételi ponton történt a vízminták gyűjtése, szabályos időközönként, főleg érckitermelési, ipari és háztartási szennyező források fölötti és alatti folyószakaszokon. A vízmintákban, a vízben lebegő mikroszkopikus zöldalgákban és a begyűjtött vízzel öntözött zöldségnövényekben meghatározásra került a klórozott peszticidek, számos aromás szénhidrogén és számos nehézfém koncentrációja, ami fényt derített az egyes növényi szervezetek szennyező anyagokat bioakkumuláló képességére is. Kimutatást nyert egyes vízszennyező anyagoknak a növények fotoszintetikus fényenergia-hasznosítására, fotoszintetikus pigmenttartalmára, zsírsav- és lipidösszetételére, valamint sejtosztódási dinamikájára gyakorolt jellegzetes hatása, ami a külső környezeti szennyezők és az általuk az élő szervezetekben előidézett életműködési változások közötti összefüggésekre mutat rá.
A tanulmány adatai:
Impact of Aries River Contaminants on Algae and Plants
Szerzők: Adela Halmagyi, Anca Butiuc-Keul, Martin Keul, Cristina Dobrotă, László Fodorpataki, Adela Pintea, Aurel Mocan, Valeria Pop, Ana Coste
Forrás: Toxics 2023, 11(10), 817
Ezen friss tanulmány szerint a fenntartható életkörülmények biztosításához és az egészséges életmód konkrét megvalósításához alapvető fontosságú a környezetszennyezés növényi szervezetekre gyakorolt hatásainak a megismerése, amelyek a szervesanyag-termelést és az élővilág energiaellátását is biztosítják. A többféle földrajzi régión és számos településen áthaladó folyók vízminőségének több szemszögből történő, transzdiszciplináris vizsgálata pedig elengedhetetlen a környezetszennyezés korlátozására irányuló intézkedések tudományos megalapozásához. Ennek megfelelően, a jelen kutatások fő célkitűzése Erdély egyik legszennyezettebb folyójának: az Aranyosnak a komplex ökotoxikológiai vizsgálata volt. A forrástól a Marosba torkollásig számos mintavételi ponton történt a vízminták gyűjtése, szabályos időközönként, főleg érckitermelési, ipari és háztartási szennyező források fölötti és alatti folyószakaszokon. A vízmintákban, a vízben lebegő mikroszkopikus zöldalgákban és a begyűjtött vízzel öntözött zöldségnövényekben meghatározásra került a klórozott peszticidek, számos aromás szénhidrogén és számos nehézfém koncentrációja, ami fényt derített az egyes növényi szervezetek szennyező anyagokat bioakkumuláló képességére is. Kimutatást nyert egyes vízszennyező anyagoknak a növények fotoszintetikus fényenergia-hasznosítására, fotoszintetikus pigmenttartalmára, zsírsav- és lipidösszetételére, valamint sejtosztódási dinamikájára gyakorolt jellegzetes hatása, ami a külső környezeti szennyezők és az általuk az élő szervezetekben előidézett életműködési változások közötti összefüggésekre mutat rá.
A tanulmány adatai:
Impact of Aries River Contaminants on Algae and Plants
Szerzők: Adela Halmagyi, Anca Butiuc-Keul, Martin Keul, Cristina Dobrotă, László Fodorpataki, Adela Pintea, Aurel Mocan, Valeria Pop, Ana Coste
Forrás: Toxics 2023, 11(10), 817