A korszerű növénytermesztésben nem csak a növényi termékek mennyisége, hanem a fogyasztók egészsége szempontjából a belső összetételi minőség is fontos. Bizonyos anyagok, amelyek a növényi táplálékból közvetlenül bejutnak az emberi szervezetbe, itt ugyanolyan kedvező hatást fejtenek ki, mint a növényekben, amelyek meghatározott káros hatások megelőzése vagy ellensúlyozása céljából termelték ezeket. Ilyen hasznos bioaktív metabolitok, például, a karotenoidok, a flavonoidok, a polifenolok, a C-vitamin, az E-vitamin, az U-vitamin, számos telítetlen zsírsav és szerves kénvegyület. Zavaró környezeti tényezők érzékelése során a növényi anyagcsere számos folyamata átprogramozódik, és az energiatartalékok nagyobb része olyan hatóanyagok fokozott bioszintézisére fordítódik, amelyek ellensúlyozzák a károsító hatásokat, növelve a túlélés esélyét és mérsékelve a növekedés és fejlődés lassulását. Ezáltal a növény szervezete edződik, egyre tűrőképesebbé válik a kedvezőtlen hatással szemben. Ezt az életműködési alkalmazkodóképességet segíteni lehet célzott kezelésekkel a növénytermesztés során, így a növények nagyobb mennyiségben állítanak elő olyan védőanyagokat, amelyek táplálkozás útján az emberi szervezetbe jutva itt is kifejtik egészségfenntartó, működési zavarokat megelőző hatásaikat. Az élelmiszernövények hatóanyag-termelésének fokozása céljából az utóbbi években számos környezetkímélő és költséghatékony módszert fejlesztettek ki. Ide tartozik a növények enyhe stresszhatás alá helyezése, mint amilyen a talajvíz nátrium-klorid tartalmának a növelése (sóstressz), az erős fény, a zavaróan alacsony vagy magas hőmérséklet stb. Egy másik korszerű módszer a növényi termékek hasznos hatóanyag-tartalmának növelésére az előedzés, mely során különböző serkentő anyagokkal vagy kedvező hatású mikroorganizmusokkal gyorsítható és fokozható a válaszreakció a zavaró környezeti hatásra, ezúton a növények nagyobb mennyiségű védőanyagot termelnek. Mindezek az eljárások javítani tudják a növényi élelmiszerek egészségfenntartó minőségét.

Előadó: Fodorpataki László, Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, Kertészmérnöki Tanszék

Időpont: 2023. május 4-én 18.00 órától

Zoom: Link

Az előadás a YouTube-on

Esemény: Link 

A KAB Instagram oldala: Instagram link

*

A hét szabad mesterség/művészet (septem artes liberales) tanegységei az antikvitásban gyökereznek, ám a középkorban teljesedtek ki, és nyertek szimbolikus töltetet: a hetes szám egyfajta teljességet, egyetemességet fejezett ki, az ars egyaránt jelentett művészi tehetséget és alapos tudást, magában foglalta tehát mind a kreativitást, mind a szisztematikus gondolkodást. A nyelvhez, nyelvhasználathoz kapcsolódó grammatica, dialectica, rhetorica (összefoglaló néven trivium) tárgyai közvetetten a mai humántudományok előhírnökei, míg az ún. matematikai arsok (arithmetica, geometria, musica, astronomia) a quadrivium diszciplínáiként a mai értelemben vett reáltudományokat foglalják magukban. Ez a rendszer képezte a teológiai, jogi és orvosi fakultások alapját. Előadássorozatunk nevével erre a régiségben gyökerező univerzalitásigényre szeretnénk visszautalni, azt mai tartalmakkal megtölteni.

*