A KAB hírei
- Szabó Csaba elnyerte az MTA Lendület pályázatát
- Pályázati felhívás 2025 II. félévére
- SUMMA Pozsony Ferenc néprajzkutatóval
- Fókuszban a KAB tagok
- A BBTE Hungarológia Doktori Iskola hallgatóinak éves konferenciája
- Szimpózium és workshop az erdélyi magyar színházi archívumok megőrzéséről, rendszerezéséről és kutathatóvá tételéről
- Tudományos minikonferencia
- Fiatal Filmesek Műhelye - A kortárs filmfesztivál
- Bitay Enikő akadémikus köszöntése a KAB székházában
- 23. Erdélyi Médiajelentés Konferencia
- Tánczos Vilmos akadémikus ünnepi előadása és Pozsony Ferenc akadémikus köszöntése a KAB székházában
- Agrármérnöki képzés fennállásának 10 éves ünnepi konferenciája
- Délkörök című irodalmi beszélgetés Urbán Bálinttal és Zelei Dáviddal
- Pasztorálpszichológiai szakkonferencia
- Nagy László elnök úr beszámolója a KAB MTA200 ünnepségsorozat keretében szervezett konferenciájáról
- Az erdélyi magyarság a 20. században. Kisebbségtörténeti konferencia
- VIII. Erdélyi Kertész és Tájépítész Konferencia
- 15. Szociológus Napok. Közszolgáltatásaink. Az állam, az egyház, a civil szféra és a piac szerepe.
- 17th International Conference on Economics and Business, CHALLENGES IN THE CARPATHIAN BASIN, Innovation: Bridging the Gap between Urban Centers and Peripheries
- IV. Resztoratív műhely - Fair eljárás alkalmazása az iskolai zaklatási ügyek kezelésében
Beszámoló az „Agrárképzés minden szinten” témakörben szervezett szakmai kerekasztal-megbeszélésről
A Magyar Tudomány Háza keretében, Csíkszeredában, a Kolozsvári Akadémiai Bizottság Agrártudományi Szakbizottsága és Alkalmazott Társadalomtudományi Szakbizottsága szervezésében került sor 2012. június 15-én „Agrárképzés minden szinten” szakmai kerekasztal megbeszélésre, a Tudomány Háza székhelyén.
Résztvevők száma: 26. A részvétel felkérés alapján történt. Meghívtuk azokat a szakmai és intézményi szereplőket, akiknek a térségi agrárképzésben és agrárjellegű ismeretterjesztésben kiemelkedő szerepet tulajdonítottunk, ismerik az agrárképzés bizonyos részleteit vagy általános rálátásuk van. Részt vettek a megyei agrárintézmények vezetői, jeles képviselői, polgármesterek, tanfelügyelőség, az agrároktatás volt és jelen képviselői, a térség meghatározó agrárvállalkozói, valamint a Sapientia EMTE oktatói.
A Székelyföld megmaradásának, felemelkedésének egyik alappillére a vidékfejlesztés, a fenntartható fejlődés. Ebben kiemelt szerepe van a térség adottságait hasznosítani tudó agrár tevékenységnek. A térségi adottságok a gazdasági helyzet, valamint az Európai Unió által megfogalmazott elvek egyaránt arra utalnak, hogy a tudásalapú agrárium kialakítása egyidőben kényszer és kitörési lehetőség. Ebben a folyamatban kulcsfontosságú szerepe van a szakmai tudásnak, képzésnek, ismeretterjesztésnek.
A székelyföldi agrároktatás problémakörét próbálták regionális léptékű kérdésként megfogalmazni és megvitatni e tárgykörben felkért, kompetens szakmai szereplőkkel.
Vitaindítóként röviden bemutatásra került az agrárium helyzete a Székelyföldön és Romániában, az agrárképzés jelene és kitörési lehetőségei a Székelyföldön, a mezőgazdasági ismeretek oktatása az általános iskolákban, agrárjellegű felnőttképzés, agrár szakiskolai oktatás, agrár felsőoktatás, szakmai továbbképzések, mesteriskolák, doktori iskolák jelentősége, az írott, az elektronikus sajtó szerepe a mindenszintű agrárképzésben.
Ezután tájékoztató hangzott el a „Képzési formák ismeret-terjesztési tevékenységek szerepe a székelyföldi agrár-innovációban” című felmérés eredményeiről.
A bemutatókat szakmai megbeszélés, vita követte. Mind a 14 hozzászóló értékelte az agrároktatással kapcsolatos kezdeményezést, elemezte a pillanatnyi helyzetet, a különböző pontokban elkezdett, kevésbé összehangolt ezirányú tevékenységet, értékes javaslatok hangzottak el az agrárképzés minden területével kapcsolatban.
Résztvevők száma: 26. A részvétel felkérés alapján történt. Meghívtuk azokat a szakmai és intézményi szereplőket, akiknek a térségi agrárképzésben és agrárjellegű ismeretterjesztésben kiemelkedő szerepet tulajdonítottunk, ismerik az agrárképzés bizonyos részleteit vagy általános rálátásuk van. Részt vettek a megyei agrárintézmények vezetői, jeles képviselői, polgármesterek, tanfelügyelőség, az agrároktatás volt és jelen képviselői, a térség meghatározó agrárvállalkozói, valamint a Sapientia EMTE oktatói.
A Székelyföld megmaradásának, felemelkedésének egyik alappillére a vidékfejlesztés, a fenntartható fejlődés. Ebben kiemelt szerepe van a térség adottságait hasznosítani tudó agrár tevékenységnek. A térségi adottságok a gazdasági helyzet, valamint az Európai Unió által megfogalmazott elvek egyaránt arra utalnak, hogy a tudásalapú agrárium kialakítása egyidőben kényszer és kitörési lehetőség. Ebben a folyamatban kulcsfontosságú szerepe van a szakmai tudásnak, képzésnek, ismeretterjesztésnek.
A székelyföldi agrároktatás problémakörét próbálták regionális léptékű kérdésként megfogalmazni és megvitatni e tárgykörben felkért, kompetens szakmai szereplőkkel.
Vitaindítóként röviden bemutatásra került az agrárium helyzete a Székelyföldön és Romániában, az agrárképzés jelene és kitörési lehetőségei a Székelyföldön, a mezőgazdasági ismeretek oktatása az általános iskolákban, agrárjellegű felnőttképzés, agrár szakiskolai oktatás, agrár felsőoktatás, szakmai továbbképzések, mesteriskolák, doktori iskolák jelentősége, az írott, az elektronikus sajtó szerepe a mindenszintű agrárképzésben.
Ezután tájékoztató hangzott el a „Képzési formák ismeret-terjesztési tevékenységek szerepe a székelyföldi agrár-innovációban” című felmérés eredményeiről.
A bemutatókat szakmai megbeszélés, vita követte. Mind a 14 hozzászóló értékelte az agrároktatással kapcsolatos kezdeményezést, elemezte a pillanatnyi helyzetet, a különböző pontokban elkezdett, kevésbé összehangolt ezirányú tevékenységet, értékes javaslatok hangzottak el az agrárképzés minden területével kapcsolatban.
A Magyar Tudomány Háza keretében, Csíkszeredában, a Kolozsvári Akadémiai Bizottság Agrártudományi Szakbizottsága és Alkalmazott Társadalomtudományi Szakbizottsága szervezésében került sor 2012. június 15-én „Agrárképzés minden szinten” szakmai kerekasztal megbeszélésre, a Tudomány Háza székhelyén.
Résztvevők száma: 26. A részvétel felkérés alapján történt. Meghívtuk azokat a szakmai és intézményi szereplőket, akiknek a térségi agrárképzésben és agrárjellegű ismeretterjesztésben kiemelkedő szerepet tulajdonítottunk, ismerik az agrárképzés bizonyos részleteit vagy általános rálátásuk van. Részt vettek a megyei agrárintézmények vezetői, jeles képviselői, polgármesterek, tanfelügyelőség, az agrároktatás volt és jelen képviselői, a térség meghatározó agrárvállalkozói, valamint a Sapientia EMTE oktatói.
A Székelyföld megmaradásának, felemelkedésének egyik alappillére a vidékfejlesztés, a fenntartható fejlődés. Ebben kiemelt szerepe van a térség adottságait hasznosítani tudó agrár tevékenységnek. A térségi adottságok a gazdasági helyzet, valamint az Európai Unió által megfogalmazott elvek egyaránt arra utalnak, hogy a tudásalapú agrárium kialakítása egyidőben kényszer és kitörési lehetőség. Ebben a folyamatban kulcsfontosságú szerepe van a szakmai tudásnak, képzésnek, ismeretterjesztésnek.
A székelyföldi agrároktatás problémakörét próbálták regionális léptékű kérdésként megfogalmazni és megvitatni e tárgykörben felkért, kompetens szakmai szereplőkkel.
Vitaindítóként röviden bemutatásra került az agrárium helyzete a Székelyföldön és Romániában, az agrárképzés jelene és kitörési lehetőségei a Székelyföldön, a mezőgazdasági ismeretek oktatása az általános iskolákban, agrárjellegű felnőttképzés, agrár szakiskolai oktatás, agrár felsőoktatás, szakmai továbbképzések, mesteriskolák, doktori iskolák jelentősége, az írott, az elektronikus sajtó szerepe a mindenszintű agrárképzésben.
Ezután tájékoztató hangzott el a „Képzési formák ismeret-terjesztési tevékenységek szerepe a székelyföldi agrár-innovációban” című felmérés eredményeiről.
A bemutatókat szakmai megbeszélés, vita követte. Mind a 14 hozzászóló értékelte az agrároktatással kapcsolatos kezdeményezést, elemezte a pillanatnyi helyzetet, a különböző pontokban elkezdett, kevésbé összehangolt ezirányú tevékenységet, értékes javaslatok hangzottak el az agrárképzés minden területével kapcsolatban.
Résztvevők száma: 26. A részvétel felkérés alapján történt. Meghívtuk azokat a szakmai és intézményi szereplőket, akiknek a térségi agrárképzésben és agrárjellegű ismeretterjesztésben kiemelkedő szerepet tulajdonítottunk, ismerik az agrárképzés bizonyos részleteit vagy általános rálátásuk van. Részt vettek a megyei agrárintézmények vezetői, jeles képviselői, polgármesterek, tanfelügyelőség, az agrároktatás volt és jelen képviselői, a térség meghatározó agrárvállalkozói, valamint a Sapientia EMTE oktatói.
A Székelyföld megmaradásának, felemelkedésének egyik alappillére a vidékfejlesztés, a fenntartható fejlődés. Ebben kiemelt szerepe van a térség adottságait hasznosítani tudó agrár tevékenységnek. A térségi adottságok a gazdasági helyzet, valamint az Európai Unió által megfogalmazott elvek egyaránt arra utalnak, hogy a tudásalapú agrárium kialakítása egyidőben kényszer és kitörési lehetőség. Ebben a folyamatban kulcsfontosságú szerepe van a szakmai tudásnak, képzésnek, ismeretterjesztésnek.
A székelyföldi agrároktatás problémakörét próbálták regionális léptékű kérdésként megfogalmazni és megvitatni e tárgykörben felkért, kompetens szakmai szereplőkkel.
Vitaindítóként röviden bemutatásra került az agrárium helyzete a Székelyföldön és Romániában, az agrárképzés jelene és kitörési lehetőségei a Székelyföldön, a mezőgazdasági ismeretek oktatása az általános iskolákban, agrárjellegű felnőttképzés, agrár szakiskolai oktatás, agrár felsőoktatás, szakmai továbbképzések, mesteriskolák, doktori iskolák jelentősége, az írott, az elektronikus sajtó szerepe a mindenszintű agrárképzésben.
Ezután tájékoztató hangzott el a „Képzési formák ismeret-terjesztési tevékenységek szerepe a székelyföldi agrár-innovációban” című felmérés eredményeiről.
A bemutatókat szakmai megbeszélés, vita követte. Mind a 14 hozzászóló értékelte az agrároktatással kapcsolatos kezdeményezést, elemezte a pillanatnyi helyzetet, a különböző pontokban elkezdett, kevésbé összehangolt ezirányú tevékenységet, értékes javaslatok hangzottak el az agrárképzés minden területével kapcsolatban.