Az erdélyi tudomány hírei
- A BBTE és a TINS kutatói forradalmi módszert dolgoztak ki az agy aktivitásának tanulmányozására
- Egylépcsős technika klórzoxazon-tartalmú amorf szilárd diszperzió előállítására centrifugális szálképző eljárással
- Pályázati lehetőségek a Domusnál
- A Loktanella atrilutea-ból származó fenilalanin ammónia-liáz biokatalitikus felhasználási lehetőségei
- Az Ureibacillus thermosphaericus-ból származó rekombináns D-aminosav dehidrogenáz immobilizálása
- Kutatásszemléleti, -módszertani és -történeti összefüggések a magyar néprajztudományban - konferenciafelhívás
- A tollakból mért δ34S izotóp földrajzi eloszlása Európában
- Néhány, egy szám osztóira vonatkozó aritmetikai szorzatról
- Pályázati felhívás az Akadémiai Ifjúsági Díj elnyerésére
- Pályázati felhívás: Kárpát-medencei Tehetségkutató Alapítvány
- Közösségi struktúrák detektálása Voronoj-particionálás segítségével súlyozott és irányított hálózatokban
- Az énekesmadarak elkerülik a magas vércukorszint emlősökre jellemző káros élettani következményeit
- Negyedik ipari fejlődés vagy forradalom? A digitális technológiák összefonódása a hagyományos termelési technológiákkal és hatásuk a teljesítményre
- Anyanyelvoktatás: A pedagógusjelöltek köznevelési feladatokra való felkészülése
- Középső miocén (késő bádeni) aprógerincesek Hidasról
- Két júliusi középhőmérséklet-rekonstrukció a Déli-Kárpátokban az elmúlt 2000 éves időszakra árvaszúnyogok alapján
- Ökológiai niche* szélesség és átfedés Romániai galagonyafajok és ezek természetes hibrid eredetű kijfajai között
- Tengelyszimmetriát mutató mágneses elrendezések tanulmányozása
- Az indiai mustár (Brassica juncea L.) allelopatikus kölcsönhatásai egyéb fűszernövényekkel a csírázás és a csíranövény fejlődése során
- A kortiko-kortikális kapcsolatok előrejelezhetősége az emlősök agyában
Centrifugális szálképzés segítségével sikerült előállítani lapatinib-tartalmú amorf diszperziót
Esemény időpontja:
- 2023-03-02 11:00:00
A Lapatinib (Lap) egy lipofil hatóanyag, melyet az előrehaladott vagy áttétes HER2+ emlőrák esetében alkalmaznak kapecitabinnal vagy letrozollal kombinálva. Továbbá a Lap lipofil tulajdonságának köszönhetően könnyen áthatol a vér-agy gáton, minek köszönhetően egy potenciális megoldás lehet az agyrák kezelésében. A hatóanyag lipofil tulajdonsága azonban magával vonja a gyenge oldhatóságot vizes környezetben, minek következtében a hatóanyag oldódása az emberi szervezetben nehézkes. Az oldhatóság növelésére több megoldás létezik, viszont a polimer szálakba ágyazott hatóanyaghordozó rendszerek nagy figyelmet kapnak a szakirodalomban. Polimer szálak előállítására a leggyakrabban használt módszer az elektrosztatikus szálképzés. Habár az eljárásnak több hátránya is van, mint például az alacsony kihozatal (termelékenység), a magas elektromos tér használat, a használt oldat elektromosan vezető kell legyen, mégis előszeretettel alkalmazzák, mivel viszonylag kis mennyiségű oldatból már szálat lehet létrehozni.
A szálgyártás termelékenységének növelésére az elektrosztatikus szálképzést használva számos megoldás létezik már, viszont az oldat vezetőképessége és a magas elektromos tér alkalmazása továbbra is hátrány marad, nem beszélve a skálázásból következő problémákról. A centrifugális szálképző eljárás nem használ elektromos teret a szálképzéshez és magas termelékenységet biztosít, így egy potenciális skálázási szálképzési technológia. A centrifugális szálképzés során a hatóanyag hatása az oldat elektromos vezetőképességére nem jelent többé problémát, szemben az elektrosztatikus szálképző eljárással.
A kutatás három intézmény együttműködése által valósult meg: az Erdélyi Múzeum-Egyesület, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, illetve a Marosvásárhelyi „George Emil Palade” Orvosi, Gyógyszerészeti, Tudomány- és Technológiai Egyetem. Az MTA Domus csoportos kutatási pályázata révén sikerült előállítani centrifugális szálképzéssel Lap tartalmú szálas hatóanyaghordozó rendszert, szisztematikusan tanulmányozva a centrifugális szálképzési paramétereket a folyamat optimalizálása érdekében. A kioldódási eredményeket összehasonlítottuk az előzőekben publikált elektrosztatikus szálképzéssel előállított rendszerrel, kimutatva, hogy a centrifugális szálképzéssel és elektrosztatikus szálképzéssel előállított rendszer közt a Lap kioldódását tekintve nincs különbség. Az eredmények tükrében a centrifugális szakképzéssel, 12,2 g/h, két nagyságrenddel nagyobb kihozatalt értünk el az elektrosztatikus szálképzéshez képest, 0,11 g/h.
A tanulmány adatai:
Enikő Bitay, Attila Levente Gergely, József Kántor, Zoltán-István Szabó
Evaluation of Lapatinib-Loaded Microfibers Prepared by Centrifugal Spinning.
Polymers 14, no. 24 (2022): 5557.
- ábra. A centrifugális szálképzéssel generált szálas szerkezetek pásztázó elektron mikroszkópos felvételei.
- ábra. Kioldódási diagrammja a tiszta Lap hatóanyag és szálas szerkezetű hatóanyaghordozó rendszernek.
A Lapatinib (Lap) egy lipofil hatóanyag, melyet az előrehaladott vagy áttétes HER2+ emlőrák esetében alkalmaznak kapecitabinnal vagy letrozollal kombinálva. Továbbá a Lap lipofil tulajdonságának köszönhetően könnyen áthatol a vér-agy gáton, minek köszönhetően egy potenciális megoldás lehet az agyrák kezelésében. A hatóanyag lipofil tulajdonsága azonban magával vonja a gyenge oldhatóságot vizes környezetben, minek következtében a hatóanyag oldódása az emberi szervezetben nehézkes. Az oldhatóság növelésére több megoldás létezik, viszont a polimer szálakba ágyazott hatóanyaghordozó rendszerek nagy figyelmet kapnak a szakirodalomban. Polimer szálak előállítására a leggyakrabban használt módszer az elektrosztatikus szálképzés. Habár az eljárásnak több hátránya is van, mint például az alacsony kihozatal (termelékenység), a magas elektromos tér használat, a használt oldat elektromosan vezető kell legyen, mégis előszeretettel alkalmazzák, mivel viszonylag kis mennyiségű oldatból már szálat lehet létrehozni.
A szálgyártás termelékenységének növelésére az elektrosztatikus szálképzést használva számos megoldás létezik már, viszont az oldat vezetőképessége és a magas elektromos tér alkalmazása továbbra is hátrány marad, nem beszélve a skálázásból következő problémákról. A centrifugális szálképző eljárás nem használ elektromos teret a szálképzéshez és magas termelékenységet biztosít, így egy potenciális skálázási szálképzési technológia. A centrifugális szálképzés során a hatóanyag hatása az oldat elektromos vezetőképességére nem jelent többé problémát, szemben az elektrosztatikus szálképző eljárással.
A kutatás három intézmény együttműködése által valósult meg: az Erdélyi Múzeum-Egyesület, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, illetve a Marosvásárhelyi „George Emil Palade” Orvosi, Gyógyszerészeti, Tudomány- és Technológiai Egyetem. Az MTA Domus csoportos kutatási pályázata révén sikerült előállítani centrifugális szálképzéssel Lap tartalmú szálas hatóanyaghordozó rendszert, szisztematikusan tanulmányozva a centrifugális szálképzési paramétereket a folyamat optimalizálása érdekében. A kioldódási eredményeket összehasonlítottuk az előzőekben publikált elektrosztatikus szálképzéssel előállított rendszerrel, kimutatva, hogy a centrifugális szálképzéssel és elektrosztatikus szálképzéssel előállított rendszer közt a Lap kioldódását tekintve nincs különbség. Az eredmények tükrében a centrifugális szakképzéssel, 12,2 g/h, két nagyságrenddel nagyobb kihozatalt értünk el az elektrosztatikus szálképzéshez képest, 0,11 g/h.
A tanulmány adatai:
Enikő Bitay, Attila Levente Gergely, József Kántor, Zoltán-István Szabó
Evaluation of Lapatinib-Loaded Microfibers Prepared by Centrifugal Spinning.
Polymers 14, no. 24 (2022): 5557.
- ábra. A centrifugális szálképzéssel generált szálas szerkezetek pásztázó elektron mikroszkópos felvételei.
- ábra. Kioldódási diagrammja a tiszta Lap hatóanyag és szálas szerkezetű hatóanyaghordozó rendszernek.