Az erdélyi tudomány hírei
- Kompetencia- és tudástranszfer az oktatásban. A XI. Tudományos ülésszak előadásai
- Elektronika - Laboratóriumi praktikum 1,2.
- A pi(x)-re vonatkozó egyenlőtlenségekről
- Centrifugális szálképzés segítségével sikerült előállítani lapatinib-tartalmú amorf diszperziót
- Fenilalanin ammónia-liázok: fehérjemérnökség és természetes diverzitás ötvözése
- Naplójegyzetek a pandémia idején
- Nem természetes L-fenilalanin-származékok előállítása
- A kontextuális megközelítés elméletének kibillentése
- A médiafogyasztás és a nyelvismeret összefüggései a kisebbségi magyaroknál
- Hannah Arendt az ágostoni szeretet-fogalomról
- Publikálási lehetőség
- Platina-gallium nanoötvözetek szintézise
- A kereskedelmi fotokatalizátor viselkedésváltoztató hatása
- Pályázati felhívás
- Az állami felsőoktatási intézmények teljesítményjelentéseit befolyásoló tényezők
- A trigonometrikus és hiperbolikus függvények logaritmusáról
- Az MTA romániai testületi és köztestületi tagjainak jelentős publikációi
- Mezőgazdasággal és a vízkészletekkel kapcsolatos szélsőséges csapadékmennyiségek elemzése
- A Kolozsvári Tudományegyetem Rektorai (1872-1919)
- Vandiver aritmetikai függvényéről II.
Csatolt kémiai reakció-hálózatok szabályozása

A kémiai reakcióhálózat-modellek a kémiai reakciókban résztvevő anyagok koncentrációinak változását, dinamikus viselkedését írják le. A dolgozatban olyan kémiai reakcióhálózatokat vizsgáltunk, amelyek transzporthálózattal vannak egymáshoz csatolva. A transzporthálózatok anyagot szállítanak a reakciók között, ezzel befolyásolva az egyes reakciók dinamikus viselkedését. A tanulmányban kidolgoztuk a csatolt kémiai reakcióhálózatok modelljét. A modellben feltételeztük azt, hogy a környezetből a transzporthálózatba nyersanyag folyhat be, és a transzporthálózatból a környezetbe végtermék folyhat ki. Az így kapott modell segítségével az egymással csatolt reaktorokból álló, komplex vegyipari folyamatok viselkedését írhatjuk le.
Szabályozási eljárást dolgoztunk ki csatolt reakcióhálózatokra. A szabályozás célja, hogy a reakciókban résztvevő összes anyag koncentrációját előírt értékekre állítsuk be. A kidolgozott szabályozás újszerűsége az, hogy nem csak klasszikus visszacsatolást alkalmaz szabályozási cél eléréséhez, hanem ‒ kihasználva a kémiai reakcióhálózatok és transzporthálózatok tulajdonságait ‒ az egyes reaktorokba beömlő anyagok koncentrációit módosítva éri el a megfogalmazott szabályozási követelményeket. Az így kapott szabályozási algoritmust elosztott módon valósíthatjuk meg: az összes reaktorban a beavatkozás csak a reaktor saját állapotától és a szomszédos reaktorok állapotaitól függ. Ez az elosztott szabályozási stratégia megengedi a szabályozott hálózat tetszőleges skálázását, és megfelel a korszerű ipari követelményeknek.
Lőrinc Márton, Gábor Szederkényi, Katalin M. Hangos, Distributed Control of Interconnected Chemical Reaction Networks with Delay, Journal of Process Control, Vol. 71, 2018, pp. 52-62, https://doi.org/10.1016/j.jprocont.2018.09.004. (IF: 3.316)
A tanulmány teljes szövege itt érhető el.

A kémiai reakcióhálózat-modellek a kémiai reakciókban résztvevő anyagok koncentrációinak változását, dinamikus viselkedését írják le. A dolgozatban olyan kémiai reakcióhálózatokat vizsgáltunk, amelyek transzporthálózattal vannak egymáshoz csatolva. A transzporthálózatok anyagot szállítanak a reakciók között, ezzel befolyásolva az egyes reakciók dinamikus viselkedését. A tanulmányban kidolgoztuk a csatolt kémiai reakcióhálózatok modelljét. A modellben feltételeztük azt, hogy a környezetből a transzporthálózatba nyersanyag folyhat be, és a transzporthálózatból a környezetbe végtermék folyhat ki. Az így kapott modell segítségével az egymással csatolt reaktorokból álló, komplex vegyipari folyamatok viselkedését írhatjuk le.
Szabályozási eljárást dolgoztunk ki csatolt reakcióhálózatokra. A szabályozás célja, hogy a reakciókban résztvevő összes anyag koncentrációját előírt értékekre állítsuk be. A kidolgozott szabályozás újszerűsége az, hogy nem csak klasszikus visszacsatolást alkalmaz szabályozási cél eléréséhez, hanem ‒ kihasználva a kémiai reakcióhálózatok és transzporthálózatok tulajdonságait ‒ az egyes reaktorokba beömlő anyagok koncentrációit módosítva éri el a megfogalmazott szabályozási követelményeket. Az így kapott szabályozási algoritmust elosztott módon valósíthatjuk meg: az összes reaktorban a beavatkozás csak a reaktor saját állapotától és a szomszédos reaktorok állapotaitól függ. Ez az elosztott szabályozási stratégia megengedi a szabályozott hálózat tetszőleges skálázását, és megfelel a korszerű ipari követelményeknek.
Lőrinc Márton, Gábor Szederkényi, Katalin M. Hangos, Distributed Control of Interconnected Chemical Reaction Networks with Delay, Journal of Process Control, Vol. 71, 2018, pp. 52-62, https://doi.org/10.1016/j.jprocont.2018.09.004. (IF: 3.316)
A tanulmány teljes szövege itt érhető el.