Az erdélyi tudomány hírei
- Otthonosság, hagyomány és identitás a nyelvjárásokban
- Tudományismertetés 2024
- Tájkép blog 2014 - 2019. LE:NOTRE hírek
- A kettős elem víz és a befogadás az építészeti programokba a 20. század első felében
- Építészeti örökség és archetipikus tájképi megközelítések a környezeti veszélyekkel szemben
- Az utcaprofil kialakításának adaptálása természetalapú megoldások alkalmazásával az új városrészekben és az épületek utólagos átalakításában
- Molekulák ionizációja elektronokkal és pozitronokkal
- A madarak oxidatív állapotának kapcsolata a repülés energetikájához kapcsolódó tulajdonságokkal
- Aranyosszéki katonatörténetek: Néprajzi, antropológiai elemzés
- Univerzális exponenciális skálázódás az axonhossz-eloszlásokban egy durva felbontási modellen keresztül
- Normalizált q-Bessel függvények csillagszerűségi sugarának aszimptotikus hatványsora
- Az IGF-1 ivarfüggő oxidatív károsodást és mortalitást okoz
- Az agy dinamikájának hátterében a robusztus funkcionális architektúrát meghatározó komplex korrelációs mintázatok hierarchiája áll
- A vallás szerepe az etnokulturális identitások (újra)termelésében - nemzetközi konferencia
- Nyelvész életidők, életpályák Erdélyben címmel jelent meg Péntek János új tanulmánykötete
- A BBTE és a TINS kutatói forradalmi módszert dolgoztak ki az agy aktivitásának tanulmányozására
- Egylépcsős technika klórzoxazon-tartalmú amorf szilárd diszperzió előállítására centrifugális szálképző eljárással
- Pályázati lehetőségek a Domusnál
- A Loktanella atrilutea-ból származó fenilalanin ammónia-liáz biokatalitikus felhasználási lehetőségei
- Az Ureibacillus thermosphaericus-ból származó rekombináns D-aminosav dehidrogenáz immobilizálása
Egy apró Eusuchia krokodil-féle a hátszegi késő krétából

A valaha élt egyik legapróbb atoposaurid krokodil-féle majdnem teljesen ép koponyáját gyűjtötték be kolozsvári kutatók a Hátszegi-medence Puj késő kréta (maastrichti) fosszilis lelőhelyéről.
Az Aprosuchus ghirai koponyája közepesen magas, orr-része rövid, kisméretű szemgödör előtti nyílásokkal. A szemhéjcsont nagyméretű, felül átfedi a teljes szemüreget. A másodlagos belső orrnyilások részben osztottak, míg az alsó állkapcson a mandibuláris ablak másodlagosan bezárult. Fogazata heterodont, oldalról lapított levélszerű, alacsony fogkoronájú fogakkal és agyarszerű pseudocaninusokkal, amelyek különféle gerinctelenekkel és apró gerincesekkel való táplálkozásra lehettek alkalmasak. Az Aprosuchus agyarszerű fogai jóval kisebbek, mint a szintén a Hátszegi-medencéből ismeretes Sabresuchus-nak, amely az Aprosuchus legközelebbi rokona. A köztük lévő méretbeli és morfológiai különbség a szigeti feltételek alapján kialakuló szimpatrikus fajképződés egyik következménye lehetett.
A ”Hátszegi-sziget” őskörnyezeti rekonstrukciójának egyik fontos eleme éppen a krokodilfélék sokfélesége: a két fenti atoposaurid faj mellett még előfordult a Doratodon, az Acynodon és a Nopcsa Ferenc által leírt jóval nagyobb termetű Allodaposuchus precedens, amely a táplálékhálózatban a csúcsragadozó szerepét tölthette be. Az Aprosuchus (60 cm testhossz) még a Pujról leírt teju rokonságú Barbatteius gyíknál (80 cm testhossz) is kisebb volt, ami arra utal, hogy ott egy sajátos ökológiai fülkét foglalt el, és megpróbált a nagyobb termetű krokodil-félék ”hatótávolságán” kívül maradni.

A valaha élt egyik legapróbb atoposaurid krokodil-féle majdnem teljesen ép koponyáját gyűjtötték be kolozsvári kutatók a Hátszegi-medence Puj késő kréta (maastrichti) fosszilis lelőhelyéről.
Az Aprosuchus ghirai koponyája közepesen magas, orr-része rövid, kisméretű szemgödör előtti nyílásokkal. A szemhéjcsont nagyméretű, felül átfedi a teljes szemüreget. A másodlagos belső orrnyilások részben osztottak, míg az alsó állkapcson a mandibuláris ablak másodlagosan bezárult. Fogazata heterodont, oldalról lapított levélszerű, alacsony fogkoronájú fogakkal és agyarszerű pseudocaninusokkal, amelyek különféle gerinctelenekkel és apró gerincesekkel való táplálkozásra lehettek alkalmasak. Az Aprosuchus agyarszerű fogai jóval kisebbek, mint a szintén a Hátszegi-medencéből ismeretes Sabresuchus-nak, amely az Aprosuchus legközelebbi rokona. A köztük lévő méretbeli és morfológiai különbség a szigeti feltételek alapján kialakuló szimpatrikus fajképződés egyik következménye lehetett.
A ”Hátszegi-sziget” őskörnyezeti rekonstrukciójának egyik fontos eleme éppen a krokodilfélék sokfélesége: a két fenti atoposaurid faj mellett még előfordult a Doratodon, az Acynodon és a Nopcsa Ferenc által leírt jóval nagyobb termetű Allodaposuchus precedens, amely a táplálékhálózatban a csúcsragadozó szerepét tölthette be. Az Aprosuchus (60 cm testhossz) még a Pujról leírt teju rokonságú Barbatteius gyíknál (80 cm testhossz) is kisebb volt, ami arra utal, hogy ott egy sajátos ökológiai fülkét foglalt el, és megpróbált a nagyobb termetű krokodil-félék ”hatótávolságán” kívül maradni.