Az Elektronika az információt hordozó villamos jelek előállításával, továbbításával, feldolgozásával és felhasználásával foglalkozó műszaki tudományág. Szinte észrevétlenül jutottunk el oda, hogy mindennapjaink szerves részévé vált, annak szinte minden területén alapvető szerepet kap még akkor is, ha ez közvetlenül nem is olyan nyilvánvaló számunkra. Ma már sem a modern háztartási élet, sem a műszaki tudományos élet nem mellőzheti az elektronika vívmányait. A híradástechnika, a távközlés, a multimédiás eszközök, a különböző érzékelők felhasználása, a folyamatvezérlések, a robotika és a mechatronika, illetve a kísérleti fizika mind-mind elképzelhetetlenek elektronika nélkül.

Ezek a megállapítások magyarázzák az egyre növekvő érdeklődést és igényt az elektronika iránt, ezért a szerzők elsőrendű céljává vált, hogy anyanyelvi szakkönyveket adjanak mindazok kezébe, akiknek a tanulmányaik a szakterülethez kötődnek. Ugyanakkor felépítése, tartalma és színvonala tekintetében a mű egy szélesebb felhasználói tábort is megcéloz, és túltekint az egyszerű egyetemi tankönyvek vagy laboratóriumi útmutatók keretein. Egyidejűleg a tapasztalati alapozással, a leírtak megcélozzák az érdeklődést mutató olvasó felkészítését is a későbbi életpályája által felállított követelmények kielégítésére. A szerzők segítséget és egy lehetséges módszersorozatot szeretnének nyújtani a tudományos és ipari kutatásokra jellemző kísérleti mérések elvégzéséhez vagy a pedagógusi pályán bemutatásra kerülő szemléltető kísérletekhez szükséges gyakorlati hozzáállás, munkastílus, technikák és fogások kialakításához.

A hallgatói laboratóriumban végzett gyakorlati tevékenységek legfontosabb célja közvetlen tapasztalati alapot adni az előadásokon, szemináriumokon elhangzott elmélethez és feladat megoldásokhoz. Ez a tapasztalat feltételezi az elméleti alapok mellett az alapvető elektronikai mérési módszerek megismerését, illetve az elektronikai szakeszköztár helyes használatának elsajátítását. Ezért lett a mozaikszerűen összeállított ismereteket tartalmazó első kötet alcíme „Elméleti és kísérleti alapok”. Ez az első rész igyekszik áttekinteni és ismertetni a munkavédelmi rendszabályokat és a laboratóriumi munka sajátosságait, bemutat egy jellegzetes laboratóriumi szakeszköztárt, és betekintést nyújt a passzív, illetve az aktív alkatelemek működésébe. Ugyanakkor ide gyűjtötték össze azokat az információkat, amelyekre a gyakorlati munka során alkalomszerűen szükség lehet: rajzjelek, adatlapok, értéksorok, szín- és betűkódok, forrasztás, felületszerelt alkatelemek, anyagállandók. A szerzők igyekeznek röviden áttekinteni olyan elméleti részeket is, amelyek ismerete hasznosnak bizonyulhat a későbbiek során: a decibel fogalma, hálózatanalízis, négypólusok, Bode diagramok, komplex számok módszere, a digitális elektronika matematikája stb.

A publikáció adatai:

Simon Alpár, Tunyagi Arthúr Róbert
„Elektronika laboratóriumi praktikum 1. Elméleti és kísérleti alapok”
Presa Universitară Clujeană / Kolozsvári Egyetemi Kiadó 2021.

A digitális elektronika kezdetei az 1940-es évek elejére vezethető vissza, amikor a fő cél még katonai jellegű volt (tűzérségi számítások, kódfeltörés, tengeralattjáró). Az első programozható digitális elektronikus gép elektroncsöves rendszerű volt, amely méreteit, jellemzőit és felépítését mai szemmel nézve, mosolyogva könyvelhetjük el a zsebünkben elférő, „sokkal jobb” okostelefonunk „erejét”. Ez az „U” alakú 30 m hosszú, 1 m széles és 3 m magas, 30 tonnás és 140 kW teljesítményfelvétellel működő óriás az elődje minden, akár miniatűr méretekkel rendelkező digitális számítógépnek. Az igazi berobbanást és forradalmat az 1947-ben felfedezett tranzisztorhatás és az elkészített bipoláris tranzisztor jelentette. Itt vette kezdetét a félvezetőalapú elektronika, a fejlődés folyamata és annak vívmányai ma már magukért beszélnek. A digitális elektronika elterjed és rengeteg „civil” feladatot kap az 1960-as években. A félvezetős forradalmat egy digitális forradalom követett az 1980-as években, ennek eredményeképp az elektronika egyre hangsúlyosabban a digitális elektronika irányába tolódik el. Ezt az eltolódást igyekszik ez a munka is követni és megpróbál egy gyakorlati betekintőt nyújtani ebbe világába.

A „Digitális elektronika gyakorlatok” alcímet viselő kötet az „Elektronika laboratóriumi praktikum” munka második kötete, az első rész („Elméleti és kísérleti alapok”) szerves folytatása. A kötet két feladatot igyekszik ellátni egyszerre. Egy olyan laboratóriumi és szemináriumi útmutatóról van szó, ahol már olyan konkrét digitális elektronikai feladatokkal szembesül az olvasó, amelyeket akár analitikusan, akár gyakorlati-kísérleti úton oldhat meg.

A gyűjteményben olyan gyakorlatokkal találkozhatunk, amelyek lefedik a digitális elektronika fontosabb részeit és kihívásait, a kapcsolástechnikától és a logikai matematikai alapoktól, a kapuzott egyszerű logikai áramkörökön át, a sokkal komplexebb kombinációs vagy sorrendi funkcionális hálózatokig. A szerzők reményei szerint a kötetben található gyakorlatok és feladtok eredményes tanuláshoz és szakmai sikerekhez fognak vezetni.

A publikáció adatai:

Simon Alpár, Tunyagi Arthúr Róbert
„Elektronika laboratóriumi praktikum 2. Digitális elektronika gyakorlatok és feladatok”
Presa Universitară Clujeană / Kolozsvári Egyetemi Kiadó 2022