A KAB hírei

Elszigetelt világok? A tudás társadalmi hasznosí­tása volt a téma a Külső Tagok Fórumán

Elszigetelt világok? A tudás társadalmi hasznosí­tása volt a téma a Külső Tagok Fórumán

Milyen eséllyel hasznosul egy külhoni magyar tudós munkája? Mit értünk a tudományos eredmények gyakorlati alkalmazásán? Milyen gondokkal küzdenek az erdélyi társadalomkutatók a magyar és a román államapparátus elvárásaival szembesülve, valamint az Egyesült államokban dolgozó magyar tudósok? Megtartották a Külső Tagok Fórumát az MTA 2015-ös közgyűlésén.

A bevezetőben feltett kérdésekre válaszolt az MTA 186. közgyűlésén megrendezett Külső Tagok Fórumának két határon túli előadója: Salat-Zakariás Levente szociológus, az MTA Kolozsvári Területi Bizottságának elnöke, a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem előadó tanára és Záborszky László neurobiológus, a Rutgers University professzora, az MTA külső tagja.

Salat-Zakariás Levente abból indult ki, hogy társadalomtudományi területen az 1930-as évek óta kérdés, miként lehet hasznosítani a kutatási eredményeket, hiszen e területen ez korántsem olyan magától értetődő, mint az orvostudomány vagy a műszaki tudományok terén. Ezt a szempontot elsőként amerikai társadalomkutatók vetették fel, akik egyfelől meg kívánták őrizni a kutatás semlegességét, másfelől ugyanúgy számítottak különféle kormányzati forrásokra, mint más tudományterületek képviselői.

Salat-Zakariás Levente
Salat-Zakariás Levente


Nathan Caplan amerikai szociológus az 1970-es évek végén vonta le azt a következtetést, hogy mély szakadék tátong a tudósok és az eredményeik felhasználásában illetékes közszereplők, vagyis a politikacsinálók között. A két „közösség” tagjai egymástól elszigetelt világokban élnek. A politikacsinálók nem ismerik a társadalomtudományi kutatások szereplőit és eredményeiket, az utóbbiakat pedig nem foglalkoztatja eredményeik felhasználásának kérdése – idézte Salat-Zakariás Levente.

Kényszerpályák Erdélyben

Az Egyesült államokban a National Research Council (NRC) tölti be a tudományos akadémiák és a kormányzat közötti „brókerintézmény" szerepét, azaz olyan testületről van szó, amely a kutatás eredményeit közvetíti az államapparátusnak. A NRC egy 1978-as kutatásában tette fel azt a kérdést, hogy mi a közpénzekből finanszírozott kutatások társadalmi haszna. A válasz szerint sajnos nem vehető bizonyosra a tudás és a tudás hasznosulása közötti kapcsolat, sőt az NRC 2012-ben megismételt kutatása szerint az eltelt 35 évben sem történt érdemi előrelépés. A társadalomkutatási eredmények közpolitikai hasznosítása terén ráadásul az Európai Unió még rosszabbul áll, mint az USA, mert például az Európai Bizottság több főigazgatóságán számos olyan, döntéseket előkészítő hatástanulmány íródik, amelyben egyáltalán nem hivatkoznak tudományos eredményekre – említett egy 2008-2012 között készült felmérést az előadó.

A fórumon együttműködési megállapodást írtak alá a Magyar Tudományos Akadémia és az Erdélyi Múzeum-Egyesület között
A fórumon együttműködési megállapodást írtak alá a Magyar Tudományos Akadémia és az Erdélyi Múzeum-Egyesület között

 

Mire számíthatnak az erdélyi szociológusok, politológusok, néprajzkutatók, történészek a kutatási eredményeik hasznosulásának terén? Nem sok jóra, pedig jelentős létszámú csoport, több mint 1100 magyar társadalomkutató dolgozik Romániában – ismertette Salat-Zakariás Levente a Kolozsvári Területi Bizottság jelenleg is folyó felmérésének tanulságait a fórum hallgatóságával. Ennek szerinte egyrészt az az oka, hogy az erdélyi magyarság a két állam közöttiség állapotában él, a helyzetére reflektáló társadalomtudományi ismeretek pedig nem elég relevánsak sem a romániai, sem az anyaországi közpolitikai hatóságok számára, ráadásul az erdélyi magyar társadalomtudomány és a román nemzetépítés paradigmái összeegyeztethetetlenek. A magyar-magyar viszonyrendszerben pedig az okoz gondot, hogy a Magyarországon uralkodó szemlélet a határon túli viszonyok számos adottságát ignorálja, ami sok tekintetben kényszerpályán tartja a tudástermelést.

 

Mi lehet a megoldás?

Salat-Zakariás Levente szerint a magyar-magyar relációban tudásalapú közmegegyezésen nyugvó erdélyi magyar jövőképet kellene kialakítani. „Ez annak megelőzésére szolgálna, hogy az anyaországi nemzetpolitika olyan egyoldalú döntéseket hozzon, amelyek nincsenek összhangban az erdélyi magyar közösség közép- és hosszú távú érdekeivel, illetve azok érvényesítésének az esélyeit kockáztatják” – magyarázta az mta.hu kérdésére.

Emellett a kutatóknak, egyetemi tanároknak is lenne feladatuk, az erdélyi társadalomtudományi szakokon indokolt lenne meghonosítani az alkalmazásorientált képzést az előadó szerint. „Ennek a feltételei szerintem a társadalomtudományok tekintetében nem adottak jelenleg sem Magyarországon, sem Romániában, de a térségünknél jóval fejlettebb vidékeken sem állnak sokkal jobban, amint az a National Research Council 2012-es jelentéséből kiderül. A változáshoz az oktatási rendszer filozófiájának és gyakorlatának mélyreható átalakítására lenne szükség, például ahhoz hasonlóan, ahogy Magyarországon a duális képzést próbálják bevezetni a műszaki, az informatikai, az agrár-, egyes természettudományok, illetve a gazdaságtudományok területén. Erre a jelenlegi emberi erőforrás véleményem szerint alkalmatlan, a változtatás első fontos lépése az elképzelés kivitelezését elősegítő mesteri és doktori programok beindítása lehetne" – mondta.

Magyar kutatók az Egyesült államokban

„Próbálkozásaink sokkal szerényebbek a lehetőségeinkhez képest” – így értékelte Záborszky László az USA-ban dolgozó magyar kutatók különböző szervezeteinek tevékenységét, ahhoz mérve, hogy az USA költségvetéséből 2015-ben 135,11 milliárd dollárt fordítanak tudományos kutatásokra, amiből különböző ösztöndíjak, pályázatok stb. révén a magyar kutatók is részesülnek.

Záborszky László
Záborszky László

 

Záborszky László becslése szerint legalább háromszáz olyan magyar kutató dolgozik az Egyesült államokban, aki komoly tudományos eredményeket ért el. Az őket összefogó intézmények közül a Washingtoni Magyar Klub 1949-ben alakult, az Amerikai Magyar Orvosok Társasága 1968-ban, a New York-i Magyar Tudományos Társaság 2010-ben, a Nyugati Parti Magyar Tudósok Klubja pedig 2013-ban; Záborszky László a New York-i intézmény alelnöke. „A két újabban létrejött társaság között az a különbség, hogy ők angolul készítették el a honlapjukat, de magyarul tartják az előadásaikat, mi, New York-iak pedig fordítva” – adott pillanatképet a társaságok mindennapjairól az előadó.

„Javaslom, hogy a magyar tudományos közösség vegye igénybe azt a lehetőséget, amelyet mi tudunk nyújtani” – összegezte az előadó, továbbá felvetette, hogy a külső tagoknak tudományos kérdésekben lehessen szavazati joguk az MTA testületeiben. Lovász László, az MTA elnöke azt javasolta, hogy amennyiben vállalják,a külső tagok vegyenek részt a fiatal kutatókat támogató Lendület program pályázatainak elbírálásában, hiszen hasznos lenne, ha a program elismertségét a nemzetközi bírálat is növelné, közelítve ahhoz, hogy a program legyen az Európai Kutatási Tanács (ERC) pályázatainak előszobája.

 

Forrás:

http://mta.hu/mta_hirei/kulso-tagok-foruma-186-mta-kozgyules-tudomanyos-kozelet-kutatasi-eredmeny-hasznosulas-136255/

Elszigetelt világok? A tudás társadalmi hasznosí­tása volt a téma a Külső Tagok Fórumán

Milyen eséllyel hasznosul egy külhoni magyar tudós munkája? Mit értünk a tudományos eredmények gyakorlati alkalmazásán? Milyen gondokkal küzdenek az erdélyi társadalomkutatók a magyar és a román államapparátus elvárásaival szembesülve, valamint az Egyesült államokban dolgozó magyar tudósok? Megtartották a Külső Tagok Fórumát az MTA 2015-ös közgyűlésén.

A bevezetőben feltett kérdésekre válaszolt az MTA 186. közgyűlésén megrendezett Külső Tagok Fórumának két határon túli előadója: Salat-Zakariás Levente szociológus, az MTA Kolozsvári Területi Bizottságának elnöke, a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem előadó tanára és Záborszky László neurobiológus, a Rutgers University professzora, az MTA külső tagja.

Salat-Zakariás Levente abból indult ki, hogy társadalomtudományi területen az 1930-as évek óta kérdés, miként lehet hasznosítani a kutatási eredményeket, hiszen e területen ez korántsem olyan magától értetődő, mint az orvostudomány vagy a műszaki tudományok terén. Ezt a szempontot elsőként amerikai társadalomkutatók vetették fel, akik egyfelől meg kívánták őrizni a kutatás semlegességét, másfelől ugyanúgy számítottak különféle kormányzati forrásokra, mint más tudományterületek képviselői.

Salat-Zakariás Levente
Salat-Zakariás Levente


Nathan Caplan amerikai szociológus az 1970-es évek végén vonta le azt a következtetést, hogy mély szakadék tátong a tudósok és az eredményeik felhasználásában illetékes közszereplők, vagyis a politikacsinálók között. A két „közösség” tagjai egymástól elszigetelt világokban élnek. A politikacsinálók nem ismerik a társadalomtudományi kutatások szereplőit és eredményeiket, az utóbbiakat pedig nem foglalkoztatja eredményeik felhasználásának kérdése – idézte Salat-Zakariás Levente.

Kényszerpályák Erdélyben

Az Egyesült államokban a National Research Council (NRC) tölti be a tudományos akadémiák és a kormányzat közötti „brókerintézmény" szerepét, azaz olyan testületről van szó, amely a kutatás eredményeit közvetíti az államapparátusnak. A NRC egy 1978-as kutatásában tette fel azt a kérdést, hogy mi a közpénzekből finanszírozott kutatások társadalmi haszna. A válasz szerint sajnos nem vehető bizonyosra a tudás és a tudás hasznosulása közötti kapcsolat, sőt az NRC 2012-ben megismételt kutatása szerint az eltelt 35 évben sem történt érdemi előrelépés. A társadalomkutatási eredmények közpolitikai hasznosítása terén ráadásul az Európai Unió még rosszabbul áll, mint az USA, mert például az Európai Bizottság több főigazgatóságán számos olyan, döntéseket előkészítő hatástanulmány íródik, amelyben egyáltalán nem hivatkoznak tudományos eredményekre – említett egy 2008-2012 között készült felmérést az előadó.

A fórumon együttműködési megállapodást írtak alá a Magyar Tudományos Akadémia és az Erdélyi Múzeum-Egyesület között
A fórumon együttműködési megállapodást írtak alá a Magyar Tudományos Akadémia és az Erdélyi Múzeum-Egyesület között

 

Mire számíthatnak az erdélyi szociológusok, politológusok, néprajzkutatók, történészek a kutatási eredményeik hasznosulásának terén? Nem sok jóra, pedig jelentős létszámú csoport, több mint 1100 magyar társadalomkutató dolgozik Romániában – ismertette Salat-Zakariás Levente a Kolozsvári Területi Bizottság jelenleg is folyó felmérésének tanulságait a fórum hallgatóságával. Ennek szerinte egyrészt az az oka, hogy az erdélyi magyarság a két állam közöttiség állapotában él, a helyzetére reflektáló társadalomtudományi ismeretek pedig nem elég relevánsak sem a romániai, sem az anyaországi közpolitikai hatóságok számára, ráadásul az erdélyi magyar társadalomtudomány és a román nemzetépítés paradigmái összeegyeztethetetlenek. A magyar-magyar viszonyrendszerben pedig az okoz gondot, hogy a Magyarországon uralkodó szemlélet a határon túli viszonyok számos adottságát ignorálja, ami sok tekintetben kényszerpályán tartja a tudástermelést.

 

Mi lehet a megoldás?

Salat-Zakariás Levente szerint a magyar-magyar relációban tudásalapú közmegegyezésen nyugvó erdélyi magyar jövőképet kellene kialakítani. „Ez annak megelőzésére szolgálna, hogy az anyaországi nemzetpolitika olyan egyoldalú döntéseket hozzon, amelyek nincsenek összhangban az erdélyi magyar közösség közép- és hosszú távú érdekeivel, illetve azok érvényesítésének az esélyeit kockáztatják” – magyarázta az mta.hu kérdésére.

Emellett a kutatóknak, egyetemi tanároknak is lenne feladatuk, az erdélyi társadalomtudományi szakokon indokolt lenne meghonosítani az alkalmazásorientált képzést az előadó szerint. „Ennek a feltételei szerintem a társadalomtudományok tekintetében nem adottak jelenleg sem Magyarországon, sem Romániában, de a térségünknél jóval fejlettebb vidékeken sem állnak sokkal jobban, amint az a National Research Council 2012-es jelentéséből kiderül. A változáshoz az oktatási rendszer filozófiájának és gyakorlatának mélyreható átalakítására lenne szükség, például ahhoz hasonlóan, ahogy Magyarországon a duális képzést próbálják bevezetni a műszaki, az informatikai, az agrár-, egyes természettudományok, illetve a gazdaságtudományok területén. Erre a jelenlegi emberi erőforrás véleményem szerint alkalmatlan, a változtatás első fontos lépése az elképzelés kivitelezését elősegítő mesteri és doktori programok beindítása lehetne" – mondta.

Magyar kutatók az Egyesült államokban

„Próbálkozásaink sokkal szerényebbek a lehetőségeinkhez képest” – így értékelte Záborszky László az USA-ban dolgozó magyar kutatók különböző szervezeteinek tevékenységét, ahhoz mérve, hogy az USA költségvetéséből 2015-ben 135,11 milliárd dollárt fordítanak tudományos kutatásokra, amiből különböző ösztöndíjak, pályázatok stb. révén a magyar kutatók is részesülnek.

Záborszky László
Záborszky László

 

Záborszky László becslése szerint legalább háromszáz olyan magyar kutató dolgozik az Egyesült államokban, aki komoly tudományos eredményeket ért el. Az őket összefogó intézmények közül a Washingtoni Magyar Klub 1949-ben alakult, az Amerikai Magyar Orvosok Társasága 1968-ban, a New York-i Magyar Tudományos Társaság 2010-ben, a Nyugati Parti Magyar Tudósok Klubja pedig 2013-ban; Záborszky László a New York-i intézmény alelnöke. „A két újabban létrejött társaság között az a különbség, hogy ők angolul készítették el a honlapjukat, de magyarul tartják az előadásaikat, mi, New York-iak pedig fordítva” – adott pillanatképet a társaságok mindennapjairól az előadó.

„Javaslom, hogy a magyar tudományos közösség vegye igénybe azt a lehetőséget, amelyet mi tudunk nyújtani” – összegezte az előadó, továbbá felvetette, hogy a külső tagoknak tudományos kérdésekben lehessen szavazati joguk az MTA testületeiben. Lovász László, az MTA elnöke azt javasolta, hogy amennyiben vállalják,a külső tagok vegyenek részt a fiatal kutatókat támogató Lendület program pályázatainak elbírálásában, hiszen hasznos lenne, ha a program elismertségét a nemzetközi bírálat is növelné, közelítve ahhoz, hogy a program legyen az Európai Kutatási Tanács (ERC) pályázatainak előszobája.

 

Forrás:

http://mta.hu/mta_hirei/kulso-tagok-foruma-186-mta-kozgyules-tudomanyos-kozelet-kutatasi-eredmeny-hasznosulas-136255/