A KAB hírei
- SUMMA Szathmáry Eörs evolúcióbiológussal
- XVI. Kommunikációs Napok
- „Megsperköltem és megékösítöttem szent írásokkal és egyéb szép bölcs mondásokkal.” Műhelykonferencia Heltai Gáspár halálának 450. évfordulója alkalmából
- Társadalomtudományi Seregszemle. Tisztelgés a Magyar Tudomány Ünnepe előtt.
- A Magyar Tudomány Ünnepe: Marosi György
- SUMMA Nagy László fizikussal, a KAB elnökével
- 150 éves a kolozsvári magyar földrajzoktatás - novemberi események
- Magyarország Nemzeti Atlasza 1. – könyvbemutató
- Egyed Ákos történészt, az MTA külső tagját köszöntötték 95. születésnapja alkalmából
- Tudományos díjakat adtak át a KAB és EME közös tudományünnepi rendezvényén
- Közös ünnepségen tiszteleg a magyar tudomány előtt az EME és a KAB
- MTNE 23. fórum - a Történelem szekció programja
- Megtekinthető a világhálón Szathmáry Eörs kolozsvári előadása
- Mellszobrot avattak Gábos Zoltán fizikusprofesszor emlékére
- A Magyar Tudomány Ünnepe: Gábos100
- A Magyar Tudomány Ünnepe Temesváron
- FIATAL MŰVÉSZETTÖRTÉNÉSZEK 9. KONFERENCIÁJA
- 15. Matematika és informatika alkalmazásokkal konferencia
- A Magyar Tudomány Ünnepe: Szathmáry Eörs
- A Magyar Tudomány Ünnepe: Kövér György, Poppe László
Erdélyi kutatók vehettek át elismeréseket az MTA 188. közgyűlését követő Külső Tagok Fórumán
Arany János-díjat kapott Egyed Emese erdélyi irodalomtörténész, a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Magyar Irodalomtudományi Intézetének tanára. Kutatási területe a 18. és 19. századi magyar és európai irodalomtörténet, a felvilágosodás, a magyar és európai színháztörténet, valamint a francia–magyar művelődési, irodalmi kapcsolatok. Az elhangzott indoklás szerint munkássága túlmutat a szigorúan értelmezett tudományos pályán: irodalom- és színháztörténeti kutatásaival, versesköteteivel, oktatómunkájával, a diákszínjátszás népszerűsítéséért végzett fáradozásaival meggyőzően bizonyítja, hogy az írás, az olvasás segít értelmezni a világot.
Papp Kinga irodalmár, aki fiatal kutatóként vehette át az elismerést, a kolozsvári BBTE Magyar Irodalomtudományi Intézetének óraadó tanára, régi magyar irodalmat, filológiát oktat. Kutatási témája a kora újkori erdélyi nemesi családok íráshasználata, önreprezentációja, magánlevelezése, írás- és olvasástörténet a kora újkorban és a női íráshasználat.
Arany János-érmet vehettek át:
Dávid László villamosmérnök, 2001-től egyetemi tanár a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) Marosvásárhelyi Karán, 2004–2006 között rektorhelyettes, 2007–2012 között megbízott rektor, 2012-től választott, 2016 decemberétől pedig újraválasztott rektor. Az elhangzott értékelés szerint intézmény- és tudományszervezési szerepvállalása kiemelkedő jelentőségű.
Gyenge Csaba gépészmérnök 1970-től tanít a Kolozsvári Műszaki Egyetemen, 1990-től doktorátusvezető, 1996-tól tanszékvezető, 2012-től professor emeritus. Főbb kutatási területei: korszerű fogaskerékgyártás és gépgyártás-technológiák, forgácsoló megmunkálások optimalizálása, szerelésautomatizálás, környezetbarát technológiák, gyors prototipizálási technológiák és ezek orvosi alkalmazásai. Közéleti tevékenysége eredményesen építette a magyar‒magyar kapcsolatokat.
Gyéresi Árpád gyógyszerész az erdélyi gyógyszerészeti oktatás és kutatás meghatározó személyisége. A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) tanára, több mint 20 évig tanszékvezető. Az egyetemen a gyógyszerészeti kémia oktatásának újjászervezője. Fő kutatási területei: szétválasztástechnikák, gyógyszervegyületek stabilitása, ható- és segéd- anyagok kölcsönhatásai. Újabban szakmatörténeti kutatásokat is végez.
Selinger Sándor fizikus 1971-től 2010-ig gyógyszeripari és számítástechnikai cégeknél dolgozott vezető beosztásban. Kutatási területe: folyadékkristályok, számítógépes képfeldolgozás, textúraelemzés, térinformatika. 1990 januárjában alapította meg a az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaságot, 1994-ben megszervezte és vezette a budapesti székhelyű Gábor Dénes Főiskola erdélyi Konzultációs Központját. 2004-től címzetes egyetemi docens a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen. Oktatásszervezői tevékenységével jelentősen elősegítette a romániai magyar fiatalok munkaerőpiaci érvényesülését.
Forrás: http://mta.hu/kozgyules2017/kulso-tagok-foruma-mta-188-kozgyules-2017-107693
Arany János-díjat kapott Egyed Emese erdélyi irodalomtörténész, a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Magyar Irodalomtudományi Intézetének tanára. Kutatási területe a 18. és 19. századi magyar és európai irodalomtörténet, a felvilágosodás, a magyar és európai színháztörténet, valamint a francia–magyar művelődési, irodalmi kapcsolatok. Az elhangzott indoklás szerint munkássága túlmutat a szigorúan értelmezett tudományos pályán: irodalom- és színháztörténeti kutatásaival, versesköteteivel, oktatómunkájával, a diákszínjátszás népszerűsítéséért végzett fáradozásaival meggyőzően bizonyítja, hogy az írás, az olvasás segít értelmezni a világot.
Papp Kinga irodalmár, aki fiatal kutatóként vehette át az elismerést, a kolozsvári BBTE Magyar Irodalomtudományi Intézetének óraadó tanára, régi magyar irodalmat, filológiát oktat. Kutatási témája a kora újkori erdélyi nemesi családok íráshasználata, önreprezentációja, magánlevelezése, írás- és olvasástörténet a kora újkorban és a női íráshasználat.
Arany János-érmet vehettek át:
Dávid László villamosmérnök, 2001-től egyetemi tanár a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) Marosvásárhelyi Karán, 2004–2006 között rektorhelyettes, 2007–2012 között megbízott rektor, 2012-től választott, 2016 decemberétől pedig újraválasztott rektor. Az elhangzott értékelés szerint intézmény- és tudományszervezési szerepvállalása kiemelkedő jelentőségű.
Gyenge Csaba gépészmérnök 1970-től tanít a Kolozsvári Műszaki Egyetemen, 1990-től doktorátusvezető, 1996-tól tanszékvezető, 2012-től professor emeritus. Főbb kutatási területei: korszerű fogaskerékgyártás és gépgyártás-technológiák, forgácsoló megmunkálások optimalizálása, szerelésautomatizálás, környezetbarát technológiák, gyors prototipizálási technológiák és ezek orvosi alkalmazásai. Közéleti tevékenysége eredményesen építette a magyar‒magyar kapcsolatokat.
Gyéresi Árpád gyógyszerész az erdélyi gyógyszerészeti oktatás és kutatás meghatározó személyisége. A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) tanára, több mint 20 évig tanszékvezető. Az egyetemen a gyógyszerészeti kémia oktatásának újjászervezője. Fő kutatási területei: szétválasztástechnikák, gyógyszervegyületek stabilitása, ható- és segéd- anyagok kölcsönhatásai. Újabban szakmatörténeti kutatásokat is végez.
Selinger Sándor fizikus 1971-től 2010-ig gyógyszeripari és számítástechnikai cégeknél dolgozott vezető beosztásban. Kutatási területe: folyadékkristályok, számítógépes képfeldolgozás, textúraelemzés, térinformatika. 1990 januárjában alapította meg a az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaságot, 1994-ben megszervezte és vezette a budapesti székhelyű Gábor Dénes Főiskola erdélyi Konzultációs Központját. 2004-től címzetes egyetemi docens a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen. Oktatásszervezői tevékenységével jelentősen elősegítette a romániai magyar fiatalok munkaerőpiaci érvényesülését.
Forrás: http://mta.hu/kozgyules2017/kulso-tagok-foruma-mta-188-kozgyules-2017-107693