Arany János-díjat kapott Egyed Emese erdélyi irodalomtörténész, a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Magyar Irodalomtudományi Intézetének tanára. Kutatási területe a 18. és 19. századi magyar és európai irodalomtörténet, a felvilágosodás, a magyar és európai színháztörténet, valamint a francia–magyar művelődési, irodalmi kapcsolatok. Az elhangzott indoklás szerint munkássága túlmutat a szigorúan értelmezett tudományos pályán: irodalom- és színháztörténeti kutatásaival, versesköteteivel, oktatómunkájával, a diákszínjátszás népszerűsítéséért végzett fáradozásaival meggyőzően bizonyítja, hogy az írás, az olvasás segít értelmezni a világot.

Papp Kinga irodalmár, aki fiatal kutatóként vehette át az elismerést, a kolozsvári BBTE Magyar Irodalomtudományi Intézetének óraadó tanára, régi magyar irodalmat, filológiát oktat. Kutatási témája a kora újkori erdélyi nemesi családok íráshasználata, önreprezentációja, magánlevelezése, írás- és olvasástörténet a kora újkorban és a női íráshasználat.

Arany János-érmet vehettek át:

Dávid László villamosmérnök, 2001-től egyetemi tanár a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) Marosvásárhelyi Karán, 2004–2006 között rektorhelyettes, 2007–2012 között megbízott rektor, 2012-től választott, 2016 decemberétől pedig újraválasztott rektor. Az elhangzott értékelés szerint intézmény- és tudományszervezési szerepvállalása kiemelkedő jelentőségű.

Gyenge Csaba gépészmérnök 1970-től tanít a Kolozsvári Műszaki Egyetemen, 1990-től doktorátusvezető, 1996-tól tanszékvezető, 2012-től professor emeritus. Főbb kutatási területei: korszerű fogaskerékgyártás és gépgyártás-technológiák, forgácsoló megmunkálások optimalizálása, szerelésautomatizálás, környezetbarát technológiák, gyors prototipizálási technológiák és ezek orvosi alkalmazásai. Közéleti tevékenysége eredményesen építette a magyar‒magyar kapcsolatokat.

Gyéresi Árpád gyógyszerész az erdélyi gyógyszerészeti oktatás és kutatás meghatározó személyisége. A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) tanára, több mint 20 évig tanszékvezető. Az egyetemen a gyógyszerészeti kémia oktatásának újjászervezője. Fő kutatási területei: szétválasztástechnikák, gyógyszervegyületek stabilitása, ható- és segéd- anyagok kölcsönhatásai. Újabban szakmatörténeti kutatásokat is végez.

Selinger Sándor fizikus 1971-től 2010-ig gyógyszeripari és számítástechnikai cégeknél dolgozott vezető beosztásban. Kutatási területe: folyadékkristályok, számítógépes képfeldolgozás, textúraelemzés, térinformatika. 1990 januárjában alapította meg a az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaságot, 1994-ben megszervezte és vezette a budapesti székhelyű Gábor Dénes Főiskola erdélyi Konzultációs Központját. 2004-től címzetes egyetemi docens a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen. Oktatásszervezői tevékenységével jelentősen elősegítette a romániai magyar fiatalok munkaerőpiaci érvényesülését.

Forrás: http://mta.hu/kozgyules2017/kulso-tagok-foruma-mta-188-kozgyules-2017-107693