Az erdélyi tudomány hírei
- Bizonyos számelméleti függvényekre vonatkozó egyenlőtlenségekről
- Erdély(iek) az Akadémia kétszáz évében
- Új megközelítés a városi hőszigetek hotspotjainak azonosításához és elemzéséhez
- A metamorfózis tükrözéseiben
- Egy új általánosított Simson azonosság irányában
- Otthonosság, hagyomány és identitás a nyelvjárásokban
- Tudományismertetés 2024
- Tájkép blog 2014 - 2019. LE:NOTRE hírek
- A kettős elem víz és a befogadás az építészeti programokba a 20. század első felében
- Építészeti örökség és archetipikus tájképi megközelítések a környezeti veszélyekkel szemben
- Az utcaprofil kialakításának adaptálása természetalapú megoldások alkalmazásával az új városrészekben és az épületek utólagos átalakításában
- Molekulák ionizációja elektronokkal és pozitronokkal
- A madarak oxidatív állapotának kapcsolata a repülés energetikájához kapcsolódó tulajdonságokkal
- Aranyosszéki katonatörténetek: Néprajzi, antropológiai elemzés
- Univerzális exponenciális skálázódás az axonhossz-eloszlásokban egy durva felbontási modellen keresztül
- Normalizált q-Bessel függvények csillagszerűségi sugarának aszimptotikus hatványsora
- Az IGF-1 ivarfüggő oxidatív károsodást és mortalitást okoz
- Az agy dinamikájának hátterében a robusztus funkcionális architektúrát meghatározó komplex korrelációs mintázatok hierarchiája áll
- A vallás szerepe az etnokulturális identitások (újra)termelésében - nemzetközi konferencia
- Nyelvész életidők, életpályák Erdélyben címmel jelent meg Péntek János új tanulmánykötete
Erdély(iek) az Akadémia kétszáz évében

A Korunk 2025. májusi számában megjelent Péntek János Erdély(iek) az Akadémia kétszáz évében című tanulmánya, amelyben, az MTA bicentenáriumi évfordulója jegyében, erdélyi nézőpontból tekint vissza az Akadémia kétszáz évet felölelő történetére. Mint írja: „Az MTA 1990 utáni tudománypolitikájának legfontosabb eredménye nem az, ami a címekben, elismerésekben nyilvánul meg, hanem az az új tudósnemzedék, amely jelentős mértékben az Akadémia képzési és kutatói ösztöndíjainak köszönhette gyors előrehaladását a tudományos pályán, és ezzel biztosítani lehetett a folyamatosan bővülő romániai magyar felsőoktatás versenyképes működését. És a jövőt is ők képviselik. Ennek nagyságrendjét jelzi, hogy jelenleg a 20 külső tagja mellett közel 1000-en regisztráltak külső köztestületi tagként. Intézményesen őket fogja össze és képviseli a Kolozsvári Területi Bizottság, amely azáltal, hogy minden tagjának az Akadémia által is elismert tudományos minősítése van, kellő hitelességgel, szakmai autoritással és társadalmi súllyal válhat az erdélyi magyar közösség „tanácsadójává”, és közvetítheti a tudomány eredményeit. A romániai magyar nemzeti közösségben az Akadémia helyi intézménye képviselhetné azt a presztízst és független autoritást, amelyre a megosztottságban és intézményi szétszórtságban igen nagy szükség van.”
A tanulmány adatai:
Szerző: Péntek János
Forrás: Korunk, 2025/5, 91-100.
A tanulmány a szerző és a Korunk szerkesztősége jóvoltából teljes terjedelmében olvasható itt: Erdely(iek) az Akademia ketszaz eveben

A Korunk 2025. májusi számában megjelent Péntek János Erdély(iek) az Akadémia kétszáz évében című tanulmánya, amelyben, az MTA bicentenáriumi évfordulója jegyében, erdélyi nézőpontból tekint vissza az Akadémia kétszáz évet felölelő történetére. Mint írja: „Az MTA 1990 utáni tudománypolitikájának legfontosabb eredménye nem az, ami a címekben, elismerésekben nyilvánul meg, hanem az az új tudósnemzedék, amely jelentős mértékben az Akadémia képzési és kutatói ösztöndíjainak köszönhette gyors előrehaladását a tudományos pályán, és ezzel biztosítani lehetett a folyamatosan bővülő romániai magyar felsőoktatás versenyképes működését. És a jövőt is ők képviselik. Ennek nagyságrendjét jelzi, hogy jelenleg a 20 külső tagja mellett közel 1000-en regisztráltak külső köztestületi tagként. Intézményesen őket fogja össze és képviseli a Kolozsvári Területi Bizottság, amely azáltal, hogy minden tagjának az Akadémia által is elismert tudományos minősítése van, kellő hitelességgel, szakmai autoritással és társadalmi súllyal válhat az erdélyi magyar közösség „tanácsadójává”, és közvetítheti a tudomány eredményeit. A romániai magyar nemzeti közösségben az Akadémia helyi intézménye képviselhetné azt a presztízst és független autoritást, amelyre a megosztottságban és intézményi szétszórtságban igen nagy szükség van.”
A tanulmány adatai:
Szerző: Péntek János
Forrás: Korunk, 2025/5, 91-100.
A tanulmány a szerző és a Korunk szerkesztősége jóvoltából teljes terjedelmében olvasható itt: Erdely(iek) az Akademia ketszaz eveben