Az erdélyi tudomány hírei

Erdély(iek) az Akadémia kétszáz évében

Erdély(iek) az Akadémia kétszáz évében

A Korunk 2025. májusi számában megjelent Péntek János Erdély(iek) az Akadémia kétszáz évében című tanulmánya, amelyben, az MTA bicentenáriumi évfordulója jegyében, erdélyi nézőpontból tekint vissza az Akadémia kétszáz évet felölelő történetére. Mint írja: „Az MTA 1990 utáni tudománypolitikájának legfontosabb eredménye nem az, ami a címekben, elismerésekben nyilvánul meg, hanem az az új tudósnemzedék, amely jelentős mértékben az Akadémia képzési és kutatói ösztöndíjainak köszönhette gyors előrehaladását a tudományos pályán, és ezzel biztosítani lehetett a folyamatosan bővülő romániai magyar felsőoktatás versenyképes működését. És a jövőt is ők képviselik. Ennek nagyságrendjét jelzi, hogy jelenleg a 20 külső tagja mellett közel 1000-en regisztráltak külső köztestületi tagként. Intézményesen őket fogja össze és képviseli a Kolozsvári Területi Bizottság, amely azáltal, hogy minden tagjának az Akadémia által is elismert tudományos minősítése van, kellő hitelességgel, szakmai autoritással és társadalmi súllyal válhat az erdélyi magyar közösség „tanácsadójává”, és közvetítheti a tudomány eredményeit. A romániai magyar nemzeti közösségben az Akadémia helyi intézménye képviselhetné azt a presztízst és független autoritást, amelyre a megosztottságban és intézményi szétszórtságban igen nagy szükség van.”

 

A tanulmány adatai:

Szerző: Péntek János

Forrás: Korunk, 2025/5, 91-100.

A tanulmány a szerző és a Korunk szerkesztősége jóvoltából teljes terjedelmében olvasható itt: Erdely(iek) az Akademia ketszaz eveben 

 

 

Erdély(iek) az Akadémia kétszáz évében

A Korunk 2025. májusi számában megjelent Péntek János Erdély(iek) az Akadémia kétszáz évében című tanulmánya, amelyben, az MTA bicentenáriumi évfordulója jegyében, erdélyi nézőpontból tekint vissza az Akadémia kétszáz évet felölelő történetére. Mint írja: „Az MTA 1990 utáni tudománypolitikájának legfontosabb eredménye nem az, ami a címekben, elismerésekben nyilvánul meg, hanem az az új tudósnemzedék, amely jelentős mértékben az Akadémia képzési és kutatói ösztöndíjainak köszönhette gyors előrehaladását a tudományos pályán, és ezzel biztosítani lehetett a folyamatosan bővülő romániai magyar felsőoktatás versenyképes működését. És a jövőt is ők képviselik. Ennek nagyságrendjét jelzi, hogy jelenleg a 20 külső tagja mellett közel 1000-en regisztráltak külső köztestületi tagként. Intézményesen őket fogja össze és képviseli a Kolozsvári Területi Bizottság, amely azáltal, hogy minden tagjának az Akadémia által is elismert tudományos minősítése van, kellő hitelességgel, szakmai autoritással és társadalmi súllyal válhat az erdélyi magyar közösség „tanácsadójává”, és közvetítheti a tudomány eredményeit. A romániai magyar nemzeti közösségben az Akadémia helyi intézménye képviselhetné azt a presztízst és független autoritást, amelyre a megosztottságban és intézményi szétszórtságban igen nagy szükség van.”

 

A tanulmány adatai:

Szerző: Péntek János

Forrás: Korunk, 2025/5, 91-100.

A tanulmány a szerző és a Korunk szerkesztősége jóvoltából teljes terjedelmében olvasható itt: Erdely(iek) az Akademia ketszaz eveben