A KAB hírei

Európát nem fenyegeti a japán atomerőmű-katasztrófa hatása

„Európát nem fenyegeti a japán atomerőmű-katasztrófa hatása”

A biztonsági előírások szigorítására igen, az atomerőművek végleges leállítására azonban nem számít a fukusimai baleset következményeként Büki Gergely, az MTA doktora, az Akadémia Energetikai Bizottságának tagja. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem nyugalmazott tanára szerint az atomenergiát még nagyon sokáig nem lehet mással kiváltani a megújuló energiaforrások részarányának növelése ellenére sem.

- A földrengés miatt megrongálódott fukusimai atomerőmű közvetlen környékén várhatóan még sokáig problémát jelent majd a megnövekedett radioaktivitás, de az 1986-os csernobili szerencsétlenséghez hasonló mértékű katasztrófától nem kell tartani - nyilatkozta az mta.hu-nak Büki Gergely. Az energetikus felhívta a figyelmet arra, hogy az ukrajnai erőműben úgynevezett grafit-moderátoros reaktorokat használtak. Akkor az emberi mulasztás nyomán kiütött tűz miatt begyulladt grafit nagy lánggal és sokáig égett, ennek következtében pedig a légkörbe jutott nukleáris szennyeződés Európában, sőt észak-Amerika egyes részein is mérhető volt.

A Paksi Atomerőmű turbinacsarnoka(www.atomeromu.hu)
A Paksi Atomerőmű turbinacsarnoka(www.atomeromu.hu)

Az MTA doktora kiemelte, hogy a japán erőmű forróvizes reaktoraiban nincsen grafit vagy más éghető anyag, ott az oxigénnel keveredő gőz hatására hidrogénrobbanás történt, de ez nem okozott jelentős és hosszan tartó tüzet. - A legfontosabb tennivaló jelenleg a reaktor hűtésének biztosítása az utólagos hőtermelés elvonására. Ennek a munkának a megnyugtató lezárása azonban várhatóan még sokáig tarthat - mondta Büki Gergely, aki szerint Fukusima környékén „nagyon erős lokális problémát" okoz a baleset, de a távolabb élőket, s főként Európát nem fenyegeti az atomerőmű-katasztrófa hatása.

Az MTA doktora a baleset nyomán arra számít, hogy világszerte szigorítják majd az atomerőművekre vonatkozó biztonsági előírásokat a tervezéstől az üzemeltetésig, de azt elképzelhetetlennek tartja, hogy egy-egy rövid ellenőrzéstől eltekintve, leállítsák azokat. - A villamosenergia-termelésében jelenleg nincsen alternatívája az atomerőműveknek - hangsúlyozta Büki Gergely, hozzátéve, hogy míg Magyarországon a paksi létesítmény biztosítja az áramfogyasztás 35-40 százalékát, Franciaországban 80 százalék körüli ez az arány. Az energetikus az Akadémia Köztestületi Stratégiai Programjai egyikének, a Megújuló energiák hasznosítása című, tavaly megjelent kötetnek az összeállítójaként az energiaellátás diverzifikálásának jelentőségére hívta fel a figyelmet. A kutató szerint az atomenergia arányát a villamosenergia-ellátásban a jelenlegi szinten kellene tartani az új paksi blokkok üzembe helyezése után is, miközben Magyarország uniós vállalásának megfelelően, a felhasznált energián belül a megújulók arányát 2020-ra  mintegy 15 százalékra kellene növelni, főleg a hőellátásban.

Az MTA Energiastratégiai Munkabizottságának gondozásában 2010-ben kiadott tanulmánykötet része egy átfogó, Lovas Rezső akadémikus szerkesztésében készülő energiastratégiai programnak, amely a kiadvánnyal együtt azt a célt szolgálja, hogy hozzásegítse a kormányzati döntéshozókat Magyarország 2030-ig szóló energiastratégiájának megalkotásához.

A Magyar Tudományos Akadémia köztestületének stratégiai programjai olyan kiemelkedő jelentőségű, az ország jövője szempontjából meghatározó kérdésköröket tartalmaznak, amelyekben az intézménynek közfeladataiból adódóan is állást kell foglalnia. A Köztestületi Stratégiai Programok keretében kiadott könyvekben a szerzők stratégiai célokat és programokat fogalmaznak meg és ezek megvalósítása érdekében érvényesítik befolyásukat, mozgósítják az ország előtt álló kihívások megválaszolásához nélkülözhetetlen szellemi kapacitásokat.

-vb-

2011. 03. 18.

 

Forrás: www.mta.hu

„Európát nem fenyegeti a japán atomerőmű-katasztrófa hatása”

A biztonsági előírások szigorítására igen, az atomerőművek végleges leállítására azonban nem számít a fukusimai baleset következményeként Büki Gergely, az MTA doktora, az Akadémia Energetikai Bizottságának tagja. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem nyugalmazott tanára szerint az atomenergiát még nagyon sokáig nem lehet mással kiváltani a megújuló energiaforrások részarányának növelése ellenére sem.

- A földrengés miatt megrongálódott fukusimai atomerőmű közvetlen környékén várhatóan még sokáig problémát jelent majd a megnövekedett radioaktivitás, de az 1986-os csernobili szerencsétlenséghez hasonló mértékű katasztrófától nem kell tartani - nyilatkozta az mta.hu-nak Büki Gergely. Az energetikus felhívta a figyelmet arra, hogy az ukrajnai erőműben úgynevezett grafit-moderátoros reaktorokat használtak. Akkor az emberi mulasztás nyomán kiütött tűz miatt begyulladt grafit nagy lánggal és sokáig égett, ennek következtében pedig a légkörbe jutott nukleáris szennyeződés Európában, sőt észak-Amerika egyes részein is mérhető volt.

A Paksi Atomerőmű turbinacsarnoka(www.atomeromu.hu)
A Paksi Atomerőmű turbinacsarnoka(www.atomeromu.hu)

Az MTA doktora kiemelte, hogy a japán erőmű forróvizes reaktoraiban nincsen grafit vagy más éghető anyag, ott az oxigénnel keveredő gőz hatására hidrogénrobbanás történt, de ez nem okozott jelentős és hosszan tartó tüzet. - A legfontosabb tennivaló jelenleg a reaktor hűtésének biztosítása az utólagos hőtermelés elvonására. Ennek a munkának a megnyugtató lezárása azonban várhatóan még sokáig tarthat - mondta Büki Gergely, aki szerint Fukusima környékén „nagyon erős lokális problémát" okoz a baleset, de a távolabb élőket, s főként Európát nem fenyegeti az atomerőmű-katasztrófa hatása.

Az MTA doktora a baleset nyomán arra számít, hogy világszerte szigorítják majd az atomerőművekre vonatkozó biztonsági előírásokat a tervezéstől az üzemeltetésig, de azt elképzelhetetlennek tartja, hogy egy-egy rövid ellenőrzéstől eltekintve, leállítsák azokat. - A villamosenergia-termelésében jelenleg nincsen alternatívája az atomerőműveknek - hangsúlyozta Büki Gergely, hozzátéve, hogy míg Magyarországon a paksi létesítmény biztosítja az áramfogyasztás 35-40 százalékát, Franciaországban 80 százalék körüli ez az arány. Az energetikus az Akadémia Köztestületi Stratégiai Programjai egyikének, a Megújuló energiák hasznosítása című, tavaly megjelent kötetnek az összeállítójaként az energiaellátás diverzifikálásának jelentőségére hívta fel a figyelmet. A kutató szerint az atomenergia arányát a villamosenergia-ellátásban a jelenlegi szinten kellene tartani az új paksi blokkok üzembe helyezése után is, miközben Magyarország uniós vállalásának megfelelően, a felhasznált energián belül a megújulók arányát 2020-ra  mintegy 15 százalékra kellene növelni, főleg a hőellátásban.

Az MTA Energiastratégiai Munkabizottságának gondozásában 2010-ben kiadott tanulmánykötet része egy átfogó, Lovas Rezső akadémikus szerkesztésében készülő energiastratégiai programnak, amely a kiadvánnyal együtt azt a célt szolgálja, hogy hozzásegítse a kormányzati döntéshozókat Magyarország 2030-ig szóló energiastratégiájának megalkotásához.

A Magyar Tudományos Akadémia köztestületének stratégiai programjai olyan kiemelkedő jelentőségű, az ország jövője szempontjából meghatározó kérdésköröket tartalmaznak, amelyekben az intézménynek közfeladataiból adódóan is állást kell foglalnia. A Köztestületi Stratégiai Programok keretében kiadott könyvekben a szerzők stratégiai célokat és programokat fogalmaznak meg és ezek megvalósítása érdekében érvényesítik befolyásukat, mozgósítják az ország előtt álló kihívások megválaszolásához nélkülözhetetlen szellemi kapacitásokat.

-vb-

2011. 03. 18.

 

Forrás: www.mta.hu