A KAB hírei

Felhívás néprajzi konferenciára

Felhívás néprajzi konferenciára

Felhívás

 

A kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem Magyar Néprajz és Antropológia Intézete, a Kriza János Néprajzi Társaság, a Kolozsvári Akadémiai Bizottság Néprajzi és Antropológiai Szakbizottsága, az EME Bölcsészet-, Nyelv- és  Történettudományi Szakosztálya 2008. október 18-án tudományos értekezletet szervezett a kolozsvári néprajzoktatás 110. évfordulója alkalmából. Az első két rendezvény előadásai 2010-ben, a következő három rendezvény anyagai 2012-ben, további két tanácskozás kéziratai 2014-ben, a 2015-ös és a 2016-os konferencia előadásai pedig az újabb évkönyvekben láttak napvilágot.

2017-ben újabb konferenciára kerül sor. A konferencia előadásai az alábbi témák bármelyikére összpontosíthatnak.

1. Az oktatás neves személyiségei, intézményei, eseményei, eredményei és fordulópontjai; kutatói életpályák, intézmények története; a kutatástörténet több esetben egy-egy személyiséget partikuláris módon kanonizált (egy gyűtőcsoport tagja, a kultúra bizonyos területének kutatója), ill. bizonyos források alapján kanonizált. Emiatt a köztudatban élő kép egyoldalú és hiányos. Sok esetben nem tudjuk, hogy a lexikon-szerű szócikkekben hivatkozott gyűjtések mikor, milyen körülmények között történtek meg. Illetve, a terepmunka eredményei hol, milyen formában őrződtek meg (családi, archívumi irattár, levelezés, fotók, hangfelvételek, videók.) Szükséges lenne a kolozsvári néprajz szakos képzés első két periódusa hallgatóinak pályáját feltárni. A köztudatban mindössze néhányuk neve őrződött meg. Megdöbbentő az is, hogy friss halottjaink életrajzi adatainak és hagyatékának sorsa olyannyira esetleges, mint amennyire a száz évvel korábban élt gyűjtőké.

2. Lapoknak, rádióadóknak a populáris kultúrákról forgalmazott képe (Erdély, Erdélyi Múzeum, Erdélyi Fiatalok, Hitel, Korunk, Művelődés). Örvendetes, hogy rendre elkészül a lapok repertóriuma. A repertóriumok néprajzi vonatkozású tételeinek tanulmányban való összefoglalására is szükség lenne. 

3. Könyvkiadóknak, lapoknak a kutatások és gyűjtések kiadásában játszott szerepe.

4. Csoportos kutatások története, a gyűjtött anyag feltárása; szakmai szerveződések.

5. A népi életforma megismerésére irányuló amatőr és intézményi-egyleti mozgalmak, kezdeményezések, felhívások, pályázatok (táncház, turizmus), kiállítások.

6. Archívumokban és magántulajdonban található néprajzi gyűjtések, gyűjtemények.

7. Közösségek életvilágának művészi (szépirodalmi, festészeti, zenei, foto) és zsurnalisztikai reprezentációi; színpadra átdolgozott folklóralkotások, népszokások.

8. A rokontudományok (irodalom- és művészettörténet, régészet, történelem, nyelvészet, földrajz, szociológia) és az etnológia kapcsolata.

9. A népi kultúra reprezentatív hordozóinak, éltetőinek (faragó, énekes, táncos, vőfély) életpályája, kapcsolathálója, tudása, az általuk nyújtott szolgáltatás. (fotók, kéziratos feljegyzések)

10. Néprajzi érdeklődésű tanárok egy-egy kollégiumban generációkat ösztönöztek a régió hagyományainak gyűjtésére. Kollégiumi archívumokban, diáklapokban vajon nyomon követhető egy-egy gyűjtési felhívás hatása?

11. Egy-egy kutatásterület eredményeinek összefoglalása.

Az előadások egyaránt reflektálhatnak a 19. századra, a két világháború közötti, az 1989 előtti és utáni korszakra. A jelentkezőknek figyelmébe ajánljuk az alábbi szempontokat: a kutatások és kutatásmódszerek individuális/csoportos sajátosságai; a kutatók generációs hovatartozása, szakmai és személyi kapcsolathálója; a népi (paraszti) kultúra és más kultúrák (városi, elit, népszerű, csoportkultúra) viszonya és kapcsolata; a kutatás kontextualizálódása (publikálás, recepció, elutatásítás, elkallódás). S bár a konferencia elsősorban Kolozsvárra kívánja terelni a figyelmet, az előadások a Kolozsvárral érintkező életműveket, kezdeményezéseket és eseményeket is bemutathatnak.

A konferencia időpontja 2017. október 20.

A jelentkezéseket 2017. május 25-ig várjuk az alábbi címre: virginasemese@yahoo.com (Virginás-Tar Emese doktorandus)

 

Kolozsvár, 2017. április 4.

Felhívás néprajzi konferenciára

Felhívás

 

A kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem Magyar Néprajz és Antropológia Intézete, a Kriza János Néprajzi Társaság, a Kolozsvári Akadémiai Bizottság Néprajzi és Antropológiai Szakbizottsága, az EME Bölcsészet-, Nyelv- és  Történettudományi Szakosztálya 2008. október 18-án tudományos értekezletet szervezett a kolozsvári néprajzoktatás 110. évfordulója alkalmából. Az első két rendezvény előadásai 2010-ben, a következő három rendezvény anyagai 2012-ben, további két tanácskozás kéziratai 2014-ben, a 2015-ös és a 2016-os konferencia előadásai pedig az újabb évkönyvekben láttak napvilágot.

2017-ben újabb konferenciára kerül sor. A konferencia előadásai az alábbi témák bármelyikére összpontosíthatnak.

1. Az oktatás neves személyiségei, intézményei, eseményei, eredményei és fordulópontjai; kutatói életpályák, intézmények története; a kutatástörténet több esetben egy-egy személyiséget partikuláris módon kanonizált (egy gyűtőcsoport tagja, a kultúra bizonyos területének kutatója), ill. bizonyos források alapján kanonizált. Emiatt a köztudatban élő kép egyoldalú és hiányos. Sok esetben nem tudjuk, hogy a lexikon-szerű szócikkekben hivatkozott gyűjtések mikor, milyen körülmények között történtek meg. Illetve, a terepmunka eredményei hol, milyen formában őrződtek meg (családi, archívumi irattár, levelezés, fotók, hangfelvételek, videók.) Szükséges lenne a kolozsvári néprajz szakos képzés első két periódusa hallgatóinak pályáját feltárni. A köztudatban mindössze néhányuk neve őrződött meg. Megdöbbentő az is, hogy friss halottjaink életrajzi adatainak és hagyatékának sorsa olyannyira esetleges, mint amennyire a száz évvel korábban élt gyűjtőké.

2. Lapoknak, rádióadóknak a populáris kultúrákról forgalmazott képe (Erdély, Erdélyi Múzeum, Erdélyi Fiatalok, Hitel, Korunk, Művelődés). Örvendetes, hogy rendre elkészül a lapok repertóriuma. A repertóriumok néprajzi vonatkozású tételeinek tanulmányban való összefoglalására is szükség lenne. 

3. Könyvkiadóknak, lapoknak a kutatások és gyűjtések kiadásában játszott szerepe.

4. Csoportos kutatások története, a gyűjtött anyag feltárása; szakmai szerveződések.

5. A népi életforma megismerésére irányuló amatőr és intézményi-egyleti mozgalmak, kezdeményezések, felhívások, pályázatok (táncház, turizmus), kiállítások.

6. Archívumokban és magántulajdonban található néprajzi gyűjtések, gyűjtemények.

7. Közösségek életvilágának művészi (szépirodalmi, festészeti, zenei, foto) és zsurnalisztikai reprezentációi; színpadra átdolgozott folklóralkotások, népszokások.

8. A rokontudományok (irodalom- és művészettörténet, régészet, történelem, nyelvészet, földrajz, szociológia) és az etnológia kapcsolata.

9. A népi kultúra reprezentatív hordozóinak, éltetőinek (faragó, énekes, táncos, vőfély) életpályája, kapcsolathálója, tudása, az általuk nyújtott szolgáltatás. (fotók, kéziratos feljegyzések)

10. Néprajzi érdeklődésű tanárok egy-egy kollégiumban generációkat ösztönöztek a régió hagyományainak gyűjtésére. Kollégiumi archívumokban, diáklapokban vajon nyomon követhető egy-egy gyűjtési felhívás hatása?

11. Egy-egy kutatásterület eredményeinek összefoglalása.

Az előadások egyaránt reflektálhatnak a 19. századra, a két világháború közötti, az 1989 előtti és utáni korszakra. A jelentkezőknek figyelmébe ajánljuk az alábbi szempontokat: a kutatások és kutatásmódszerek individuális/csoportos sajátosságai; a kutatók generációs hovatartozása, szakmai és személyi kapcsolathálója; a népi (paraszti) kultúra és más kultúrák (városi, elit, népszerű, csoportkultúra) viszonya és kapcsolata; a kutatás kontextualizálódása (publikálás, recepció, elutatásítás, elkallódás). S bár a konferencia elsősorban Kolozsvárra kívánja terelni a figyelmet, az előadások a Kolozsvárral érintkező életműveket, kezdeményezéseket és eseményeket is bemutathatnak.

A konferencia időpontja 2017. október 20.

A jelentkezéseket 2017. május 25-ig várjuk az alábbi címre: virginasemese@yahoo.com (Virginás-Tar Emese doktorandus)

 

Kolozsvár, 2017. április 4.