Az erdélyi tudomány hírei
- Új megközelítés a városi hőszigetek hotspotjainak azonosításához és elemzéséhez
- A metamorfózis tükrözéseiben
- Egy új általánosított Simson azonosság irányában
- Otthonosság, hagyomány és identitás a nyelvjárásokban
- Tudományismertetés 2024
- Tájkép blog 2014 - 2019. LE:NOTRE hírek
- A kettős elem víz és a befogadás az építészeti programokba a 20. század első felében
- Építészeti örökség és archetipikus tájképi megközelítések a környezeti veszélyekkel szemben
- Az utcaprofil kialakításának adaptálása természetalapú megoldások alkalmazásával az új városrészekben és az épületek utólagos átalakításában
- Molekulák ionizációja elektronokkal és pozitronokkal
- A madarak oxidatív állapotának kapcsolata a repülés energetikájához kapcsolódó tulajdonságokkal
- Aranyosszéki katonatörténetek: Néprajzi, antropológiai elemzés
- Univerzális exponenciális skálázódás az axonhossz-eloszlásokban egy durva felbontási modellen keresztül
- Normalizált q-Bessel függvények csillagszerűségi sugarának aszimptotikus hatványsora
- Az IGF-1 ivarfüggő oxidatív károsodást és mortalitást okoz
- Az agy dinamikájának hátterében a robusztus funkcionális architektúrát meghatározó komplex korrelációs mintázatok hierarchiája áll
- A vallás szerepe az etnokulturális identitások (újra)termelésében - nemzetközi konferencia
- Nyelvész életidők, életpályák Erdélyben címmel jelent meg Péntek János új tanulmánykötete
- A BBTE és a TINS kutatói forradalmi módszert dolgoztak ki az agy aktivitásának tanulmányozására
- Egylépcsős technika klórzoxazon-tartalmú amorf szilárd diszperzió előállítására centrifugális szálképző eljárással
Felső-Tisza-medencei római kori kerámialeletek eredetvizsgálata

Ki, mikor, hogyan és miből készítette? – ezekre az alapvető kérdésekre kell válaszolnia minden jó iparrégészeti kutatásnak. Hogy ez a törekvés sikerrel járhasson, ahhoz több szakterületet felölelő interdiszciplináris kutatócsoport együttműködésére van szükség, olyanra, mint amilyen az EME keretében indult 2008-ban Műszaki és kulturális örökségvédelem Erdélyben címmel. A csoportban akad régész, földtanos, vegyész, fizikus, anyagmérnök, több intézmény képviseletében.
Ez a csoport több korszerű módszerrel vizsgált meg a Szatmár megyei Tasnád-Melegházak lelőhelyről előkerült kerámiadarabokat. A több éve zajló kutatások eredményeit eddig is rendszeresen publikálták. A fentebb említett kérdések fontosak, hiszen a Felső-Tisza medencéje a korai neolitikumtól kezdve folyamatosan lakott, a római korban pedig több kultúra találkozott itt: dákok, germánok, szarmaták, ezek mellett jócskán került ide római „importáru” is. A leletek többsége korongolt kerámiaedény töredéke, többnyire finom iszapolású szürke, ritkábban téglaszínű, konyhai használatra szánt edények. Ezek mellett a kutatócsoport a közelben gyűjtött agyagos talajmintát is vizsgált, hogy kiderítse a nyersanyag eredetét.
A különböző polarizációs mikroszkópos, elektromikroszkópos és egyéb vizsgálatok mellett az egyik legfontosabb módszer az úgynevezett Fourier-transzformációs infravörös spektroszkópia volt, amely lehetővé tette azt, hogy viszonylag széles skálán nagy felbontású spektrum vizsgálatával állapítsák meg az anyag összetételét. Továbbá választ kaptak azokra a kérdésekre is, hogy milyen agyagból készültek ezek a leletek, melyek a fő- és nyomelemek, avagy hogy használtak-e soványítót. A jól formálható agyagok ugyanis sikamlós, zsíros tapintásúak, amelyek sok vizet vesznek fel, ezért száradáskor erősen zsugorodnak, deformálódnak – ezeket kövér agyagoknak hívják, és gyakran nem képlékeny ásványi anyagok – például kvarc, földpát, szénsavas mész, samott stb. – adagolásával soványítják azokat. Mi több, bizonyos fazakastechnológiai következtetések is levonhatók, ugyanis a kiégetéskor keletkezett, az égés során változatlanul megmaradó, illetve az eltemetés során átalakult ásványfázisok pontosítják a kutató számára az égetési körülményeket. A kutatómunka során kiderült, hogy az ásványos összetétel nagyjából megfelel a közeli agyagos talajmintáknak, így nem zárható ki, hogy ezeket az edényeket helyben készítették. Az eredményeket a Studia Universitatis Babes-Bolyai Chemia 2019-es LXIV. 2. Tom II. számában közölték, a cikk szerzői: Bitay Enikő, Kiss-Pataki Bernadeth, Indrea Emil, Kacsó Irén, Tolvaly-Roşca Ferenc, Bratu Ioan és Veress Erzsébet, angol címe: Provenance Study On A Small Selection Of Roman Potshards (Tăşnad-Sere Site, Satu Mare County, Romania).
Szemléltető képanyag:
1. ábra. A Tasnád-Melegházak lelőhely
2. ábra. A vizsgált cserépminta-töredékek
3. ábra. Kőzettani mikroszkópia (mikromorfológiai és ásványtani vizsgálat)
4. ábra. A vizsgált cserépminták spektroszkópiai (FTIR) diagramja (ásványtani-szerkezeti vizsgálata) és röntgendiffraktogramja (a minták kristályosságára vonatkozó következtetések)
A kutatás eredményeit tartalmazó tanulmány (II. rész) teljes szövegének elérhetősége:

Ki, mikor, hogyan és miből készítette? – ezekre az alapvető kérdésekre kell válaszolnia minden jó iparrégészeti kutatásnak. Hogy ez a törekvés sikerrel járhasson, ahhoz több szakterületet felölelő interdiszciplináris kutatócsoport együttműködésére van szükség, olyanra, mint amilyen az EME keretében indult 2008-ban Műszaki és kulturális örökségvédelem Erdélyben címmel. A csoportban akad régész, földtanos, vegyész, fizikus, anyagmérnök, több intézmény képviseletében.
Ez a csoport több korszerű módszerrel vizsgált meg a Szatmár megyei Tasnád-Melegházak lelőhelyről előkerült kerámiadarabokat. A több éve zajló kutatások eredményeit eddig is rendszeresen publikálták. A fentebb említett kérdések fontosak, hiszen a Felső-Tisza medencéje a korai neolitikumtól kezdve folyamatosan lakott, a római korban pedig több kultúra találkozott itt: dákok, germánok, szarmaták, ezek mellett jócskán került ide római „importáru” is. A leletek többsége korongolt kerámiaedény töredéke, többnyire finom iszapolású szürke, ritkábban téglaszínű, konyhai használatra szánt edények. Ezek mellett a kutatócsoport a közelben gyűjtött agyagos talajmintát is vizsgált, hogy kiderítse a nyersanyag eredetét.
A különböző polarizációs mikroszkópos, elektromikroszkópos és egyéb vizsgálatok mellett az egyik legfontosabb módszer az úgynevezett Fourier-transzformációs infravörös spektroszkópia volt, amely lehetővé tette azt, hogy viszonylag széles skálán nagy felbontású spektrum vizsgálatával állapítsák meg az anyag összetételét. Továbbá választ kaptak azokra a kérdésekre is, hogy milyen agyagból készültek ezek a leletek, melyek a fő- és nyomelemek, avagy hogy használtak-e soványítót. A jól formálható agyagok ugyanis sikamlós, zsíros tapintásúak, amelyek sok vizet vesznek fel, ezért száradáskor erősen zsugorodnak, deformálódnak – ezeket kövér agyagoknak hívják, és gyakran nem képlékeny ásványi anyagok – például kvarc, földpát, szénsavas mész, samott stb. – adagolásával soványítják azokat. Mi több, bizonyos fazakastechnológiai következtetések is levonhatók, ugyanis a kiégetéskor keletkezett, az égés során változatlanul megmaradó, illetve az eltemetés során átalakult ásványfázisok pontosítják a kutató számára az égetési körülményeket. A kutatómunka során kiderült, hogy az ásványos összetétel nagyjából megfelel a közeli agyagos talajmintáknak, így nem zárható ki, hogy ezeket az edényeket helyben készítették. Az eredményeket a Studia Universitatis Babes-Bolyai Chemia 2019-es LXIV. 2. Tom II. számában közölték, a cikk szerzői: Bitay Enikő, Kiss-Pataki Bernadeth, Indrea Emil, Kacsó Irén, Tolvaly-Roşca Ferenc, Bratu Ioan és Veress Erzsébet, angol címe: Provenance Study On A Small Selection Of Roman Potshards (Tăşnad-Sere Site, Satu Mare County, Romania).
Szemléltető képanyag:
1. ábra. A Tasnád-Melegházak lelőhely
2. ábra. A vizsgált cserépminta-töredékek
3. ábra. Kőzettani mikroszkópia (mikromorfológiai és ásványtani vizsgálat)
4. ábra. A vizsgált cserépminták spektroszkópiai (FTIR) diagramja (ásványtani-szerkezeti vizsgálata) és röntgendiffraktogramja (a minták kristályosságára vonatkozó következtetések)
A kutatás eredményeit tartalmazó tanulmány (II. rész) teljes szövegének elérhetősége: