Az erdélyi tudomány hírei
- Univerzális exponenciális skálázódás az axonhossz-eloszlásokban egy durva felbontási modellen keresztül
- Normalizált q-Bessel függvények csillagszerűségi sugarának aszimptotikus hatványsora
- Az IGF-1 ivarfüggő oxidatív károsodást és mortalitást okoz
- Az agy dinamikájának hátterében a robusztus funkcionális architektúrát meghatározó komplex korrelációs mintázatok hierarchiája áll
- A vallás szerepe az etnokulturális identitások (újra)termelésében - nemzetközi konferencia
- Nyelvész életidők, életpályák Erdélyben címmel jelent meg Péntek János új tanulmánykötete
- A BBTE és a TINS kutatói forradalmi módszert dolgoztak ki az agy aktivitásának tanulmányozására
- Egylépcsős technika klórzoxazon-tartalmú amorf szilárd diszperzió előállítására centrifugális szálképző eljárással
- Pályázati lehetőségek a Domusnál
- A Loktanella atrilutea-ból származó fenilalanin ammónia-liáz biokatalitikus felhasználási lehetőségei
- Az Ureibacillus thermosphaericus-ból származó rekombináns D-aminosav dehidrogenáz immobilizálása
- Kutatásszemléleti, -módszertani és -történeti összefüggések a magyar néprajztudományban - konferenciafelhívás
- A tollakból mért δ34S izotóp földrajzi eloszlása Európában
- Néhány, egy szám osztóira vonatkozó aritmetikai szorzatról
- Pályázati felhívás az Akadémiai Ifjúsági Díj elnyerésére
- Pályázati felhívás: Kárpát-medencei Tehetségkutató Alapítvány
- Közösségi struktúrák detektálása Voronoj-particionálás segítségével súlyozott és irányított hálózatokban
- Az énekesmadarak elkerülik a magas vércukorszint emlősökre jellemző káros élettani következményeit
- Negyedik ipari fejlődés vagy forradalom? A digitális technológiák összefonódása a hagyományos termelési technológiákkal és hatásuk a teljesítményre
- Anyanyelvoktatás: A pedagógusjelöltek köznevelési feladatokra való felkészülése
Felső-Tisza-medencei római kori kerámialeletek eredetvizsgálata
Ki, mikor, hogyan és miből készítette? – ezekre az alapvető kérdésekre kell válaszolnia minden jó iparrégészeti kutatásnak. Hogy ez a törekvés sikerrel járhasson, ahhoz több szakterületet felölelő interdiszciplináris kutatócsoport együttműködésére van szükség, olyanra, mint amilyen az EME keretében indult 2008-ban Műszaki és kulturális örökségvédelem Erdélyben címmel. A csoportban akad régész, földtanos, vegyész, fizikus, anyagmérnök, több intézmény képviseletében.
Ez a csoport több korszerű módszerrel vizsgált meg a Szatmár megyei Tasnád-Melegházak lelőhelyről előkerült kerámiadarabokat. A több éve zajló kutatások eredményeit eddig is rendszeresen publikálták. A fentebb említett kérdések fontosak, hiszen a Felső-Tisza medencéje a korai neolitikumtól kezdve folyamatosan lakott, a római korban pedig több kultúra találkozott itt: dákok, germánok, szarmaták, ezek mellett jócskán került ide római „importáru” is. A leletek többsége korongolt kerámiaedény töredéke, többnyire finom iszapolású szürke, ritkábban téglaszínű, konyhai használatra szánt edények. Ezek mellett a kutatócsoport a közelben gyűjtött agyagos talajmintát is vizsgált, hogy kiderítse a nyersanyag eredetét.
A különböző polarizációs mikroszkópos, elektromikroszkópos és egyéb vizsgálatok mellett az egyik legfontosabb módszer az úgynevezett Fourier-transzformációs infravörös spektroszkópia volt, amely lehetővé tette azt, hogy viszonylag széles skálán nagy felbontású spektrum vizsgálatával állapítsák meg az anyag összetételét. Továbbá választ kaptak azokra a kérdésekre is, hogy milyen agyagból készültek ezek a leletek, melyek a fő- és nyomelemek, avagy hogy használtak-e soványítót. A jól formálható agyagok ugyanis sikamlós, zsíros tapintásúak, amelyek sok vizet vesznek fel, ezért száradáskor erősen zsugorodnak, deformálódnak – ezeket kövér agyagoknak hívják, és gyakran nem képlékeny ásványi anyagok – például kvarc, földpát, szénsavas mész, samott stb. – adagolásával soványítják azokat. Mi több, bizonyos fazakastechnológiai következtetések is levonhatók, ugyanis a kiégetéskor keletkezett, az égés során változatlanul megmaradó, illetve az eltemetés során átalakult ásványfázisok pontosítják a kutató számára az égetési körülményeket. A kutatómunka során kiderült, hogy az ásványos összetétel nagyjából megfelel a közeli agyagos talajmintáknak, így nem zárható ki, hogy ezeket az edényeket helyben készítették. Az eredményeket a Studia Universitatis Babes-Bolyai Chemia 2019-es LXIV. 2. Tom II. számában közölték, a cikk szerzői: Bitay Enikő, Kiss-Pataki Bernadeth, Indrea Emil, Kacsó Irén, Tolvaly-Roşca Ferenc, Bratu Ioan és Veress Erzsébet, angol címe: Provenance Study On A Small Selection Of Roman Potshards (Tăşnad-Sere Site, Satu Mare County, Romania).
Szemléltető képanyag:
1. ábra. A Tasnád-Melegházak lelőhely
2. ábra. A vizsgált cserépminta-töredékek
3. ábra. Kőzettani mikroszkópia (mikromorfológiai és ásványtani vizsgálat)
4. ábra. A vizsgált cserépminták spektroszkópiai (FTIR) diagramja (ásványtani-szerkezeti vizsgálata) és röntgendiffraktogramja (a minták kristályosságára vonatkozó következtetések)
A kutatás eredményeit tartalmazó tanulmány (II. rész) teljes szövegének elérhetősége:
Ki, mikor, hogyan és miből készítette? – ezekre az alapvető kérdésekre kell válaszolnia minden jó iparrégészeti kutatásnak. Hogy ez a törekvés sikerrel járhasson, ahhoz több szakterületet felölelő interdiszciplináris kutatócsoport együttműködésére van szükség, olyanra, mint amilyen az EME keretében indult 2008-ban Műszaki és kulturális örökségvédelem Erdélyben címmel. A csoportban akad régész, földtanos, vegyész, fizikus, anyagmérnök, több intézmény képviseletében.
Ez a csoport több korszerű módszerrel vizsgált meg a Szatmár megyei Tasnád-Melegházak lelőhelyről előkerült kerámiadarabokat. A több éve zajló kutatások eredményeit eddig is rendszeresen publikálták. A fentebb említett kérdések fontosak, hiszen a Felső-Tisza medencéje a korai neolitikumtól kezdve folyamatosan lakott, a római korban pedig több kultúra találkozott itt: dákok, germánok, szarmaták, ezek mellett jócskán került ide római „importáru” is. A leletek többsége korongolt kerámiaedény töredéke, többnyire finom iszapolású szürke, ritkábban téglaszínű, konyhai használatra szánt edények. Ezek mellett a kutatócsoport a közelben gyűjtött agyagos talajmintát is vizsgált, hogy kiderítse a nyersanyag eredetét.
A különböző polarizációs mikroszkópos, elektromikroszkópos és egyéb vizsgálatok mellett az egyik legfontosabb módszer az úgynevezett Fourier-transzformációs infravörös spektroszkópia volt, amely lehetővé tette azt, hogy viszonylag széles skálán nagy felbontású spektrum vizsgálatával állapítsák meg az anyag összetételét. Továbbá választ kaptak azokra a kérdésekre is, hogy milyen agyagból készültek ezek a leletek, melyek a fő- és nyomelemek, avagy hogy használtak-e soványítót. A jól formálható agyagok ugyanis sikamlós, zsíros tapintásúak, amelyek sok vizet vesznek fel, ezért száradáskor erősen zsugorodnak, deformálódnak – ezeket kövér agyagoknak hívják, és gyakran nem képlékeny ásványi anyagok – például kvarc, földpát, szénsavas mész, samott stb. – adagolásával soványítják azokat. Mi több, bizonyos fazakastechnológiai következtetések is levonhatók, ugyanis a kiégetéskor keletkezett, az égés során változatlanul megmaradó, illetve az eltemetés során átalakult ásványfázisok pontosítják a kutató számára az égetési körülményeket. A kutatómunka során kiderült, hogy az ásványos összetétel nagyjából megfelel a közeli agyagos talajmintáknak, így nem zárható ki, hogy ezeket az edényeket helyben készítették. Az eredményeket a Studia Universitatis Babes-Bolyai Chemia 2019-es LXIV. 2. Tom II. számában közölték, a cikk szerzői: Bitay Enikő, Kiss-Pataki Bernadeth, Indrea Emil, Kacsó Irén, Tolvaly-Roşca Ferenc, Bratu Ioan és Veress Erzsébet, angol címe: Provenance Study On A Small Selection Of Roman Potshards (Tăşnad-Sere Site, Satu Mare County, Romania).
Szemléltető képanyag:
1. ábra. A Tasnád-Melegházak lelőhely
2. ábra. A vizsgált cserépminta-töredékek
3. ábra. Kőzettani mikroszkópia (mikromorfológiai és ásványtani vizsgálat)
4. ábra. A vizsgált cserépminták spektroszkópiai (FTIR) diagramja (ásványtani-szerkezeti vizsgálata) és röntgendiffraktogramja (a minták kristályosságára vonatkozó következtetések)
A kutatás eredményeit tartalmazó tanulmány (II. rész) teljes szövegének elérhetősége: