Az erdélyi tudomány hírei
- Univerzális exponenciális skálázódás az axonhossz-eloszlásokban egy durva felbontási modellen keresztül
- Normalizált q-Bessel függvények csillagszerűségi sugarának aszimptotikus hatványsora
- Az IGF-1 ivarfüggő oxidatív károsodást és mortalitást okoz
- Az agy dinamikájának hátterében a robusztus funkcionális architektúrát meghatározó komplex korrelációs mintázatok hierarchiája áll
- A vallás szerepe az etnokulturális identitások (újra)termelésében - nemzetközi konferencia
- Nyelvész életidők, életpályák Erdélyben címmel jelent meg Péntek János új tanulmánykötete
- A BBTE és a TINS kutatói forradalmi módszert dolgoztak ki az agy aktivitásának tanulmányozására
- Egylépcsős technika klórzoxazon-tartalmú amorf szilárd diszperzió előállítására centrifugális szálképző eljárással
- Pályázati lehetőségek a Domusnál
- A Loktanella atrilutea-ból származó fenilalanin ammónia-liáz biokatalitikus felhasználási lehetőségei
- Az Ureibacillus thermosphaericus-ból származó rekombináns D-aminosav dehidrogenáz immobilizálása
- Kutatásszemléleti, -módszertani és -történeti összefüggések a magyar néprajztudományban - konferenciafelhívás
- A tollakból mért δ34S izotóp földrajzi eloszlása Európában
- Néhány, egy szám osztóira vonatkozó aritmetikai szorzatról
- Pályázati felhívás az Akadémiai Ifjúsági Díj elnyerésére
- Pályázati felhívás: Kárpát-medencei Tehetségkutató Alapítvány
- Közösségi struktúrák detektálása Voronoj-particionálás segítségével súlyozott és irányított hálózatokban
- Az énekesmadarak elkerülik a magas vércukorszint emlősökre jellemző káros élettani következményeit
- Negyedik ipari fejlődés vagy forradalom? A digitális technológiák összefonódása a hagyományos termelési technológiákkal és hatásuk a teljesítményre
- Anyanyelvoktatás: A pedagógusjelöltek köznevelési feladatokra való felkészülése
Fenofibrát alapú készítmények optimizált, nagy mennyiségű gyártása korona-szálképzéssel
A fenofibrát olyan hatóanyag, amelyet a vérzsírszint csökkentésére használnak, ezért fontos szerepe van a szív- és érrendszeri megbetegedések megelőzésében. A fenofibrát azonban alig oldódik vízben, ezért a szervezetben sem szívódik fel hatékonyan. Ez komoly fejtörést okoz a gyógyszeriparnak, amelyre egy innovatív megoldás lehet a hatóanyag nano-, illetve mikroszálas rendszerekbe való beágyazása. Ilyen rendszerek előállítására leggyakrabban az elektrosztatikus szálképzést alkalmazzák. A módszer lényege az, hogy a nagyfeszültségű áram alá helyezett tűn keresztül, hatóanyagot is tartalmazó polimer oldatot áramoltatnak át, a tű tengelyére pedig merőlegesen elektromosan vezető kollektorlemezt helyeznek, amelyet egyenpotenciálra kapcsolnak. A mikro/nanoszálakat az elektrosztatikus erők hozzák létre, a keletkezett szálpaplan pedig megnövelheti a beágyazott hatóanyag oldhatóságát, illetve a kioldódás sebességét. Az egytűs berendezéssel azonban csak igen kis mennyiségű készítményt lehet előállítani.
Egy tanulmány, amely három intézmény kutatóinak együttműködéséből jött létre (Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, Marosvásárhelyi “George Emil Palade” Orvosi, Gyógyszerészeti, Tudomány és Technológiai Egyetem, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem), az MTA Domus-csoportos kutatási pályázata révén ezt az akadályt igyekszik elhárítani, egy új módszerrel, amelyhez kísérleti berendezést építettek. A korona-szálképzés tűk helyett egy forgó berendezést alkalmaz, amelyből egyenletesen áramlik ki a polimer oldat.
Így akár óránként 1,2 liter hatóanyag-tartalmú polimer oldatot is szállá lehet alakítani. A különböző vizsgálatok (pásztázó elektronmikroszkóp, differenciált pásztázó kalorimetria, illetve in vitro oldódási kísérletek) azt mutatják, hogy a képződött szálpaplan másodpercek alatt szétesik a vízben, és azonnal leadja a hatóanyag 92 százalékát, ami negyvenszerese annak, amit a mikrométeres méretűvé porított hatóanyaggal sikerült elérni.
Ezzel megnyílhat az út a jól oldódó, kitűnő hatóanyag-leadású fenofibrát-tartalmú készítmények ipari mértékben történő gyártása előtt.
A tanulmány elérhetősége:
Enikő Bitay, Zoltán Szabó, József Kántor, Kolos Molnar, Attila Gergely: Scale-up and optimization of fenofibrate-loaded fibers electrospun by corona electrospinning. eXPRESS Polymer Letters Vol.15, No. 4. (2021) 375-387. Q1, IF=3.083. http://www.expresspolymlett.com/
Szemléltető ábrák:
A korona-szálképzési módszer optimalizálása során kapott mikroszálas rendszerek pásztázó elektronmikroszkópos felvétele
Összehasonlító in-vitro kioldódás vizsgálat. SNES – egytűs elektrosztatikus szálképzés, Corona – korona-szálképzés, FEN API – fenofibrát hatóanyag
A fenofibrát olyan hatóanyag, amelyet a vérzsírszint csökkentésére használnak, ezért fontos szerepe van a szív- és érrendszeri megbetegedések megelőzésében. A fenofibrát azonban alig oldódik vízben, ezért a szervezetben sem szívódik fel hatékonyan. Ez komoly fejtörést okoz a gyógyszeriparnak, amelyre egy innovatív megoldás lehet a hatóanyag nano-, illetve mikroszálas rendszerekbe való beágyazása. Ilyen rendszerek előállítására leggyakrabban az elektrosztatikus szálképzést alkalmazzák. A módszer lényege az, hogy a nagyfeszültségű áram alá helyezett tűn keresztül, hatóanyagot is tartalmazó polimer oldatot áramoltatnak át, a tű tengelyére pedig merőlegesen elektromosan vezető kollektorlemezt helyeznek, amelyet egyenpotenciálra kapcsolnak. A mikro/nanoszálakat az elektrosztatikus erők hozzák létre, a keletkezett szálpaplan pedig megnövelheti a beágyazott hatóanyag oldhatóságát, illetve a kioldódás sebességét. Az egytűs berendezéssel azonban csak igen kis mennyiségű készítményt lehet előállítani.
Egy tanulmány, amely három intézmény kutatóinak együttműködéséből jött létre (Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, Marosvásárhelyi “George Emil Palade” Orvosi, Gyógyszerészeti, Tudomány és Technológiai Egyetem, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem), az MTA Domus-csoportos kutatási pályázata révén ezt az akadályt igyekszik elhárítani, egy új módszerrel, amelyhez kísérleti berendezést építettek. A korona-szálképzés tűk helyett egy forgó berendezést alkalmaz, amelyből egyenletesen áramlik ki a polimer oldat.
Így akár óránként 1,2 liter hatóanyag-tartalmú polimer oldatot is szállá lehet alakítani. A különböző vizsgálatok (pásztázó elektronmikroszkóp, differenciált pásztázó kalorimetria, illetve in vitro oldódási kísérletek) azt mutatják, hogy a képződött szálpaplan másodpercek alatt szétesik a vízben, és azonnal leadja a hatóanyag 92 százalékát, ami negyvenszerese annak, amit a mikrométeres méretűvé porított hatóanyaggal sikerült elérni.
Ezzel megnyílhat az út a jól oldódó, kitűnő hatóanyag-leadású fenofibrát-tartalmú készítmények ipari mértékben történő gyártása előtt.
A tanulmány elérhetősége:
Enikő Bitay, Zoltán Szabó, József Kántor, Kolos Molnar, Attila Gergely: Scale-up and optimization of fenofibrate-loaded fibers electrospun by corona electrospinning. eXPRESS Polymer Letters Vol.15, No. 4. (2021) 375-387. Q1, IF=3.083. http://www.expresspolymlett.com/
Szemléltető ábrák:
A korona-szálképzési módszer optimalizálása során kapott mikroszálas rendszerek pásztázó elektronmikroszkópos felvétele
Összehasonlító in-vitro kioldódás vizsgálat. SNES – egytűs elektrosztatikus szálképzés, Corona – korona-szálképzés, FEN API – fenofibrát hatóanyag