Furu Árpád: Erdély népi építészete. Táj, építkezés, reprezentáció.

Furu Árpád: Erdély népi építészete. Táj, építkezés, reprezentáció.

 

 

Az Artes Liberales előadássorozat következő előadója Furu Árpád építőmérnök, műemlékvédelmi szakmérnök, néprajzkutató.

Dátum: 2021. december 9-én 18.00 órától

Rezümé: A népi építészet, akárcsak a népviselet, népszokások, népzene és néptánc, térben és időben egyaránt folyamatosan változott, a XIX. század második felében Erdélyben is több tucat sajátos arculattal rendelkező kistáj alakult ki. E földrajzi, társadalmi és etnikai szempontból is tagolt vidék sokarcú népi építészetéről egységes szemléletű, a folyamatok törtétneti és társadalmi hátterét is figyelembe vevő összegzés ez idáig nem készült. Az előadás Erdély nagy és kis-tájegységeinek térbeli elhelyezkedését, e sokszínűség kialakulásának, azaz a népi építészet differenciált fejlődési folyamatát igyekszik vázlatosan, példák segítségével bemutatni. 

Csatlakozás: link

Esemény: link

*

A hét szabad mesterség/művészet (septem artes liberales) tanegységei az antikvitásban gyökereznek, ám a középkorban teljesedtek ki, és nyertek szimbolikus töltetet: a hetes szám egyfajta teljességet, egyetemességet fejezett ki, az ars egyaránt jelentett művészi tehetséget és alapos tudást, magában foglalta tehát mind a kreativitást, mind a szisztematikus gondolkodást. A nyelvhez, nyelvhasználathoz kapcsolódó grammaticadialecticarhetorica (összefoglaló néven trivium) tárgyai közvetetten a mai humántudományok előhírnökei, míg az ún. matematikai arsok (arithmeticageometriamusicaastronomia) a quadrivium diszciplínáiként a mai értelemben vett reáltudományokat foglalják magukban. Ez a rendszer képezte a teológiai, jogi és orvosi fakultások alapját. Előadássorozatunk nevével erre a régiségben gyökerező univerzalitásigényre szeretnénk visszautalni, azt mai tartalmakkal megtölteni.

Furu Árpád: Erdély népi építészete. Táj, építkezés, reprezentáció.

 

 

Az Artes Liberales előadássorozat következő előadója Furu Árpád építőmérnök, műemlékvédelmi szakmérnök, néprajzkutató.

Dátum: 2021. december 9-én 18.00 órától

Rezümé: A népi építészet, akárcsak a népviselet, népszokások, népzene és néptánc, térben és időben egyaránt folyamatosan változott, a XIX. század második felében Erdélyben is több tucat sajátos arculattal rendelkező kistáj alakult ki. E földrajzi, társadalmi és etnikai szempontból is tagolt vidék sokarcú népi építészetéről egységes szemléletű, a folyamatok törtétneti és társadalmi hátterét is figyelembe vevő összegzés ez idáig nem készült. Az előadás Erdély nagy és kis-tájegységeinek térbeli elhelyezkedését, e sokszínűség kialakulásának, azaz a népi építészet differenciált fejlődési folyamatát igyekszik vázlatosan, példák segítségével bemutatni. 

Csatlakozás: link

Esemény: link

*

A hét szabad mesterség/művészet (septem artes liberales) tanegységei az antikvitásban gyökereznek, ám a középkorban teljesedtek ki, és nyertek szimbolikus töltetet: a hetes szám egyfajta teljességet, egyetemességet fejezett ki, az ars egyaránt jelentett művészi tehetséget és alapos tudást, magában foglalta tehát mind a kreativitást, mind a szisztematikus gondolkodást. A nyelvhez, nyelvhasználathoz kapcsolódó grammaticadialecticarhetorica (összefoglaló néven trivium) tárgyai közvetetten a mai humántudományok előhírnökei, míg az ún. matematikai arsok (arithmeticageometriamusicaastronomia) a quadrivium diszciplínáiként a mai értelemben vett reáltudományokat foglalják magukban. Ez a rendszer képezte a teológiai, jogi és orvosi fakultások alapját. Előadássorozatunk nevével erre a régiségben gyökerező univerzalitásigényre szeretnénk visszautalni, azt mai tartalmakkal megtölteni.