Az erdélyi tudomány hírei
- Bizonyos számelméleti függvényekre vonatkozó egyenlőtlenségekről
- Erdély(iek) az Akadémia kétszáz évében
- Új megközelítés a városi hőszigetek hotspotjainak azonosításához és elemzéséhez
- A metamorfózis tükrözéseiben
- Egy új általánosított Simson azonosság irányában
- Otthonosság, hagyomány és identitás a nyelvjárásokban
- Tudományismertetés 2024
- Tájkép blog 2014 - 2019. LE:NOTRE hírek
- A kettős elem víz és a befogadás az építészeti programokba a 20. század első felében
- Építészeti örökség és archetipikus tájképi megközelítések a környezeti veszélyekkel szemben
- Az utcaprofil kialakításának adaptálása természetalapú megoldások alkalmazásával az új városrészekben és az épületek utólagos átalakításában
- Molekulák ionizációja elektronokkal és pozitronokkal
- A madarak oxidatív állapotának kapcsolata a repülés energetikájához kapcsolódó tulajdonságokkal
- Aranyosszéki katonatörténetek: Néprajzi, antropológiai elemzés
- Univerzális exponenciális skálázódás az axonhossz-eloszlásokban egy durva felbontási modellen keresztül
- Normalizált q-Bessel függvények csillagszerűségi sugarának aszimptotikus hatványsora
- Az IGF-1 ivarfüggő oxidatív károsodást és mortalitást okoz
- Az agy dinamikájának hátterében a robusztus funkcionális architektúrát meghatározó komplex korrelációs mintázatok hierarchiája áll
- A vallás szerepe az etnokulturális identitások (újra)termelésében - nemzetközi konferencia
- Nyelvész életidők, életpályák Erdélyben címmel jelent meg Péntek János új tanulmánykötete
Gomba és hagyomány a Kárpát-medencében

Szórványos előzmények után az etnomikológia művelése elsősorban Zsigmond Győző munkásságának köszönhető, s e tudományág képviselői az ő nyomdokain haladnak. A szerző a szó tágabb jelentésében foglalkozik a gombavilág és az emberi összefüggéseinek kutatásával, mint azt például az említett tudományág atyja, R. G. Wasson tette. 1980 óta végez etnomikológiai jellegű terepmunkát és felkeresett minden jelentősebb magyar néprajzi tájat. Szól a tárgyalt gombák szerepéről a mindennapokban, a munkában, szokások gyakorlásakor, felhasználásukról a népi gyógyításban, a konyhán, a hozzájuk kapcsolódó népköltészetről (mese, monda, népdal, szólásmondások, tréfák stb.), ismeretekről, hiedelmekről stb.
Néprajzi és természeti értékek sajátos megközelítése történik meg e könyvben. A gombákra vonatkozó népi tudás, a gyógyításra, fogyasztására vonatkozó ismeretek, történetek, a névadás és más jelenségek mind helyet kapnak a könyvben. A szerző számos gombafaj és a hozzájuk fűződő hagyomány vizsgálatával segíti a népi gombászat felfedeztetését az olvasó számára, egyszerre tudományosan és olvasmányosan. Több esetben hungaricumokról nyújt érdekes részleteket az olvasóknak. Így például ír a gombákat (a bükkfa- és a nyírfataplót) feldolgozó népi mesterségről, népművészeti ágról, a toplászatról is.
A szöveget körülbelül 150 színes és fekete-fehér kép, térkép illusztrálja.
Zsigmond Győző: Gomba és hagyomány a Kárpát-medencében. GlobeEdit, Beau Bassin, 2019, 500 p.

Szórványos előzmények után az etnomikológia művelése elsősorban Zsigmond Győző munkásságának köszönhető, s e tudományág képviselői az ő nyomdokain haladnak. A szerző a szó tágabb jelentésében foglalkozik a gombavilág és az emberi összefüggéseinek kutatásával, mint azt például az említett tudományág atyja, R. G. Wasson tette. 1980 óta végez etnomikológiai jellegű terepmunkát és felkeresett minden jelentősebb magyar néprajzi tájat. Szól a tárgyalt gombák szerepéről a mindennapokban, a munkában, szokások gyakorlásakor, felhasználásukról a népi gyógyításban, a konyhán, a hozzájuk kapcsolódó népköltészetről (mese, monda, népdal, szólásmondások, tréfák stb.), ismeretekről, hiedelmekről stb.
Néprajzi és természeti értékek sajátos megközelítése történik meg e könyvben. A gombákra vonatkozó népi tudás, a gyógyításra, fogyasztására vonatkozó ismeretek, történetek, a névadás és más jelenségek mind helyet kapnak a könyvben. A szerző számos gombafaj és a hozzájuk fűződő hagyomány vizsgálatával segíti a népi gombászat felfedeztetését az olvasó számára, egyszerre tudományosan és olvasmányosan. Több esetben hungaricumokról nyújt érdekes részleteket az olvasóknak. Így például ír a gombákat (a bükkfa- és a nyírfataplót) feldolgozó népi mesterségről, népművészeti ágról, a toplászatról is.
A szöveget körülbelül 150 színes és fekete-fehér kép, térkép illusztrálja.
Zsigmond Győző: Gomba és hagyomány a Kárpát-medencében. GlobeEdit, Beau Bassin, 2019, 500 p.