Az erdélyi tudomány hírei

Hannah Arendt az ágostoni szeretet-fogalomról

Esemény időpontja:

  • 2023-02-02 09:35:00
Hannah Arendt az ágostoni szeretet-fogalomról

Jelen tanulmány a fiatal Hannah Arendt Ágostonról szóló disszertációját, Der Liebesbegriff bei Augustin. Versuch einer philosophischen Interpretation / A szeretet fogalma Ágostonnál. Egy filozófiai értelmezésre tett kísérlet  (Berlin: Springer, 1929) és annak kulcsfogalmait vizsgálja, melyek operatívak maradnak Arendt későbbi, érett műveiben is, hiszen hatnak problémafelvetéseire, főfogalmaira (szeretet/love, kezdet/beginning, szüetettség/natality, világ/world, világnélküliség/Worldlessness, emlékezet/memory). Doktori disszertációját Hannah Arendt 1928-ban védi meg Heidelbergben Karl Jaspersnél. Augustinus az arendti jellegzetes gondolkodásmód mélystruktúrájának egyik legfontosabb ihletője. Arendt gondolkodói útján, melyet – Biró-Kaszás Éva nyomán – a keresztény gondolkodóktól a zsidóság kérdése fele (és onnan persze tovább), a vita contemplativa-tól a vita activa fele, az egzisztencia-filozófiától a politikai gondolkodás felé tartó mozgásként jellemezhetünk, Ágoston munkássága végig fontos referenciapont marad. Ágoston gondolatai a legkülönbözőbb időszakokban írt arendti művekben is előfordulnak mottóként vagy csak odavetett megjegyzésként. A doktori tézis relevanciával bír  a teljes arendti életműre nézve. A disszertáció értelmezésével jobban láthatóvá válhatnak Arendt egész gondolkodásának főbb csomópontjai.

Hannah Arendt (1906-1975) írásai sok témával foglalkoznak: a szeretet (1929: Der Liebesbegriff bei Augustin); stabil világi struktúrák felfordulása és ítélő standardumainak összeomlása (1951: The Origins of Totalitarism); a meggondolatlanság és a gonosz furcsa interdependenciája (1963: Eichmann in Jerusalem);  a zsidó identitásért való harc (1957: Rahel Varnhagen, 1942-1966: The Jew as Pariah); a modern forradalom eseménye által bizonyított igéret és remény (On Revolution-1963); politikai beszéd, hazugság a politikában, politikai cselekvés a tiltakozó mozgalmakban (Crises of the Republic, 1972); a sötét időket bevilágító személyiségek portréja (1968: Men in Dark Times); az elme aktivitásának nagyszerű leírása: gondolkodás, akarat, ítélet (The Life of Mind, 1978). Közös téma e művekben a születettség (natality). Arendt számára a születés nem csupán a biológiai születést jelenti, hanem annak lehetőségét is, hogy az emberi lét újra létrejöjjön, partikulárisan a politikai közösség teremtése által, melyet Arendt második, politikai születésként értelmez. Születésünk értelme a világi cselekvés és gondolkodás kezdetének lehetősége. Megjegyezzük, hogy Arendtet élete végéig érdekelte az újrakezdés lehetősége, valamint a szeretet és politika viszonya. A születettség három szintjéről beszélhetünk Arendt esetében, három perspektíváról:

  1. pre-politikai szint: a faktuális világba születés, első megjelenése a kezdet princípiumának;
  2. politikai szint: politikai születés vagy a nyilvános szférába való születés;
  3. teoretikus szint: harmadik születés: az elme életének születő jellege.

Az 1990-es években árnyalódik Arendt alakja: előtérbe kerülnek a fiatalkori művei és a washingtoni kongresszusi könyvtárban őrzött Arendt-anyagot is feldolgozzák. 1996-ban megjelenik doktori disszertációjának angol nyelvű kiadása: Love and Saint Augustine (Edited and with an interpretative essay by Joanna Vecchiarelly Scott and Judith Chelius Stark, Chicago-London, The University of Chicago Press, 1996.). Összehasonlíthatóvá válik a doktori disszertáció német és angol nyelvű kiadása.

A tanulmány adatai:
Erzsébet Kerekes
Hannah Arendt on the Augustinian concept of love
JOURNAL FOR THE STUDY OF RELIGIONS AND IDEOLOGIES, Volume: 21.,Issue: 63., Pages: 3–33.

Hannah Arendt az ágostoni szeretet-fogalomról

Jelen tanulmány a fiatal Hannah Arendt Ágostonról szóló disszertációját, Der Liebesbegriff bei Augustin. Versuch einer philosophischen Interpretation / A szeretet fogalma Ágostonnál. Egy filozófiai értelmezésre tett kísérlet  (Berlin: Springer, 1929) és annak kulcsfogalmait vizsgálja, melyek operatívak maradnak Arendt későbbi, érett műveiben is, hiszen hatnak problémafelvetéseire, főfogalmaira (szeretet/love, kezdet/beginning, szüetettség/natality, világ/world, világnélküliség/Worldlessness, emlékezet/memory). Doktori disszertációját Hannah Arendt 1928-ban védi meg Heidelbergben Karl Jaspersnél. Augustinus az arendti jellegzetes gondolkodásmód mélystruktúrájának egyik legfontosabb ihletője. Arendt gondolkodói útján, melyet – Biró-Kaszás Éva nyomán – a keresztény gondolkodóktól a zsidóság kérdése fele (és onnan persze tovább), a vita contemplativa-tól a vita activa fele, az egzisztencia-filozófiától a politikai gondolkodás felé tartó mozgásként jellemezhetünk, Ágoston munkássága végig fontos referenciapont marad. Ágoston gondolatai a legkülönbözőbb időszakokban írt arendti művekben is előfordulnak mottóként vagy csak odavetett megjegyzésként. A doktori tézis relevanciával bír  a teljes arendti életműre nézve. A disszertáció értelmezésével jobban láthatóvá válhatnak Arendt egész gondolkodásának főbb csomópontjai.

Hannah Arendt (1906-1975) írásai sok témával foglalkoznak: a szeretet (1929: Der Liebesbegriff bei Augustin); stabil világi struktúrák felfordulása és ítélő standardumainak összeomlása (1951: The Origins of Totalitarism); a meggondolatlanság és a gonosz furcsa interdependenciája (1963: Eichmann in Jerusalem);  a zsidó identitásért való harc (1957: Rahel Varnhagen, 1942-1966: The Jew as Pariah); a modern forradalom eseménye által bizonyított igéret és remény (On Revolution-1963); politikai beszéd, hazugság a politikában, politikai cselekvés a tiltakozó mozgalmakban (Crises of the Republic, 1972); a sötét időket bevilágító személyiségek portréja (1968: Men in Dark Times); az elme aktivitásának nagyszerű leírása: gondolkodás, akarat, ítélet (The Life of Mind, 1978). Közös téma e művekben a születettség (natality). Arendt számára a születés nem csupán a biológiai születést jelenti, hanem annak lehetőségét is, hogy az emberi lét újra létrejöjjön, partikulárisan a politikai közösség teremtése által, melyet Arendt második, politikai születésként értelmez. Születésünk értelme a világi cselekvés és gondolkodás kezdetének lehetősége. Megjegyezzük, hogy Arendtet élete végéig érdekelte az újrakezdés lehetősége, valamint a szeretet és politika viszonya. A születettség három szintjéről beszélhetünk Arendt esetében, három perspektíváról:

  1. pre-politikai szint: a faktuális világba születés, első megjelenése a kezdet princípiumának;
  2. politikai szint: politikai születés vagy a nyilvános szférába való születés;
  3. teoretikus szint: harmadik születés: az elme életének születő jellege.

Az 1990-es években árnyalódik Arendt alakja: előtérbe kerülnek a fiatalkori művei és a washingtoni kongresszusi könyvtárban őrzött Arendt-anyagot is feldolgozzák. 1996-ban megjelenik doktori disszertációjának angol nyelvű kiadása: Love and Saint Augustine (Edited and with an interpretative essay by Joanna Vecchiarelly Scott and Judith Chelius Stark, Chicago-London, The University of Chicago Press, 1996.). Összehasonlíthatóvá válik a doktori disszertáció német és angol nyelvű kiadása.

A tanulmány adatai:
Erzsébet Kerekes
Hannah Arendt on the Augustinian concept of love
JOURNAL FOR THE STUDY OF RELIGIONS AND IDEOLOGIES, Volume: 21.,Issue: 63., Pages: 3–33.