A KAB hírei

Határtalan nyelv? Könyvbemutató.

Határtalan nyelv? Könyvbemutató.


HATáRTALAN NYELV?
"A jösztök épp olyan helyes, mint a jöttök": a Termini kutatóhálózatról tartottak előadást

Néhány TedEx-előadásból inspirálódva akár még az erdélyi nyelvészeti könyvbemutatók és előadások is érdekelhetnék a nagyközönséget. Egyelőre azonban csak a szakma és az újságírók töltik meg a termet.





Három nyelvészeti szakkönyvet mutattak be, és Péntek János nyelvész is tartott előadást csütörtök este a kolozsvári magyar főkonzulátuson. Olyan mindenkit érdeklő témákról beszéltek, mint a Kárpát-medencében élő magyar kisebbségek nyelvi jogainak helyzete, az anyanyelvű oktatás vagy a „szóhatártalanítás” folyamata. Mégis az újságírók, illetve a szakma ősz hajú képviselőin kívül kevés érdeklődő volt jelen. A szakma viszont valószínűleg ezzel is elégedett lesz, mert a terem megtelt, és a bemutatók után a pohár bor mellett jót beszélgethettek, dedikálhattak és nyilatkozhattak. 

Szilágyi Mátyás főkonzul köszöntője után Péntek János vetített, képes előadáson mutatta be a Termini Magyar Nyelvi Kutatóhálózat kialakulását, beszélt a kutatási témáikról és a céljaikról. A Magyar Tudományos Akadémiakülső régiókban működő kutatóállomás-hálózatának célja a határon túli magyarság fennmaradását szolgálni, a magyar nyelvet erősíteni a Kárpát-medencében. 

Szilágyi Mátyás főkonzul köszönti az egybegyűlteket (A résztvevők balról-jobbra: Balázs Imre József, Péntek János, Szilágyi Mátyás, Keszeg Anna, Rigán Lóránd, Benő Attila)


Az egész Kárpát-medencére kiterjedő hálózat kutatási témái közül Péntek a kontaktológia (nyelvi kapcsolatok), a kétnyelvűség, a nyelvi jogok, az oktatás nyelvi kérdéseiről beszélt. Részletesen kitért a szóhatártalanítás kérdésére: eszerint nem csak a magyarországi nyelvváltozat számít normatívnak, helyesnek, a szótáraknak nem csak azt kell tartalmazniuk, hanem mind a tizenkét millió magyarul beszélő emberét. 

"Erdélyben azt mondom, hogy jösztök és nem jöttök, mint Magyarországon. Eszerint ott azt mondhatják, hogy mi hibásan beszélünk, de ez nem így van. A jösztök éppen olyan helyes mint a jöttök, még akkor is ha nincs benne a magyar szótárban" – érvelt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem tanára, aki ezután beszélt az eddigi eredményeikről, sikereikről is. 

A kutatóhálózat tavalyi jubileumára jelentették meg Péntek János és Benő Attila egyetemi docens szerkesztésében A Termini Magyar Nyelvi Kutatóhálózat tíz éve c. kötetet. Péntek előadása után, a tíz év reprezentatív írásait tartalmazó kiadványt Benő Attila ajánlotta a közönség figyelmébe. 

Péntek János tart előadást


A nyelvészeti vonalon haladva tovább az Ariadné könyvek c. sorozat keretében az elmúlt év végén megjelent Péntek János: Változó korunk – változó nyelvünk, illetve Benő Attila: A dolgok másik neve c. köteteket azok szerkesztői méltatták. Előbbit Keszeg Anna, utóbbit Rigán Lóránd mutatta be röviden a kolozsvári közönségnek. 

A nyelvjárás-projektünk – amelyet egyébként Péntek az előadásában is megemlített, mint pozitív példát – visszajelzéseiből tudjuk, hogy a közönséget érdekli a nyelv. Ezért csak ajánlani tudjuk az erdélyi kutatóknak, mielőtt a nagyközönségnek bemutatnak egy-egy tudományos könyvet, nézzenek meg néhány jól sikerült TedEx-előadást. Akkor talán nem csak a szakma és a média képviselői jelennének meg, és sokkal jobb érzés lenne számukra is.

G. L.

 

Megjelent: www.transindex.ro

Határtalan nyelv? Könyvbemutató.


HATáRTALAN NYELV?
"A jösztök épp olyan helyes, mint a jöttök": a Termini kutatóhálózatról tartottak előadást

Néhány TedEx-előadásból inspirálódva akár még az erdélyi nyelvészeti könyvbemutatók és előadások is érdekelhetnék a nagyközönséget. Egyelőre azonban csak a szakma és az újságírók töltik meg a termet.





Három nyelvészeti szakkönyvet mutattak be, és Péntek János nyelvész is tartott előadást csütörtök este a kolozsvári magyar főkonzulátuson. Olyan mindenkit érdeklő témákról beszéltek, mint a Kárpát-medencében élő magyar kisebbségek nyelvi jogainak helyzete, az anyanyelvű oktatás vagy a „szóhatártalanítás” folyamata. Mégis az újságírók, illetve a szakma ősz hajú képviselőin kívül kevés érdeklődő volt jelen. A szakma viszont valószínűleg ezzel is elégedett lesz, mert a terem megtelt, és a bemutatók után a pohár bor mellett jót beszélgethettek, dedikálhattak és nyilatkozhattak. 

Szilágyi Mátyás főkonzul köszöntője után Péntek János vetített, képes előadáson mutatta be a Termini Magyar Nyelvi Kutatóhálózat kialakulását, beszélt a kutatási témáikról és a céljaikról. A Magyar Tudományos Akadémiakülső régiókban működő kutatóállomás-hálózatának célja a határon túli magyarság fennmaradását szolgálni, a magyar nyelvet erősíteni a Kárpát-medencében. 

Szilágyi Mátyás főkonzul köszönti az egybegyűlteket (A résztvevők balról-jobbra: Balázs Imre József, Péntek János, Szilágyi Mátyás, Keszeg Anna, Rigán Lóránd, Benő Attila)


Az egész Kárpát-medencére kiterjedő hálózat kutatási témái közül Péntek a kontaktológia (nyelvi kapcsolatok), a kétnyelvűség, a nyelvi jogok, az oktatás nyelvi kérdéseiről beszélt. Részletesen kitért a szóhatártalanítás kérdésére: eszerint nem csak a magyarországi nyelvváltozat számít normatívnak, helyesnek, a szótáraknak nem csak azt kell tartalmazniuk, hanem mind a tizenkét millió magyarul beszélő emberét. 

"Erdélyben azt mondom, hogy jösztök és nem jöttök, mint Magyarországon. Eszerint ott azt mondhatják, hogy mi hibásan beszélünk, de ez nem így van. A jösztök éppen olyan helyes mint a jöttök, még akkor is ha nincs benne a magyar szótárban" – érvelt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem tanára, aki ezután beszélt az eddigi eredményeikről, sikereikről is. 

A kutatóhálózat tavalyi jubileumára jelentették meg Péntek János és Benő Attila egyetemi docens szerkesztésében A Termini Magyar Nyelvi Kutatóhálózat tíz éve c. kötetet. Péntek előadása után, a tíz év reprezentatív írásait tartalmazó kiadványt Benő Attila ajánlotta a közönség figyelmébe. 

Péntek János tart előadást


A nyelvészeti vonalon haladva tovább az Ariadné könyvek c. sorozat keretében az elmúlt év végén megjelent Péntek János: Változó korunk – változó nyelvünk, illetve Benő Attila: A dolgok másik neve c. köteteket azok szerkesztői méltatták. Előbbit Keszeg Anna, utóbbit Rigán Lóránd mutatta be röviden a kolozsvári közönségnek. 

A nyelvjárás-projektünk – amelyet egyébként Péntek az előadásában is megemlített, mint pozitív példát – visszajelzéseiből tudjuk, hogy a közönséget érdekli a nyelv. Ezért csak ajánlani tudjuk az erdélyi kutatóknak, mielőtt a nagyközönségnek bemutatnak egy-egy tudományos könyvet, nézzenek meg néhány jól sikerült TedEx-előadást. Akkor talán nem csak a szakma és a média képviselői jelennének meg, és sokkal jobb érzés lenne számukra is.

G. L.

 

Megjelent: www.transindex.ro