2019. november 7-8, között interdiszciplináris konferenciát szervez a Bolyai Társaság. A konferencia társszervezője Kolozsvári Akadémiai Bizttság.

A konferencia témájának ötletét az adta, hogy az ENSZ Közgyűlése és az UNESCO a 2019. évre meghirdette A Kémiai Elemek Periódusos Rendszerének Nemzetközi Évét abból az alkalomból, hogy Dmitrij Mengyelejev 1869-ben mutatta be az Orosz Kémiai Társaságnak a kémiai elemek periódusos rendszerét. Mengyelejev elsőként vette észre, hogy az elemeket növekvő atomtömeg szerint rendezve a táblázat a fizikai-kémiai tulajdonságok periodikusságát mutatja. A rendszer logikája alapján meg merte változtatni az akkoriban ismert 63 elem vélt sorrendjét, és üres helyeket is fenntartott a szerinte hiányzó elemeknek, amelyeknek megjósolta a tulajdonságait. Mengyelejev a hírnevét elsősorban az előrevetítéseinek köszönhette, amihez nem kevés bátorságra volt szükség. Az általa feltételezett elemek felét a kutatások mára már bizonyították. Korszakalkotó eredményei nemcsak oktatási szempontból figyelemreméltóak, hanem minőségi ugrást jelentettek a tudományos kutatásokban. Rendkívül fontos minden tudományágban az „elemi” tudás rendszerbe foglalása, a periodicitás vagy véletlenszerűség felismerése.

Az elemeket a szabályszerűség, az összemérhető tulajdonságok szervezik rendszerré, s e tulajdonságok adott szempontok alapján történő, körülhatárolható változása, alakulása periódusokba rendezi azokat. Szabályszerű rendeződést, egy állapot, jelenség vagy történés ismétlődő vagy azonosítható elven történő változásait találjuk bármely diszciplína metodológiai alapján, hiszen ezek adják a vizsgálhatóság, összevethetőség, kutathatóság szinkrón és diakrón dimenzióit. A történelem gazdasági, politikai, szociális stb. jellemzők által körülhatárolható időszakai ugyanúgy periódusok, mint az irodalom- vagy eszmetörténeti korszakok, az irodalom-, zene- és művészettörténetben ismert stílusirányzatok. A történetek narratívába szervezése rendszerezést, rendszerképzést feltételez – ezt teszi mind a történet-, mind az irodalom- és általában a tudománytörténetírás. Az önhasonló tulajdonságok szabályos ismétlődése teszi vizsgálhatóvá a fraktálokat. Számos, a természetben megfigyelhető jelenség rendelkezik térbeli vagy időbeli periodicitással, amely nagymértékben megkönnyíti ezen jelenségek rendszerezését és tanulmányozását. Rendszerekbe szerveződnek a kémiai elemek, rendekbe az élőlények. A társadalomkutatás rendszerszemléletnek nevezett megközelítése az egyént az őt körülvevő természetes környezetével együtt vizsgálja. A módszertani iskolák bármely tudományágban rendszerré szervezik a problémák megközelítésének párhuzamos útjait. Ugyanakkor a rendszerek határai, a periódusok szabályos (vagy éppen a szabályostól eltérő) ütemei teszik élővé a tudományos kutatást, mivel folyamatos újraértékelésre, újabb részegységek figyelembevétele által újrarendezésre hívják fel a kutatókat.

A részletes program itt érhető el:

program