- a régi és az új EU-tagállamok (EU15 és EU13) között tudományos teljesítményben is nagyok a különbségek, de a tudósok nem akarnak kétsebességes Európát;
- egyéni kiválósági alapon egységes verseny van Európában, és Magyarország meg tudott kapaszkodni a középmezőnyben, a többi EU13-as országot lényegesen megelőzve;
- az EU13-as régió felzárkózásának lehetőségeiről részletesen és hosszan beszélgettek a konferencián a külföldi akadémiák képviselőivel;
- a felgyorsult tudományos fejlődés ijesztő lehet az átlagember számára, és ennek olyan negatív hatásai vannak, mint például az oltásellenesség vagy az áltudományok terjedése;
- fontos az is, hogy ne csak a társadalom próbálja megérteni a tudományt, hanem a tudományos világ is megpróbáljon választ adni a társadalom által feltett kérdésekre;
- a magyar tudományos eredmények hazai hasznosulásában javulás tapasztalható, mert folyamatosan javul a jogi és gazdasági háttér, másrészről pedig létrejött egy olyan fiatal kutatói gárda, amely tudását a versenyszférában is tudja hasznosítani, tehát humántőke keletkezik;
- ahhoz, hogy Magyarország legyen a régió tudományos központja, egyebek mellett egy többezres konferenciaközpontra lenne szükség, továbbá arra, hogy a közbeszerzési törvények ne hátráltassák feleslegesen a tudományos kutatásokat;
- adminisztratív szempontból meg kell könnyíteni azoknak a külföldi kutatóknak a helyzetét, akik nem az Európai Unióból jönnek hozzánk;
- a Nemzeti Alaptanterv kidolgozásában az Akadémia nem vesz részt közvetlenül, de amikor elkészül majd egy-egy rész, akkor azt véleményezi.
Hallgassa meg a teljes interjút itt!
Forrás: mta.hu