A teológiai és a vallástörténeti kutatások ma már egyetértenek abban, hogy az egyistenhit a többistenhitből alakult ki. Nagyon leegyszerűsítve ez az jelenti, hogy az egyik isten az idők folyamán átvette a többi isten szerepét és hatáskörét, míg végül kialakult az univerzális, mindenható Isten vallási képzete. Ez a folyamat nyomokban lekövethető a Héber Biblián belül is, ahol több szöveg is van, ahol észrevehetőek a politeista világkép jegyei. Egyik ilyen Salamon templomszentelési imájának néhány verse (1Kir 8,12–13), ahol a valószínűleg régebbi verziót tartalmazó görög kéziratokban arról olvasunk, hogy a Nap(isten) ünnepélyesen kijelenti, hogy az égen kíván lakni, míg Jhwh temploma sötétjében akar trónolni. Ebben a szövegben egyértelmű, hogy a Nap és Jhwh két különálló nagyság, azonban a párhuzamos megfogalmazásból az is kitűnik, hogy összemérhető, bizonyos szempontból ugyanabba a kategóriába tartozó lényekről van szó.

Ha ez így van, felvetődik annak a kérdése, hogy milyen isten volt kezdetben a Héber Biblia és a keresztyénség Istene? A válasz megtalálása korántsem egyszerű, mivel a kezdeti időre vonatkozóan a forrásaink nagyon behatároltak. A kutatók egy része arra következtet a költői szövegek alapján, amelyek Jhwh mennydörgő hangját és a csepegő egeket említik, valamint egyéb források nyomán, amelyek a bika, a viharisten emblematikus állatának szerepét emelik ki a jahvizmus egy bizonyos megjelenési formájában, hogy Jhwh kezdetben egy viharisten volt. Mások a teremtés gondolatát tartják a legrégebbi motívumnak, és Jhwh-t egy ősi teremtő istenként képzelik el, míg ismét mások az Isten megjelenését kísérő füst, villámok és mennydörgés motívumait egy vulkánisten profiljába helyezik el. A kutatás állásának bemutatása után egy erdélyi kutató, Kató Szabolcs Ferencz, Tübingenben megvédett doktori értekezésében Hóseás könyve alapján új adalékokkal szolgál a vallástörténeti rekonstrukcióhoz.

Hóseás könyve egy Kr. e. 8. sz.-i könyv, amely ír mind Jhwh-ról, mind egy másik viharistenről, Baálról, valamint egy tisztátalan bikakultuszról. A motívumok összehasonlítása azt sugallja, hogy bár a 8. sz.-ban Jhwh profiljában sokféle isten motívuma egyesül már, mégis egy háborús viharisten jegyei a legdominánsabbak. Ezek alapján feltételezhetjük, hogy Jhwh eredetileg egy háborús viharisten volt, aki esővel és hadi szerencsével gondoskodott kezdettől fogva Izráel fiairól, és szabadította meg őket sok szorult helyzetből.

Kató Szabolcs Ferencz: Jhwh: der Wettergott Hoseas? Der „ursprüngliche“ Charakter Jhwhs ausgehend vom Hoseabuch. Wissenschaftliche Monographien zum Alten und Neuen Testament 158. Göttingen: Vandenhoeck & Ruprecht 2019, 352 old.

Kató Szabolcs Ferencz: Der Tempelweihspruch Salomos (I Reg 8,12–13/LXX III Bas 8,53). Ein neuer Vorschlag. Zeitschrift für die alttestamentliche Wissenschaft 2019 (131), 220‒234.