Jövőformáló tudomány a Bánságban

Jövőformáló tudomány a Bánságban

 

Konferencia a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából

2020. november 27.

ONLINE - kód 975 9009 5253

 

16:00 MEGNYITÓ, ÜDVÖZLŐ BESZÉDEK

 

16:15 – 18:00 TUDOMÁNYOS ÜLÉSSZAK - ELSŐ TÖMB

 

A Temes megyei magyar oktatás - számok, stratégiák, dilemmák

Dr. Erdei Ildikó pszichológus, adjunktus, Temesvári Nyugati Tudományegyetem

 

Értékvállalás a jó szó tükrében

Dr. Magyari Sára nyelvész, docens, Partiumi Keresztény Egyetem

 

Toró Tibor - Ember az erőterekben

Dr. Bodó Barna politológus, Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem tiszteletbeli professzora

 

Orvosi hitvallás

Dr. Matekovits György fogszakorvos, szájsebész, Temesvári Orvosi Egyetem nyugalmazott professzora

 

Régi és új találkozása: régészeti lelőhelyek geofizikai vizsgálata

Kopeczny Zsuzsa régész/történész/muzeológus, Bánsági Nemzeti Múzeum

 

A temesvár-lippa-radnai vasútvonal története

Dr. Jancsó Árpád építőmérnök, helytörténész

 

18:00 – 18:15 KÁVÉSZÜNET

 

18:15 – 20:00 TUDOMÁNYOS ÜLÉSSZAK - MÁSODIK TÖMB

 

Ady jelenléte Temesváron

Dr. Pogány András vízügyi szakember, Temesvári Műszaki Egyetem nyugalmazott tanára

 

A gyergyószárhegyi 1949-es lázadás

Dr. Ferencz András gépészmérnök, Temesvári Műszaki Egyetem nyugalmazott tanára

 

Ütközések és becsapódások szimulációja az autóiparban

Krausz Tamás gépészmérnök, doktorandusz, Temesvári Műszaki Egyetem

 

Egy energiahatékony iskolaépület összetett csomópontjainak hőenergetikai elemzése

Karda Szilárd építőmérnök, doktorandusz, Temesvári Műszaki Egyetem

 

A Temesvári Református Központ szárnyas-tornyai

Dr. Nagy-György Tamás építőmérnök, egyetemi tanár, Temesvári Műszaki Egyetem

 

20:00 – 21:00 KÖTETLEN BESZÉLGETÉS

 

Szervező: a Kolozsvári Akadémiai Bizottság Bánsági Regionális Munkabizottsága

Dr. Nagy-György Tamás szakbizottsági elnök

Email: tamas.nagy-gyorgy@upt.ro

 

Dr. Erdei Ildikó – pszichológus, a temesvári Nyugati Tudományegyetem Pszichológia Tanszékének adjunktusa, a Bartók Béla Elméleti Líceum igazgatója, több szervezetpszichológiai tanulmány társszerzője, környezetpszichológiai és közösségfejlesztő projektcsapat munkatársa. Az előadás összegzi a Temes megyei magyar tannyelvű oktatási hálózat alakulásának főbb mozzanatait az elmúlt három évtizedből. A folyamatok bemutatása elsősorban a diáklétszámok változásain, valamint a megszűnő/alakuló intézmények számának alakulásán alapul, de számba veszi a korábban kidolgozott stratégiákat is, valamint az oktatási környezet jelentősebb változásait. Végül néhány dilemma azonosítására kerül sor, amelyek segíthetnek a folyamatok árnyaltabb értelmezésében.

 

Dr. Magyari Sára – Partiumi Keresztény Egyetem Nyelv- és Irodalomtudományi Tanszékének docense, nyelvész, antropológus, publicista. Kutatási területei: nyelvi profilozás, a nyelv és kultúra kapcsolata, a városi temetők és gátrendszerek szemiotikája, a fakultatív magyaroktatás módszertana. Előadásában az értelmiségi réteg értékvállalásáról beszél a vesztegzár idején, egy rádiós műsor alapján. Jó szó embert próbáló időben címmel indított karanténműsort a Bukaresti Rádió magyar adása. Az előadás arra reflektál, hogy mi a jó szó tartalma; mit féltünk járvány idején a leginkább; melyek számukra a legfontosabb értékek.

 

Dr. Bodó Barna – a Sapientia Egyetem professzora, politológus. Kutatási területei: identitásfolyamatok, szórványhelyzet, etnikumközi kapcsolatok, regionalizmus, Bánság/Temesvár politikatörténete. Toró Tibor 10 éve lépett át az örökkévalóságba. Fizikus volt, és a szellemi világ mai reneszánsz típusú képviselője, akit minden érdekelt és mindenhez érdemben tudott hozzászólni. Már életében legendává vált. Ő volt a példa és a bizonyság: hogy lehet. A végeken is, bezártságban is, kisebbségiként is. Toró Tibor erdélyi magyar közösségünk számára a tudós szinonimája volt. Nem állítom, hogy hozzá mérhető kutató fizikusunk, a kultúra minden egyes területe iránti gyümölcsöző érdeklődést tanúsító   tudósunk  nincs/nem  volt   a   20.   században,   hanem  azt,   hogy   az  ő   kisugárzása   volt a legerőteljesebb, képes volt a szinte lehetetlenre: élő példakép volt, minta és mérce is egyben. Emlékeznünk kell rá (is)! Véssük eszünkbe Sütő András figyelmeztetését: „A feledés maga a pusztulás!”. A múlt és jelen metszésvonalán, a körülöttünk zajló társadalmi-kulturális változások közepette hiszem, hogy értékeink számom tartása, jeles elődeink – akik olykor kortársaink is voltak – életművének megbecsülése: közösségi létszükséglet. Előadásomban Toró Tibor életútját és életművét kívánom bemutatni.

 

Dr. Matekovits György, fogszakorvos, szájsebész, a Temesvári Orvostudományi és Gyógyszerészeti Egyetem Fogorvostudomány Karán tanszékvezető professzor volt 2012‐ig. Jelenleg a budapesti Dental Press Hungary Posztgraduális képzésében vesz részt. 15 szakkönyve jelent meg, ebből 5 magyar nyelven. A magyar szakfolyóiratokban megjelent szakcikkei száma meghaladja a 100‐at, míg román és angol cikkei száma a 200‐ at. Sok mindennel foglalkozik, aminek az orvostudományokhoz köze van. Elképzelésem egy kötetlen beszélgetés az orvoslásról, egy szakmáról és hivatásról. Örömökkel és kétségekkel, meg nem szűnő tanulással és értelmiségi kielégüléssel, egész embert kívánó pálya. Felvázolom azokat az elvárásokat, amelyeket a felvételi pillanatától, a diploma megszerzése utáni szakosodásig a szűkre vett tudomány szelet, a betegek, a munkatársak és egy magyar életközösség elvár egy orvostól. A kiskorunktól feltett kérdésre: Mi leszel, ha nagy leszel? – az előadó válasza: orvos – mert ebben van a teremtett világ szolgálatának öröme!…

 

Kopeczny Zsuzsanna – régész, történész a Temesvári Bánsági Nemzeti Múzeumnál. Az utóbbi évtizedek technikai fejlődése a régészeti kutatás területén is jelentős előrelépést hozott. A lelőhelyek felderítésénél korábban használt terepbejárási módszerek mellett a légi felvételek, a geofizikai terepfelmérések és a talajfúrások is meghonosodtak. Manapság a régészet és geofizika elválaszthatatlan tudományágak lettek. A geofizikai felmérések nem romboló természetük miatt is fontosak, hiszen olyan területeken is el lehet ezeket végezni, ahol esetleg tulajdonképpeni feltárásra nincs lehetőség. Ugyanakkor meg kell jegyezzük, hogy önmagukban nem vezetnek biztos eredményre, hiszen a különböző terepanomáliák a vizsgálatok eredményeit is nagymértékben befolyásolják. A régészeti kutatás elvégzése elengedhetetlen marad továbbra is a feltételezett leletek igazolására és behatóbb kutatására. Előadásomat néhány Temes megyei lelőhely geofizikai kutatásával illusztrálom.

 

Dr. Jancsó Árpád – építőmérnök, helytörténész. 1990 után, minden szabad idejét hely- és technikatörténeti kutatásokra és munkák megírására fordította. Eddig 35 kiadvány egyedüli vagy társszerzője. Számos ismeretterjesztő cikk szerzője. Az MTA külső köztestületének tagja, a Magyar Mérnöki Kamara tiszteletbeli tagja. Előadásában a Temesvár-Lippa-Radna vasútvonal történetének fontosabb mérföldköveit és különlegességeit, érdekességeit tárja fel.

 

Dr. Pogány András – vízépítő mérnök 1958 óta. A Munka Érdemrend 3-ik fokozatát kapta a Vaskapu I Energetikai és Hajózási Rendszer megépítése és működésbe állításában kifejtett munkájáért. A MTA külső köztestületének tagja, a Magyar Mérnöki Kamara tiszteletbeli tagja. Számos tudományos cikk és tanulmány szerzője/társszerzője. A Temesvári Műszaki Egyetem Építőmérnöki Karán egyetemi tanár. Magyar nyelvű cikkei, versei, fordításai a Szabad Szó-ban, a Heti Új Szó-ban (Temesvár), és a Nyugati Jelen-ben (Arad) jelentek meg. Előadásának témája Ady Endre 1897 szeptember és 1898 január között Temesváron kifejtett tevékenysége, amikor, mint napidíjas írnok a törvényszéken tevékenykedett.

 

Dr. Ferencz András – gépészmérnök, 2000-ben doktorál a Temesvári Műszaki Egyetemen, nyugdíjazásig adjunktusként dolgozik. Itt tanított a Gépészmérnöki és Villamosmérnöki Karokon, valamint az aradi Aurel Vlaicu Egyetem Mérnöki Karán. Több tankönyv és példatár társszerzője, számos kutatási program résztvevője. Gyergyószárhegyen 1949. jún. 11-én a plébánia előtt megállt egy fekete autó. Ambrus József plébános urat a belőle kiszállt megyei küldöttek vallatni kezdték: kitől kapott utasítást, hogy ne vegye át az államsegélyt. Kifejtette, hogy saját elhatározása volt, mondván: minden papnak adjanak, vagy egyiknek sem. Közben a félrevert harangszóra összegyűltek az emberek, kitört a pánik, hogy elviszik a papjukat. A küldöttek egy része elmenekült az autóval, de egyiküknek nem sikerült, akit nagyon megvertek. A községet másnap megszállta a katonaság. Sok embert elfogtak és megkínozva kivallattak. Ez alapján több embert, köztük a plébánost és a káplánt több évi börtönre ítélték.

 

Krausz Tamás – gépészmérnök, doktorandusz, a Temesvári Műszaki Egyetem Gépészmérnöki Kar Szilárdságtani Tanszékén. Doktori munkájának témája az autóiparban leggyakrabban használt polikarbonát kompozitok anyagjellemzésére alapszik. Felgyorsult mindennapjaink során sajnos gyakran bekövetkezik egy váratlan baleset az élet bármely területén. Az egyik leggyakoribb és legtöbb áldozatot követelő balesetek egyike a személygépjárművekhez köthető. Legyen az súlyos, frontális, sérülésekkel járó baleset, de akár egy kisebb, ártalmatlanabb fékezés mely során testünk bármely pontja nem kívánatos módon találkozik valamely beltéri elemmel, a mérnökök szeme előtt kell, hogy lebegjen a tervezési folyamatok során, ezek elkerülése, vagy legalábbis minimalizálása érdekében. Technológiai fejlődésünk számtalan gyakorlati és elméleti, vagy numerikus, módszert eredményezett ütközések, becsapódások modellezésére és tanulmányozására. Ezek néhány apróbb folyamatát, és a hozzájuk szükséges tesztelési háttér néhány apróbb részletét szeretném bemutatni rövid, közérthető módon, doktori témám egyik elemeként.

 

Karda Szilárd – Karda Szilárd – építőmérnök, harmadéves doktorandusz a Temesvári Műszaki Egyetem Építőmérnöki Karán. Középiskolai tanulmányait a csíkszeredai Márton Áron Főgimnáziumban végezte, majd Temesváron folytatta az építőmérnöki cím megszerzésével. A mesterképzés évei alatt már részletesebben foglalkozott az épületek energiahatékonyságával, fenntarthatóságával, illetve innovatív anyagokkal és technológiákkal. Előadásban Románia első energiahatékony iskolaépületének, a nagyszalontai Arany János Elméleti Líceum új épületszárnyának, csomópontjai kerülnek bemutatásra, amelyek során különböző geometriai és technológiai megoldásokat alkalmazva csökkenteni lehetett a hőhidak kialakulását, javítva ezáltal a térelhatároló elemek hőtechnikai jellemzőit a megfelelő energiahatékonyságának elérése érdekében.

 

Dr. Nagy-György Tamás – építőmérnök, a Temesvári Műszaki Egyetem Építőmérnöki Karán egyetemi tanár. Több, szerkezeti megerősítésekkel foglalkozó kutatási program irányítója és munkatársa, számos tudományos cikk és tanulmány szerzője/társszerzője. Előadásában a Makovecz Imre tervezte Temesvári Református Központ a mintegy 40 m magas szárnyas- tornyainak mérnöki kihívásai lesznek bemutatva. A tornyok 22 m-ig vasbeton-, míg a felső 18 m pedig faszerkezetűek. A szárnyak, melyek legnagyobbika 16 m magas és 4 méterre távolodik el a torony középvonalától, szerkezeti része lemezzel bevont acélszelvényekből áll. A bemutatóban szó lesz a számítási különlegességekről, a szárnyak részletezési feladatairól, a kivitelezési stratégiáról, képekkel, érdekességgel, történetekkel.

Jövőformáló tudomány a Bánságban

 

Konferencia a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából

2020. november 27.

ONLINE - kód 975 9009 5253

 

16:00 MEGNYITÓ, ÜDVÖZLŐ BESZÉDEK

 

16:15 – 18:00 TUDOMÁNYOS ÜLÉSSZAK - ELSŐ TÖMB

 

A Temes megyei magyar oktatás - számok, stratégiák, dilemmák

Dr. Erdei Ildikó pszichológus, adjunktus, Temesvári Nyugati Tudományegyetem

 

Értékvállalás a jó szó tükrében

Dr. Magyari Sára nyelvész, docens, Partiumi Keresztény Egyetem

 

Toró Tibor - Ember az erőterekben

Dr. Bodó Barna politológus, Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem tiszteletbeli professzora

 

Orvosi hitvallás

Dr. Matekovits György fogszakorvos, szájsebész, Temesvári Orvosi Egyetem nyugalmazott professzora

 

Régi és új találkozása: régészeti lelőhelyek geofizikai vizsgálata

Kopeczny Zsuzsa régész/történész/muzeológus, Bánsági Nemzeti Múzeum

 

A temesvár-lippa-radnai vasútvonal története

Dr. Jancsó Árpád építőmérnök, helytörténész

 

18:00 – 18:15 KÁVÉSZÜNET

 

18:15 – 20:00 TUDOMÁNYOS ÜLÉSSZAK - MÁSODIK TÖMB

 

Ady jelenléte Temesváron

Dr. Pogány András vízügyi szakember, Temesvári Műszaki Egyetem nyugalmazott tanára

 

A gyergyószárhegyi 1949-es lázadás

Dr. Ferencz András gépészmérnök, Temesvári Műszaki Egyetem nyugalmazott tanára

 

Ütközések és becsapódások szimulációja az autóiparban

Krausz Tamás gépészmérnök, doktorandusz, Temesvári Műszaki Egyetem

 

Egy energiahatékony iskolaépület összetett csomópontjainak hőenergetikai elemzése

Karda Szilárd építőmérnök, doktorandusz, Temesvári Műszaki Egyetem

 

A Temesvári Református Központ szárnyas-tornyai

Dr. Nagy-György Tamás építőmérnök, egyetemi tanár, Temesvári Műszaki Egyetem

 

20:00 – 21:00 KÖTETLEN BESZÉLGETÉS

 

Szervező: a Kolozsvári Akadémiai Bizottság Bánsági Regionális Munkabizottsága

Dr. Nagy-György Tamás szakbizottsági elnök

Email: tamas.nagy-gyorgy@upt.ro

 

Dr. Erdei Ildikó – pszichológus, a temesvári Nyugati Tudományegyetem Pszichológia Tanszékének adjunktusa, a Bartók Béla Elméleti Líceum igazgatója, több szervezetpszichológiai tanulmány társszerzője, környezetpszichológiai és közösségfejlesztő projektcsapat munkatársa. Az előadás összegzi a Temes megyei magyar tannyelvű oktatási hálózat alakulásának főbb mozzanatait az elmúlt három évtizedből. A folyamatok bemutatása elsősorban a diáklétszámok változásain, valamint a megszűnő/alakuló intézmények számának alakulásán alapul, de számba veszi a korábban kidolgozott stratégiákat is, valamint az oktatási környezet jelentősebb változásait. Végül néhány dilemma azonosítására kerül sor, amelyek segíthetnek a folyamatok árnyaltabb értelmezésében.

 

Dr. Magyari Sára – Partiumi Keresztény Egyetem Nyelv- és Irodalomtudományi Tanszékének docense, nyelvész, antropológus, publicista. Kutatási területei: nyelvi profilozás, a nyelv és kultúra kapcsolata, a városi temetők és gátrendszerek szemiotikája, a fakultatív magyaroktatás módszertana. Előadásában az értelmiségi réteg értékvállalásáról beszél a vesztegzár idején, egy rádiós műsor alapján. Jó szó embert próbáló időben címmel indított karanténműsort a Bukaresti Rádió magyar adása. Az előadás arra reflektál, hogy mi a jó szó tartalma; mit féltünk járvány idején a leginkább; melyek számukra a legfontosabb értékek.

 

Dr. Bodó Barna – a Sapientia Egyetem professzora, politológus. Kutatási területei: identitásfolyamatok, szórványhelyzet, etnikumközi kapcsolatok, regionalizmus, Bánság/Temesvár politikatörténete. Toró Tibor 10 éve lépett át az örökkévalóságba. Fizikus volt, és a szellemi világ mai reneszánsz típusú képviselője, akit minden érdekelt és mindenhez érdemben tudott hozzászólni. Már életében legendává vált. Ő volt a példa és a bizonyság: hogy lehet. A végeken is, bezártságban is, kisebbségiként is. Toró Tibor erdélyi magyar közösségünk számára a tudós szinonimája volt. Nem állítom, hogy hozzá mérhető kutató fizikusunk, a kultúra minden egyes területe iránti gyümölcsöző érdeklődést tanúsító   tudósunk  nincs/nem  volt   a   20.   században,   hanem  azt,   hogy   az  ő   kisugárzása   volt a legerőteljesebb, képes volt a szinte lehetetlenre: élő példakép volt, minta és mérce is egyben. Emlékeznünk kell rá (is)! Véssük eszünkbe Sütő András figyelmeztetését: „A feledés maga a pusztulás!”. A múlt és jelen metszésvonalán, a körülöttünk zajló társadalmi-kulturális változások közepette hiszem, hogy értékeink számom tartása, jeles elődeink – akik olykor kortársaink is voltak – életművének megbecsülése: közösségi létszükséglet. Előadásomban Toró Tibor életútját és életművét kívánom bemutatni.

 

Dr. Matekovits György, fogszakorvos, szájsebész, a Temesvári Orvostudományi és Gyógyszerészeti Egyetem Fogorvostudomány Karán tanszékvezető professzor volt 2012‐ig. Jelenleg a budapesti Dental Press Hungary Posztgraduális képzésében vesz részt. 15 szakkönyve jelent meg, ebből 5 magyar nyelven. A magyar szakfolyóiratokban megjelent szakcikkei száma meghaladja a 100‐at, míg román és angol cikkei száma a 200‐ at. Sok mindennel foglalkozik, aminek az orvostudományokhoz köze van. Elképzelésem egy kötetlen beszélgetés az orvoslásról, egy szakmáról és hivatásról. Örömökkel és kétségekkel, meg nem szűnő tanulással és értelmiségi kielégüléssel, egész embert kívánó pálya. Felvázolom azokat az elvárásokat, amelyeket a felvételi pillanatától, a diploma megszerzése utáni szakosodásig a szűkre vett tudomány szelet, a betegek, a munkatársak és egy magyar életközösség elvár egy orvostól. A kiskorunktól feltett kérdésre: Mi leszel, ha nagy leszel? – az előadó válasza: orvos – mert ebben van a teremtett világ szolgálatának öröme!…

 

Kopeczny Zsuzsanna – régész, történész a Temesvári Bánsági Nemzeti Múzeumnál. Az utóbbi évtizedek technikai fejlődése a régészeti kutatás területén is jelentős előrelépést hozott. A lelőhelyek felderítésénél korábban használt terepbejárási módszerek mellett a légi felvételek, a geofizikai terepfelmérések és a talajfúrások is meghonosodtak. Manapság a régészet és geofizika elválaszthatatlan tudományágak lettek. A geofizikai felmérések nem romboló természetük miatt is fontosak, hiszen olyan területeken is el lehet ezeket végezni, ahol esetleg tulajdonképpeni feltárásra nincs lehetőség. Ugyanakkor meg kell jegyezzük, hogy önmagukban nem vezetnek biztos eredményre, hiszen a különböző terepanomáliák a vizsgálatok eredményeit is nagymértékben befolyásolják. A régészeti kutatás elvégzése elengedhetetlen marad továbbra is a feltételezett leletek igazolására és behatóbb kutatására. Előadásomat néhány Temes megyei lelőhely geofizikai kutatásával illusztrálom.

 

Dr. Jancsó Árpád – építőmérnök, helytörténész. 1990 után, minden szabad idejét hely- és technikatörténeti kutatásokra és munkák megírására fordította. Eddig 35 kiadvány egyedüli vagy társszerzője. Számos ismeretterjesztő cikk szerzője. Az MTA külső köztestületének tagja, a Magyar Mérnöki Kamara tiszteletbeli tagja. Előadásában a Temesvár-Lippa-Radna vasútvonal történetének fontosabb mérföldköveit és különlegességeit, érdekességeit tárja fel.

 

Dr. Pogány András – vízépítő mérnök 1958 óta. A Munka Érdemrend 3-ik fokozatát kapta a Vaskapu I Energetikai és Hajózási Rendszer megépítése és működésbe állításában kifejtett munkájáért. A MTA külső köztestületének tagja, a Magyar Mérnöki Kamara tiszteletbeli tagja. Számos tudományos cikk és tanulmány szerzője/társszerzője. A Temesvári Műszaki Egyetem Építőmérnöki Karán egyetemi tanár. Magyar nyelvű cikkei, versei, fordításai a Szabad Szó-ban, a Heti Új Szó-ban (Temesvár), és a Nyugati Jelen-ben (Arad) jelentek meg. Előadásának témája Ady Endre 1897 szeptember és 1898 január között Temesváron kifejtett tevékenysége, amikor, mint napidíjas írnok a törvényszéken tevékenykedett.

 

Dr. Ferencz András – gépészmérnök, 2000-ben doktorál a Temesvári Műszaki Egyetemen, nyugdíjazásig adjunktusként dolgozik. Itt tanított a Gépészmérnöki és Villamosmérnöki Karokon, valamint az aradi Aurel Vlaicu Egyetem Mérnöki Karán. Több tankönyv és példatár társszerzője, számos kutatási program résztvevője. Gyergyószárhegyen 1949. jún. 11-én a plébánia előtt megállt egy fekete autó. Ambrus József plébános urat a belőle kiszállt megyei küldöttek vallatni kezdték: kitől kapott utasítást, hogy ne vegye át az államsegélyt. Kifejtette, hogy saját elhatározása volt, mondván: minden papnak adjanak, vagy egyiknek sem. Közben a félrevert harangszóra összegyűltek az emberek, kitört a pánik, hogy elviszik a papjukat. A küldöttek egy része elmenekült az autóval, de egyiküknek nem sikerült, akit nagyon megvertek. A községet másnap megszállta a katonaság. Sok embert elfogtak és megkínozva kivallattak. Ez alapján több embert, köztük a plébánost és a káplánt több évi börtönre ítélték.

 

Krausz Tamás – gépészmérnök, doktorandusz, a Temesvári Műszaki Egyetem Gépészmérnöki Kar Szilárdságtani Tanszékén. Doktori munkájának témája az autóiparban leggyakrabban használt polikarbonát kompozitok anyagjellemzésére alapszik. Felgyorsult mindennapjaink során sajnos gyakran bekövetkezik egy váratlan baleset az élet bármely területén. Az egyik leggyakoribb és legtöbb áldozatot követelő balesetek egyike a személygépjárművekhez köthető. Legyen az súlyos, frontális, sérülésekkel járó baleset, de akár egy kisebb, ártalmatlanabb fékezés mely során testünk bármely pontja nem kívánatos módon találkozik valamely beltéri elemmel, a mérnökök szeme előtt kell, hogy lebegjen a tervezési folyamatok során, ezek elkerülése, vagy legalábbis minimalizálása érdekében. Technológiai fejlődésünk számtalan gyakorlati és elméleti, vagy numerikus, módszert eredményezett ütközések, becsapódások modellezésére és tanulmányozására. Ezek néhány apróbb folyamatát, és a hozzájuk szükséges tesztelési háttér néhány apróbb részletét szeretném bemutatni rövid, közérthető módon, doktori témám egyik elemeként.

 

Karda Szilárd – Karda Szilárd – építőmérnök, harmadéves doktorandusz a Temesvári Műszaki Egyetem Építőmérnöki Karán. Középiskolai tanulmányait a csíkszeredai Márton Áron Főgimnáziumban végezte, majd Temesváron folytatta az építőmérnöki cím megszerzésével. A mesterképzés évei alatt már részletesebben foglalkozott az épületek energiahatékonyságával, fenntarthatóságával, illetve innovatív anyagokkal és technológiákkal. Előadásban Románia első energiahatékony iskolaépületének, a nagyszalontai Arany János Elméleti Líceum új épületszárnyának, csomópontjai kerülnek bemutatásra, amelyek során különböző geometriai és technológiai megoldásokat alkalmazva csökkenteni lehetett a hőhidak kialakulását, javítva ezáltal a térelhatároló elemek hőtechnikai jellemzőit a megfelelő energiahatékonyságának elérése érdekében.

 

Dr. Nagy-György Tamás – építőmérnök, a Temesvári Műszaki Egyetem Építőmérnöki Karán egyetemi tanár. Több, szerkezeti megerősítésekkel foglalkozó kutatási program irányítója és munkatársa, számos tudományos cikk és tanulmány szerzője/társszerzője. Előadásában a Makovecz Imre tervezte Temesvári Református Központ a mintegy 40 m magas szárnyas- tornyainak mérnöki kihívásai lesznek bemutatva. A tornyok 22 m-ig vasbeton-, míg a felső 18 m pedig faszerkezetűek. A szárnyak, melyek legnagyobbika 16 m magas és 4 méterre távolodik el a torony középvonalától, szerkezeti része lemezzel bevont acélszelvényekből áll. A bemutatóban szó lesz a számítási különlegességekről, a szárnyak részletezési feladatairól, a kivitelezési stratégiáról, képekkel, érdekességgel, történetekkel.