A KAB hírei
- Szabó Csaba elnyerte az MTA Lendület pályázatát
- Pályázati felhívás 2025 II. félévére
- SUMMA Pozsony Ferenc néprajzkutatóval
- Fókuszban a KAB tagok
- A BBTE Hungarológia Doktori Iskola hallgatóinak éves konferenciája
- Szimpózium és workshop az erdélyi magyar színházi archívumok megőrzéséről, rendszerezéséről és kutathatóvá tételéről
- Tudományos minikonferencia
- Fiatal Filmesek Műhelye - A kortárs filmfesztivál
- Bitay Enikő akadémikus köszöntése a KAB székházában
- 23. Erdélyi Médiajelentés Konferencia
- Tánczos Vilmos akadémikus ünnepi előadása és Pozsony Ferenc akadémikus köszöntése a KAB székházában
- Agrármérnöki képzés fennállásának 10 éves ünnepi konferenciája
- Délkörök című irodalmi beszélgetés Urbán Bálinttal és Zelei Dáviddal
- Pasztorálpszichológiai szakkonferencia
- Nagy László elnök úr beszámolója a KAB MTA200 ünnepségsorozat keretében szervezett konferenciájáról
- Az erdélyi magyarság a 20. században. Kisebbségtörténeti konferencia
- VIII. Erdélyi Kertész és Tájépítész Konferencia
- 15. Szociológus Napok. Közszolgáltatásaink. Az állam, az egyház, a civil szféra és a piac szerepe.
- 17th International Conference on Economics and Business, CHALLENGES IN THE CARPATHIAN BASIN, Innovation: Bridging the Gap between Urban Centers and Peripheries
- IV. Resztoratív műhely - Fair eljárás alkalmazása az iskolai zaklatási ügyek kezelésében
Kántor Lajos könyve
Kántor Lajos Hazatérő képek Barcsaytól Vinczeffyig |
|
Egy fél évszázados pálya műkritikusi, művészeti írói részének összefoglalását adja ez a kötet, mintegy 200 oldalon, színes és fekete-fehér reprodukciókkal kísérve (12 műmelléklet-oldalon). A kolozsvári Korunk művészeti szerkesztőjeként, a múlt század hatvanas éveinek elejétől, a szerző szoros kapcsolatba került az erdélyi magyar (és román) képzőművészekkel, Nagy Alberttől, Szervátiusz Jenőtől, Fülöp Antal Andortól az akkori fiatalokig (Deák Ferenc, Cseh Gusztáv, Tóth László, Paulovics László), nem csupán a kiállítások világában volt járatos, hanem a műtermekben is. A kortárs művészet mellett a közvetlen elődök munkásságával is kapcsolatba került, ennek első, könyves összefoglalása volt a Kép, világkép. A régi Korunk az új művészetért című kötet (1977).
Az Európa Könyvkiadó számára szerkesztette zsögödi Nagy Imre könyvét (Ahogy Csíkba megérkeztem. Bp., 1983.), a Kriterionnak 1997-ben Nagy Albert életét és korát bemutató gyűjteményt (Fehér volt a világ), az ő szerkesztésében indult meg a Képzőművészeti írások című, a kiadói viszonyok végzetes romlása miatt félbemaradt sorozat első könyve (Kriterion, Buk., 1984.). Munkatársa volt a 20. századi magyar képzőművészet Magyarország határain kívül alkotott szerzőket bemutató 2001-es kötetnek („Külön világban és külön időben”). Több önálló kiadványban dolgozta fel kortárs erdélyi magyar grafikusok és festők munkásságát.
Jelen kötet, új szövegekkel, az egykori Korunk-munkatársak, Kassák Lajos és Moholy-Nagy László bizonyos pályaszakaszaitól, Dési Huber Istvántól és Barcsay Jenőtől ível olyan, a közelmúltban Munkácsy-díjjal kitüntetett művészekig, mint Jakobovits Miklós, Deák Ferenc vagy Vinczeffy László. Műfajilag a művészettörténeti tanulmány, műelemzés és szubjektív jegyzet rendeződik a 2004-ben Széchenyi-díjjal kitüntetett szerző szemlélete szerint logikus rendbe, a régió (Székelyföld, Mezőség – Erdély) és az egyetemesre törekvés összefüggésében.
Forrás: http://www.korunk.org/?q=node/10565 |
Kántor Lajos Hazatérő képek Barcsaytól Vinczeffyig |
|
Egy fél évszázados pálya műkritikusi, művészeti írói részének összefoglalását adja ez a kötet, mintegy 200 oldalon, színes és fekete-fehér reprodukciókkal kísérve (12 műmelléklet-oldalon). A kolozsvári Korunk művészeti szerkesztőjeként, a múlt század hatvanas éveinek elejétől, a szerző szoros kapcsolatba került az erdélyi magyar (és román) képzőművészekkel, Nagy Alberttől, Szervátiusz Jenőtől, Fülöp Antal Andortól az akkori fiatalokig (Deák Ferenc, Cseh Gusztáv, Tóth László, Paulovics László), nem csupán a kiállítások világában volt járatos, hanem a műtermekben is. A kortárs művészet mellett a közvetlen elődök munkásságával is kapcsolatba került, ennek első, könyves összefoglalása volt a Kép, világkép. A régi Korunk az új művészetért című kötet (1977).
Az Európa Könyvkiadó számára szerkesztette zsögödi Nagy Imre könyvét (Ahogy Csíkba megérkeztem. Bp., 1983.), a Kriterionnak 1997-ben Nagy Albert életét és korát bemutató gyűjteményt (Fehér volt a világ), az ő szerkesztésében indult meg a Képzőművészeti írások című, a kiadói viszonyok végzetes romlása miatt félbemaradt sorozat első könyve (Kriterion, Buk., 1984.). Munkatársa volt a 20. századi magyar képzőművészet Magyarország határain kívül alkotott szerzőket bemutató 2001-es kötetnek („Külön világban és külön időben”). Több önálló kiadványban dolgozta fel kortárs erdélyi magyar grafikusok és festők munkásságát.
Jelen kötet, új szövegekkel, az egykori Korunk-munkatársak, Kassák Lajos és Moholy-Nagy László bizonyos pályaszakaszaitól, Dési Huber Istvántól és Barcsay Jenőtől ível olyan, a közelmúltban Munkácsy-díjjal kitüntetett művészekig, mint Jakobovits Miklós, Deák Ferenc vagy Vinczeffy László. Műfajilag a művészettörténeti tanulmány, műelemzés és szubjektív jegyzet rendeződik a 2004-ben Széchenyi-díjjal kitüntetett szerző szemlélete szerint logikus rendbe, a régió (Székelyföld, Mezőség – Erdély) és az egyetemesre törekvés összefüggésében.
Forrás: http://www.korunk.org/?q=node/10565 |