Az Aranyos-Beszterce folyó moldvai kijáratánál található karácsonkői középkori fa-földvárra általában még a régészek-történészek is kakukktojásként tekintenek. Az erősség területén félévszázaddal ezelőtt feltárt 12. század végi, illetve a 13. század első felére keltezhető környezetidegen leletek (kétélű kardok, tüskés sarkantyúk) azonban Erdély és a Magyar Királyság felé mutatnak. Írott források híján pontosan nem határozható meg Karácsonkő kapcsolata a királyság világi intézményrendszerével, legfeljebb modellezni lehet ennek szervezetét: adott vármegye területén működő határvárispánság alá tartozó határvár állt ezen a stratégiai ponton. Az alapvetően katonai objektumnak jelentős szerepe lehetett a keleti hadjáratok idején (Halics orosz fejedelemség ellen folytatott tucatnyi hadművelet a 13. század első évtizedeiben), illetve a kunokkal szemben, és ennek a politikának az égisze alatt került sor a milkói püspökség megalapítására (1227), melynek célja a hegyeken túli pogány népesség megtérítése és a régió magyar felségterületté nyilvánítása volt. Ebben a politikában kimagasló szerepe volt Béla ifjabb királynak, és nem kizárt, hogy a terület közvetlenül az ő irányítása alá került, mint határipánság (marchia). Az intézmény egyik kulcsfontosságú láncszemét, a karácsonkői várat a régészeti leletek és megfigyelések tanúsága szerint a tatárjárás pusztította el, ennek lett áldozata a kun püspökség is. 

A tanulmány magyar és angol nyelven is olvasható.

Karácsonkő vára: egy előretolt helyőrség a Kárpátok keleti oldalán. Magyar Régészet 10. évf. (2021), 4. szám, pp. 27–38. 
https://doi.org/10.36245/mr.2021.4.3, http://files.archaeolingua.hu/2021T/Upload/Sofalvi_H21T.pdf 

The Karácsonkő Castle: an Outpost on the Eastern Side of the Carpathians. Hungarian Archaeology Vol. 10 (2021), Issue 4, pp. 27–38. 
https://doi.org/10.36338/ha.2021.4.3,  http://files.archaeolingua.hu/2021T/Upload/Sofalvi_E21T.pdf

A tudományismertetőt és a fényképet Sófalvi András küldte. A fotó a karácsonkői várhegyet ábrázolja, nyugati irányból.