Az erdélyi tudomány hírei
- Univerzális exponenciális skálázódás az axonhossz-eloszlásokban egy durva felbontási modellen keresztül
- Normalizált q-Bessel függvények csillagszerűségi sugarának aszimptotikus hatványsora
- Az IGF-1 ivarfüggő oxidatív károsodást és mortalitást okoz
- Az agy dinamikájának hátterében a robusztus funkcionális architektúrát meghatározó komplex korrelációs mintázatok hierarchiája áll
- A vallás szerepe az etnokulturális identitások (újra)termelésében - nemzetközi konferencia
- Nyelvész életidők, életpályák Erdélyben címmel jelent meg Péntek János új tanulmánykötete
- A BBTE és a TINS kutatói forradalmi módszert dolgoztak ki az agy aktivitásának tanulmányozására
- Egylépcsős technika klórzoxazon-tartalmú amorf szilárd diszperzió előállítására centrifugális szálképző eljárással
- Pályázati lehetőségek a Domusnál
- A Loktanella atrilutea-ból származó fenilalanin ammónia-liáz biokatalitikus felhasználási lehetőségei
- Az Ureibacillus thermosphaericus-ból származó rekombináns D-aminosav dehidrogenáz immobilizálása
- Kutatásszemléleti, -módszertani és -történeti összefüggések a magyar néprajztudományban - konferenciafelhívás
- A tollakból mért δ34S izotóp földrajzi eloszlása Európában
- Néhány, egy szám osztóira vonatkozó aritmetikai szorzatról
- Pályázati felhívás az Akadémiai Ifjúsági Díj elnyerésére
- Pályázati felhívás: Kárpát-medencei Tehetségkutató Alapítvány
- Közösségi struktúrák detektálása Voronoj-particionálás segítségével súlyozott és irányított hálózatokban
- Az énekesmadarak elkerülik a magas vércukorszint emlősökre jellemző káros élettani következményeit
- Negyedik ipari fejlődés vagy forradalom? A digitális technológiák összefonódása a hagyományos termelési technológiákkal és hatásuk a teljesítményre
- Anyanyelvoktatás: A pedagógusjelöltek köznevelési feladatokra való felkészülése
Karácsonkő vára: egy előretolt helyőrség a Kárpátok keleti oldalán
Az Aranyos-Beszterce folyó moldvai kijáratánál található karácsonkői középkori fa-földvárra általában még a régészek-történészek is kakukktojásként tekintenek. Az erősség területén félévszázaddal ezelőtt feltárt 12. század végi, illetve a 13. század első felére keltezhető környezetidegen leletek (kétélű kardok, tüskés sarkantyúk) azonban Erdély és a Magyar Királyság felé mutatnak. Írott források híján pontosan nem határozható meg Karácsonkő kapcsolata a királyság világi intézményrendszerével, legfeljebb modellezni lehet ennek szervezetét: adott vármegye területén működő határvárispánság alá tartozó határvár állt ezen a stratégiai ponton. Az alapvetően katonai objektumnak jelentős szerepe lehetett a keleti hadjáratok idején (Halics orosz fejedelemség ellen folytatott tucatnyi hadművelet a 13. század első évtizedeiben), illetve a kunokkal szemben, és ennek a politikának az égisze alatt került sor a milkói püspökség megalapítására (1227), melynek célja a hegyeken túli pogány népesség megtérítése és a régió magyar felségterületté nyilvánítása volt. Ebben a politikában kimagasló szerepe volt Béla ifjabb királynak, és nem kizárt, hogy a terület közvetlenül az ő irányítása alá került, mint határipánság (marchia). Az intézmény egyik kulcsfontosságú láncszemét, a karácsonkői várat a régészeti leletek és megfigyelések tanúsága szerint a tatárjárás pusztította el, ennek lett áldozata a kun püspökség is.
A tanulmány magyar és angol nyelven is olvasható.
Karácsonkő vára: egy előretolt helyőrség a Kárpátok keleti oldalán. Magyar Régészet 10. évf. (2021), 4. szám, pp. 27–38.
https://doi.org/10.36245/mr.2021.4.3, http://files.archaeolingua.hu/2021T/Upload/Sofalvi_H21T.pdf
The Karácsonkő Castle: an Outpost on the Eastern Side of the Carpathians. Hungarian Archaeology Vol. 10 (2021), Issue 4, pp. 27–38.
https://doi.org/10.36338/ha.2021.4.3, http://files.archaeolingua.hu/2021T/Upload/Sofalvi_E21T.pdf
A tudományismertetőt és a fényképet Sófalvi András küldte. A fotó a karácsonkői várhegyet ábrázolja, nyugati irányból.
Az Aranyos-Beszterce folyó moldvai kijáratánál található karácsonkői középkori fa-földvárra általában még a régészek-történészek is kakukktojásként tekintenek. Az erősség területén félévszázaddal ezelőtt feltárt 12. század végi, illetve a 13. század első felére keltezhető környezetidegen leletek (kétélű kardok, tüskés sarkantyúk) azonban Erdély és a Magyar Királyság felé mutatnak. Írott források híján pontosan nem határozható meg Karácsonkő kapcsolata a királyság világi intézményrendszerével, legfeljebb modellezni lehet ennek szervezetét: adott vármegye területén működő határvárispánság alá tartozó határvár állt ezen a stratégiai ponton. Az alapvetően katonai objektumnak jelentős szerepe lehetett a keleti hadjáratok idején (Halics orosz fejedelemség ellen folytatott tucatnyi hadművelet a 13. század első évtizedeiben), illetve a kunokkal szemben, és ennek a politikának az égisze alatt került sor a milkói püspökség megalapítására (1227), melynek célja a hegyeken túli pogány népesség megtérítése és a régió magyar felségterületté nyilvánítása volt. Ebben a politikában kimagasló szerepe volt Béla ifjabb királynak, és nem kizárt, hogy a terület közvetlenül az ő irányítása alá került, mint határipánság (marchia). Az intézmény egyik kulcsfontosságú láncszemét, a karácsonkői várat a régészeti leletek és megfigyelések tanúsága szerint a tatárjárás pusztította el, ennek lett áldozata a kun püspökség is.
A tanulmány magyar és angol nyelven is olvasható.
Karácsonkő vára: egy előretolt helyőrség a Kárpátok keleti oldalán. Magyar Régészet 10. évf. (2021), 4. szám, pp. 27–38.
https://doi.org/10.36245/mr.2021.4.3, http://files.archaeolingua.hu/2021T/Upload/Sofalvi_H21T.pdf
The Karácsonkő Castle: an Outpost on the Eastern Side of the Carpathians. Hungarian Archaeology Vol. 10 (2021), Issue 4, pp. 27–38.
https://doi.org/10.36338/ha.2021.4.3, http://files.archaeolingua.hu/2021T/Upload/Sofalvi_E21T.pdf
A tudományismertetőt és a fényképet Sófalvi András küldte. A fotó a karácsonkői várhegyet ábrázolja, nyugati irányból.