Az erdélyi tudomány hírei

Két júliusi középhőmérséklet-rekonstrukció a Déli-Kárpátokban az elmúlt 2000 éves időszakra árvaszúnyogok alapján

Két júliusi középhőmérséklet-rekonstrukció a Déli-Kárpátokban az elmúlt 2000 éves időszakra árvaszúnyogok alapján

Európában az elmúlt 2000 évre vonatkozóan viszonylag kevés hőmérsékleti rekonstrukciót publikáltak árvaszúnyogok (Chironomidae) alapján, évtizedes felbontássban. Ezeknek a többsége az Alpok magasan fekvő (1700-2400 m) helyszíneiről származnak. Az árvaszúnyog lárvamaradványainak fejkapszulái jól megőrződtek a tavi üledékekben, és azért alkalmasak a nyári középhőmérséklet rekonstrukciójára, mert érzékenyen reagálnak a hőmérsékletváltozásokra és rövid az életciklusuk.

A Déli-Kárpátokban található Latoriței-tóból (1530 m) származó, 58 cm hosszú üledékmag mentén multiproxy elemzést végeztünk, és mennyiségileg rekonstruáltuk az elmúlt 2000 év átlagos levegőhőmérséklet-változását a júliusi hónapra. A mennyiségi elemzéshez a kelet-európai (212 tó) és a finn-lengyel-kárpáti (273 tó) viszonyító szetteket használtuk.

Eredményeink azt mutatták, hogy Kr. u. 750 és 1360 között meleg időszak volt, majd Kr. u. 1360 és 1600 között hideg időszak következett, amelyet a nyári hőmérséklet ingadozása követett Kr. u. 1830-ig. Ezek az események az úgynevezett „középkori meleg időszakhoz”, illetve a „kis jégkorszakhoz” kapcsolódtak. Modellünk azt jelezte, hogy a két időszakban a júliusi levegő átlaghőmérséklete között 0,7‒1,1 °C-os különbség volt. A kovaalga-leletek arra utalnak, hogy a középkori meleg időszakban bár a nyarak valószínűleg jelentősen melegebbek voltak, a hosszabb telek ugyanebben az időszakban kiterjedtebb jégtakarót eredményeztek. Kr. u. 1750 után kimutatható volt a levegő antropogén eredetű szennyezettsége az üledékben megnövekedett több fém (cink, réz, ólom) koncentrációja alapján. Ennek fő okai valószínűleg a fosszilis tüzelőanyagok fokozott elégetése és a járművek kibocsátása.

A tanulmány adatai:

Two chironomid-inferred mean July air temperature reconstructions in the South Carpathian Mountains over the last 2000 years

Szerző: Szabó Zoltán, Buczkó Krisztina, Korponai János L., Luoto Tomi, Begy Róbert-Csaba, Haliuc Artitina, Veres Daniel, Hamerlík Ladislav, Csorba Réka, Zsigmond Andreea Rebeka, Darabos Gabriella, Méhes Nikoletta, Kövér Csilla, Magyari Enikő Katalin. 

Forrás: Holocene (ISSN: 0959-6836), 2024.

 

Két júliusi középhőmérséklet-rekonstrukció a Déli-Kárpátokban az elmúlt 2000 éves időszakra árvaszúnyogok alapján

Európában az elmúlt 2000 évre vonatkozóan viszonylag kevés hőmérsékleti rekonstrukciót publikáltak árvaszúnyogok (Chironomidae) alapján, évtizedes felbontássban. Ezeknek a többsége az Alpok magasan fekvő (1700-2400 m) helyszíneiről származnak. Az árvaszúnyog lárvamaradványainak fejkapszulái jól megőrződtek a tavi üledékekben, és azért alkalmasak a nyári középhőmérséklet rekonstrukciójára, mert érzékenyen reagálnak a hőmérsékletváltozásokra és rövid az életciklusuk.

A Déli-Kárpátokban található Latoriței-tóból (1530 m) származó, 58 cm hosszú üledékmag mentén multiproxy elemzést végeztünk, és mennyiségileg rekonstruáltuk az elmúlt 2000 év átlagos levegőhőmérséklet-változását a júliusi hónapra. A mennyiségi elemzéshez a kelet-európai (212 tó) és a finn-lengyel-kárpáti (273 tó) viszonyító szetteket használtuk.

Eredményeink azt mutatták, hogy Kr. u. 750 és 1360 között meleg időszak volt, majd Kr. u. 1360 és 1600 között hideg időszak következett, amelyet a nyári hőmérséklet ingadozása követett Kr. u. 1830-ig. Ezek az események az úgynevezett „középkori meleg időszakhoz”, illetve a „kis jégkorszakhoz” kapcsolódtak. Modellünk azt jelezte, hogy a két időszakban a júliusi levegő átlaghőmérséklete között 0,7‒1,1 °C-os különbség volt. A kovaalga-leletek arra utalnak, hogy a középkori meleg időszakban bár a nyarak valószínűleg jelentősen melegebbek voltak, a hosszabb telek ugyanebben az időszakban kiterjedtebb jégtakarót eredményeztek. Kr. u. 1750 után kimutatható volt a levegő antropogén eredetű szennyezettsége az üledékben megnövekedett több fém (cink, réz, ólom) koncentrációja alapján. Ennek fő okai valószínűleg a fosszilis tüzelőanyagok fokozott elégetése és a járművek kibocsátása.

A tanulmány adatai:

Two chironomid-inferred mean July air temperature reconstructions in the South Carpathian Mountains over the last 2000 years

Szerző: Szabó Zoltán, Buczkó Krisztina, Korponai János L., Luoto Tomi, Begy Róbert-Csaba, Haliuc Artitina, Veres Daniel, Hamerlík Ladislav, Csorba Réka, Zsigmond Andreea Rebeka, Darabos Gabriella, Méhes Nikoletta, Kövér Csilla, Magyari Enikő Katalin. 

Forrás: Holocene (ISSN: 0959-6836), 2024.