Az erdélyi tudomány hírei
- Aranyosszéki katonatörténetek: Néprajzi, antropológiai elemzés
- Univerzális exponenciális skálázódás az axonhossz-eloszlásokban egy durva felbontási modellen keresztül
- Normalizált q-Bessel függvények csillagszerűségi sugarának aszimptotikus hatványsora
- Az IGF-1 ivarfüggő oxidatív károsodást és mortalitást okoz
- Az agy dinamikájának hátterében a robusztus funkcionális architektúrát meghatározó komplex korrelációs mintázatok hierarchiája áll
- A vallás szerepe az etnokulturális identitások (újra)termelésében - nemzetközi konferencia
- Nyelvész életidők, életpályák Erdélyben címmel jelent meg Péntek János új tanulmánykötete
- A BBTE és a TINS kutatói forradalmi módszert dolgoztak ki az agy aktivitásának tanulmányozására
- Egylépcsős technika klórzoxazon-tartalmú amorf szilárd diszperzió előállítására centrifugális szálképző eljárással
- Pályázati lehetőségek a Domusnál
- A Loktanella atrilutea-ból származó fenilalanin ammónia-liáz biokatalitikus felhasználási lehetőségei
- Az Ureibacillus thermosphaericus-ból származó rekombináns D-aminosav dehidrogenáz immobilizálása
- Kutatásszemléleti, -módszertani és -történeti összefüggések a magyar néprajztudományban - konferenciafelhívás
- A tollakból mért δ34S izotóp földrajzi eloszlása Európában
- Néhány, egy szám osztóira vonatkozó aritmetikai szorzatról
- Pályázati felhívás az Akadémiai Ifjúsági Díj elnyerésére
- Pályázati felhívás: Kárpát-medencei Tehetségkutató Alapítvány
- Közösségi struktúrák detektálása Voronoj-particionálás segítségével súlyozott és irányított hálózatokban
- Az énekesmadarak elkerülik a magas vércukorszint emlősökre jellemző káros élettani következményeit
- Negyedik ipari fejlődés vagy forradalom? A digitális technológiák összefonódása a hagyományos termelési technológiákkal és hatásuk a teljesítményre
Két júliusi középhőmérséklet-rekonstrukció a Déli-Kárpátokban az elmúlt 2000 éves időszakra árvaszúnyogok alapján
Európában az elmúlt 2000 évre vonatkozóan viszonylag kevés hőmérsékleti rekonstrukciót publikáltak árvaszúnyogok (Chironomidae) alapján, évtizedes felbontássban. Ezeknek a többsége az Alpok magasan fekvő (1700-2400 m) helyszíneiről származnak. Az árvaszúnyog lárvamaradványainak fejkapszulái jól megőrződtek a tavi üledékekben, és azért alkalmasak a nyári középhőmérséklet rekonstrukciójára, mert érzékenyen reagálnak a hőmérsékletváltozásokra és rövid az életciklusuk.
A Déli-Kárpátokban található Latoriței-tóból (1530 m) származó, 58 cm hosszú üledékmag mentén multiproxy elemzést végeztünk, és mennyiségileg rekonstruáltuk az elmúlt 2000 év átlagos levegőhőmérséklet-változását a júliusi hónapra. A mennyiségi elemzéshez a kelet-európai (212 tó) és a finn-lengyel-kárpáti (273 tó) viszonyító szetteket használtuk.
Eredményeink azt mutatták, hogy Kr. u. 750 és 1360 között meleg időszak volt, majd Kr. u. 1360 és 1600 között hideg időszak következett, amelyet a nyári hőmérséklet ingadozása követett Kr. u. 1830-ig. Ezek az események az úgynevezett „középkori meleg időszakhoz”, illetve a „kis jégkorszakhoz” kapcsolódtak. Modellünk azt jelezte, hogy a két időszakban a júliusi levegő átlaghőmérséklete között 0,7‒1,1 °C-os különbség volt. A kovaalga-leletek arra utalnak, hogy a középkori meleg időszakban bár a nyarak valószínűleg jelentősen melegebbek voltak, a hosszabb telek ugyanebben az időszakban kiterjedtebb jégtakarót eredményeztek. Kr. u. 1750 után kimutatható volt a levegő antropogén eredetű szennyezettsége az üledékben megnövekedett több fém (cink, réz, ólom) koncentrációja alapján. Ennek fő okai valószínűleg a fosszilis tüzelőanyagok fokozott elégetése és a járművek kibocsátása.
A tanulmány adatai:
Szerző: Szabó Zoltán, Buczkó Krisztina, Korponai János L., Luoto Tomi, Begy Róbert-Csaba, Haliuc Artitina, Veres Daniel, Hamerlík Ladislav, Csorba Réka, Zsigmond Andreea Rebeka, Darabos Gabriella, Méhes Nikoletta, Kövér Csilla, Magyari Enikő Katalin.
Forrás: Holocene (ISSN: 0959-6836), 2024.
Európában az elmúlt 2000 évre vonatkozóan viszonylag kevés hőmérsékleti rekonstrukciót publikáltak árvaszúnyogok (Chironomidae) alapján, évtizedes felbontássban. Ezeknek a többsége az Alpok magasan fekvő (1700-2400 m) helyszíneiről származnak. Az árvaszúnyog lárvamaradványainak fejkapszulái jól megőrződtek a tavi üledékekben, és azért alkalmasak a nyári középhőmérséklet rekonstrukciójára, mert érzékenyen reagálnak a hőmérsékletváltozásokra és rövid az életciklusuk.
A Déli-Kárpátokban található Latoriței-tóból (1530 m) származó, 58 cm hosszú üledékmag mentén multiproxy elemzést végeztünk, és mennyiségileg rekonstruáltuk az elmúlt 2000 év átlagos levegőhőmérséklet-változását a júliusi hónapra. A mennyiségi elemzéshez a kelet-európai (212 tó) és a finn-lengyel-kárpáti (273 tó) viszonyító szetteket használtuk.
Eredményeink azt mutatták, hogy Kr. u. 750 és 1360 között meleg időszak volt, majd Kr. u. 1360 és 1600 között hideg időszak következett, amelyet a nyári hőmérséklet ingadozása követett Kr. u. 1830-ig. Ezek az események az úgynevezett „középkori meleg időszakhoz”, illetve a „kis jégkorszakhoz” kapcsolódtak. Modellünk azt jelezte, hogy a két időszakban a júliusi levegő átlaghőmérséklete között 0,7‒1,1 °C-os különbség volt. A kovaalga-leletek arra utalnak, hogy a középkori meleg időszakban bár a nyarak valószínűleg jelentősen melegebbek voltak, a hosszabb telek ugyanebben az időszakban kiterjedtebb jégtakarót eredményeztek. Kr. u. 1750 után kimutatható volt a levegő antropogén eredetű szennyezettsége az üledékben megnövekedett több fém (cink, réz, ólom) koncentrációja alapján. Ennek fő okai valószínűleg a fosszilis tüzelőanyagok fokozott elégetése és a járművek kibocsátása.
A tanulmány adatai:
Szerző: Szabó Zoltán, Buczkó Krisztina, Korponai János L., Luoto Tomi, Begy Róbert-Csaba, Haliuc Artitina, Veres Daniel, Hamerlík Ladislav, Csorba Réka, Zsigmond Andreea Rebeka, Darabos Gabriella, Méhes Nikoletta, Kövér Csilla, Magyari Enikő Katalin.
Forrás: Holocene (ISSN: 0959-6836), 2024.