Az erdélyi tudomány hírei
- A rák túlélőinek pszichoszociális ellátása: A nemzeti rákellenes tervek globális áttekintése
- Tudományos publikációk ismertetése
- Erdélyi nyelvészek is részt vesznek az MTA Magyar Nyelv a Tudományban Elnöki Bizottsága munkájában
- Jelölési és pályázati lehetőség „A magyar nyelv és a tudományok – Szabó T. Attila-díj” (SzTAD) elnyerésére
- Ökoturisztikai alkalmasság GIS alapú vizsgálata egy Kárpát-medencei geológiai komplexum területén
- Melyik típusú rákprogressziós félelem járul hozzá a román rákbetegek életminőségéhez a COVID-19 járvány idején?
- Az általánosított Kaiser–Bessel ablakfüggvényről
- A szabályos Coulomb-hullámfüggvények csillagszerűségéről
- A phi(n) és d(n) számelméleti függvényekre vonatkozó néhány egyenletről és egyenlőtlenségről II.
- Erdélyi magyar különvélemény az 1980-as években
- Munkamigráció - kutatási tapasztalatok
- ClimateMed projekt Marosvásárhelyen
- Jégkorongozók antropometriai és általános fiziológiai teljesítményének meghatározása játék-pozíció alapján
- Kompetencia- és tudástranszfer az oktatásban. A XI. Tudományos ülésszak előadásai
- Elektronika - Laboratóriumi praktikum 1,2.
- A pi(x)-re vonatkozó egyenlőtlenségekről
- Centrifugális szálképzés segítségével sikerült előállítani lapatinib-tartalmú amorf diszperziót
- Fenilalanin ammónia-liázok: fehérjemérnökség és természetes diverzitás ötvözése
- Naplójegyzetek a pandémia idején
- Nem természetes L-fenilalanin-származékok előállítása
Könyv jelent meg Újvári Anna népi költőről

A kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem Magyar Néprajz és Antropológia Intézete doktori iskolájának oktatói és hallgatói 2008-ban indították az Emberek és kontextusok sorozatot. Az új forrásokat feltáró, közlő és értelmező kötetek a társadalomkutatók és a népi életforma, a hagyományok iránt érdeklődő olvasók figyelmére tartanak számot.
Tamásné Szabó Csilla a kolozsvári néprajzi iskola azon hagyományaihoz kapcsolódik, amelyek az íráshasználat formáit és funkcióit, autodidakta szerzők életpályáját és életművét, környezetüknek a versírással kapcsolatos attitűdjeit vizsgálják. Egy kalotaszegi asszony versírói habitusát, valamint közössége vershasználati szokásait követi nyomon. Nyelvészként ugyanakkor külön fejezetet szentel az autodidakta költő nyelvhasználati sajátosságainak is.
Újvári Samuné Szép Anna 1942-ben született Szucságon, házasságot is itt kötött 1959-ben. Hét osztályt végzett a szucsági iskolában. Négy felnőtt gyermek édesanyja, három unokája van. Nem az önkifejezés igénye hívta életre első verseit, hanem a szükség: amikor a gyerekei iskolába mentek, egy-egy helyzetben szükség volt köszöntőt, búcsúztatót mondani. Az írás köznapi szükséglete mellett, azzal párhuzamosan született meg az igény is a közlésre. Ma már Isten adta tehetségnek tekinti a versírást, mely nem hagyja nyugodni, és igazi örömforrás is. „Nagyon szeretek írni. Én úgy szeretném, ha úgy csendbe lenne, s olyan lenne a sorsom, hogy mindig írjak” – nyilatkozta a kutatónak. Az évek múltával egyre erősödött, erősödik a belső igény. Megverseli az anya alakját, a változó évszakokat, a szülőföldet, egy-egy kirándulást, egy Kolozsváron eltöltött napját, a férjével való megismerkedés, udvarlás momentumait.
A kötet első részében Újvári Anna versei találhatók, ezt követi néhány interjú, melyben Tamásné Szabó Csilla kérdezi a népi költőt a versírási, íráshasználati szokásairól, a közösséghez való viszonyáról, végül az életművet és életpályát bemutató és az azt elemző tanulmány zárja a kötetet. A DVD-mellékleten megtekinthető Újvári Anna füzeteinek szkennelt változata, számos fénykép, valamint meghallgatható a kötetben szereplő interjúk szövegének hanganyaga.
Újvári Anna „...én szeretem azt úgy átadni, hogy mások is olvassák”. Tanulmány kíséretében közzéteszi Tamásné Szabó Csilla. Erdélyi Múzeum-Egyesület, Kolozsvár, 2019, 222 oldal, fényképmellékletek, DVD melléklet
(Az ismertető szerzője: Tamás Csilla és Keszeg Vilmos)

A kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem Magyar Néprajz és Antropológia Intézete doktori iskolájának oktatói és hallgatói 2008-ban indították az Emberek és kontextusok sorozatot. Az új forrásokat feltáró, közlő és értelmező kötetek a társadalomkutatók és a népi életforma, a hagyományok iránt érdeklődő olvasók figyelmére tartanak számot.
Tamásné Szabó Csilla a kolozsvári néprajzi iskola azon hagyományaihoz kapcsolódik, amelyek az íráshasználat formáit és funkcióit, autodidakta szerzők életpályáját és életművét, környezetüknek a versírással kapcsolatos attitűdjeit vizsgálják. Egy kalotaszegi asszony versírói habitusát, valamint közössége vershasználati szokásait követi nyomon. Nyelvészként ugyanakkor külön fejezetet szentel az autodidakta költő nyelvhasználati sajátosságainak is.
Újvári Samuné Szép Anna 1942-ben született Szucságon, házasságot is itt kötött 1959-ben. Hét osztályt végzett a szucsági iskolában. Négy felnőtt gyermek édesanyja, három unokája van. Nem az önkifejezés igénye hívta életre első verseit, hanem a szükség: amikor a gyerekei iskolába mentek, egy-egy helyzetben szükség volt köszöntőt, búcsúztatót mondani. Az írás köznapi szükséglete mellett, azzal párhuzamosan született meg az igény is a közlésre. Ma már Isten adta tehetségnek tekinti a versírást, mely nem hagyja nyugodni, és igazi örömforrás is. „Nagyon szeretek írni. Én úgy szeretném, ha úgy csendbe lenne, s olyan lenne a sorsom, hogy mindig írjak” – nyilatkozta a kutatónak. Az évek múltával egyre erősödött, erősödik a belső igény. Megverseli az anya alakját, a változó évszakokat, a szülőföldet, egy-egy kirándulást, egy Kolozsváron eltöltött napját, a férjével való megismerkedés, udvarlás momentumait.
A kötet első részében Újvári Anna versei találhatók, ezt követi néhány interjú, melyben Tamásné Szabó Csilla kérdezi a népi költőt a versírási, íráshasználati szokásairól, a közösséghez való viszonyáról, végül az életművet és életpályát bemutató és az azt elemző tanulmány zárja a kötetet. A DVD-mellékleten megtekinthető Újvári Anna füzeteinek szkennelt változata, számos fénykép, valamint meghallgatható a kötetben szereplő interjúk szövegének hanganyaga.
Újvári Anna „...én szeretem azt úgy átadni, hogy mások is olvassák”. Tanulmány kíséretében közzéteszi Tamásné Szabó Csilla. Erdélyi Múzeum-Egyesület, Kolozsvár, 2019, 222 oldal, fényképmellékletek, DVD melléklet
(Az ismertető szerzője: Tamás Csilla és Keszeg Vilmos)