Könyvbemutató: Jeszenszky Géza: Az elveszett presztízs

Esemény időpontja:

  • 2022-05-23 18:00:00
Könyvbemutató: Jeszenszky Géza: Az elveszett presztízs
Jeszenszky Géza Az elveszett presztízs című könyvének bemutatására és a könyve kapcsán beszélgetésre kerül sor a Kolozsvári Akadémiai Bizottság szervezésében. A szerzőt bemutatja Péntek János egy. tanár, az MTA külső tagja. A könyvet bemutatja és a beszélgetést vezeti Fodor János egy. tanársegéd, BBTE. 
 
Dátum: 2022. május 23-a 18.00 óra.
Helyszín: a KAB székháza (Ion Ghica utca 12. szám)

Angliában, csakúgy, mint a legtöbb európai országban és Amerikában is, az 1848–49-iki szabadságharc és annak kegyetlen megtorlása nyomán széleskörű és erős rokonszenv alakult ki Kossuth Lajos és népe iránt. Ez jó ötven éven át fönnmaradt. Az 1867. évi kiegyezés után a brit sajtó, a diplomaták, nyomukban pedig sok politikus Magyarországot „mintaszerű alkotmányos állam”-nak, az egész Osztrák–Magyar Monarchiát „stabilizáló és liberalizáló” tényezőnek látta.

A történész, aki 1990-ben a rendszerváltozás külügyminisztere lett, könyvében arra keresi a választ, miért és hogyan vált a magyarok iránt érzett széleskörű rokonszenv előbb kritikává, majd ellenszenvvé. A fordulat egyik oka az 1904-ben kezdődő magyar belpolitikai válság volt, ami párosult a nem magyar nemzetiségek igényeinek elutasításával, a „magyarosodás” erőltetésével. Ezzel egyidőben Európában két szembenálló szövetség jött létre és állt egymással szemben: az angol–francia–orosz antant és a Németország vezette Hármasszövetség, az Osztrák–Magyar Monarchiával és a kifelé kacsingató Olaszországgal. A magyar presztízs megromlásához – magyarországi tárgyú újságcikkekkel és könyvekkel – jelentős mértékben hozzájárult a tekintélyes londoni Times bécsi tudósítója, H. W. Steed és a nálunk Scotus Viator írói nevén ismertté vált skót közíró, R. W. Seton-Watson.

A két szövetségi blokk vetélkedése, a germán–szláv ellentétek elmélyülése egyfajta külpolitikai kényszerpályára, Németországtól való függésbe vitte a magyar politikát. Ez kedvező közeget teremtett a magyarokat kritizáló, sok esetben súlyosan elfogult írások megjelenéséhez és elfogadásához. A világháborúban pedig magyarok a nyugati hatalmak ellenségévé váltak, ezzel a régi szimpátia semmivé lett. Az antant-kormányok a román, cseh és délszláv propagandától is befolyásolva, döntő mértékben pedig abban a reményben, hogy ez meghozza a háborús győzelmet, 1918-ban az Osztrák–Magyar Monarchia nemzetiségeinek önálló államiságot és tág határokat ígértek. Az eredmény a Monarchia fölbomlása lett, az ellenséggé vált Magyarország fölött pedig a békekonferencián megszületett az ítélet: bűnös nemzet, földaraboltatik. Trianon 100. évfordulóján arra figyelmeztet Jeszenszky Géza könyvének harmadik, bővített kiadása, hogy hová vezetett a magyar presztízs elveszítése.

Könyvbemutató: Jeszenszky Géza: Az elveszett presztízs
Jeszenszky Géza Az elveszett presztízs című könyvének bemutatására és a könyve kapcsán beszélgetésre kerül sor a Kolozsvári Akadémiai Bizottság szervezésében. A szerzőt bemutatja Péntek János egy. tanár, az MTA külső tagja. A könyvet bemutatja és a beszélgetést vezeti Fodor János egy. tanársegéd, BBTE. 
 
Dátum: 2022. május 23-a 18.00 óra.
Helyszín: a KAB székháza (Ion Ghica utca 12. szám)

Angliában, csakúgy, mint a legtöbb európai országban és Amerikában is, az 1848–49-iki szabadságharc és annak kegyetlen megtorlása nyomán széleskörű és erős rokonszenv alakult ki Kossuth Lajos és népe iránt. Ez jó ötven éven át fönnmaradt. Az 1867. évi kiegyezés után a brit sajtó, a diplomaták, nyomukban pedig sok politikus Magyarországot „mintaszerű alkotmányos állam”-nak, az egész Osztrák–Magyar Monarchiát „stabilizáló és liberalizáló” tényezőnek látta.

A történész, aki 1990-ben a rendszerváltozás külügyminisztere lett, könyvében arra keresi a választ, miért és hogyan vált a magyarok iránt érzett széleskörű rokonszenv előbb kritikává, majd ellenszenvvé. A fordulat egyik oka az 1904-ben kezdődő magyar belpolitikai válság volt, ami párosult a nem magyar nemzetiségek igényeinek elutasításával, a „magyarosodás” erőltetésével. Ezzel egyidőben Európában két szembenálló szövetség jött létre és állt egymással szemben: az angol–francia–orosz antant és a Németország vezette Hármasszövetség, az Osztrák–Magyar Monarchiával és a kifelé kacsingató Olaszországgal. A magyar presztízs megromlásához – magyarországi tárgyú újságcikkekkel és könyvekkel – jelentős mértékben hozzájárult a tekintélyes londoni Times bécsi tudósítója, H. W. Steed és a nálunk Scotus Viator írói nevén ismertté vált skót közíró, R. W. Seton-Watson.

A két szövetségi blokk vetélkedése, a germán–szláv ellentétek elmélyülése egyfajta külpolitikai kényszerpályára, Németországtól való függésbe vitte a magyar politikát. Ez kedvező közeget teremtett a magyarokat kritizáló, sok esetben súlyosan elfogult írások megjelenéséhez és elfogadásához. A világháborúban pedig magyarok a nyugati hatalmak ellenségévé váltak, ezzel a régi szimpátia semmivé lett. Az antant-kormányok a román, cseh és délszláv propagandától is befolyásolva, döntő mértékben pedig abban a reményben, hogy ez meghozza a háborús győzelmet, 1918-ban az Osztrák–Magyar Monarchia nemzetiségeinek önálló államiságot és tág határokat ígértek. Az eredmény a Monarchia fölbomlása lett, az ellenséggé vált Magyarország fölött pedig a békekonferencián megszületett az ítélet: bűnös nemzet, földaraboltatik. Trianon 100. évfordulóján arra figyelmeztet Jeszenszky Géza könyvének harmadik, bővített kiadása, hogy hová vezetett a magyar presztízs elveszítése.